Az Orbán-kormány kritikátlan Izrael-szolgálata még az EU-ban is példátlan, szégyent hoznak vele az igazság- és békeszerető magyarságra nemzetközi szinten. A világ legnagyobb koncentrációs táborának számító Gázai övezet és az Izrael által 1967-ben megszállt területek rendezése, a nemzetközi joggal ellentétesen terjeszkedő zsidó telepesek illegális térhódításának felszámolása és az ENSZ által is szorgalmazott palesztin állam létrehozása Izrael Állam szomszédságában nem halogatható tovább a Mi Hazánk Mozgalom szerint. A menekülthullámok Európának indítása helyett egy élhető Palesztina lehet csak elfogadható megoldás. Ahogy nem tűrhető hazánk felvásárlása sem (amiről Simon Peresz izraeli államelnök 2007-ben beszélt), úgy Izrael erőszakos, külföldi térhódítása ellen is szót kell emeljünk – írják, alább a folytatás.
Ne maradj le a híreinkről! Cenzúramentes felületek:
A Szent Korona Rádió Telegram-csatornája >>>
A Szent Korona Rádió HunDub oldala >>>
Csatlakozz!
Miközben az ellenzéki szivárványkoalíció pártjai szinte egyáltalán nem foglaltak állást a legutóbbi palesztin-izraeli fegyveres viszály ügyében, a magyar kormány nemzetközi szinten kritikátlanul támogatja Izraelt. A Gázai övezet ellen 2021. május 10-én megindított s a május 21-én érvénybe lépett tűzszünetig tartó Városfalak Őre fedőnevű hadművelet (a palesztinok meghatározása szerint: Jeruzsálem Kardja csata) nyolcadik napján, május 18-án az EU-tagországok külügyminiszterei megfogalmaztak egy azonnali tűzszünetre, a kölcsönös erőszak beszüntetésére és a humanitárius segélynek a Gázai övezet területére történő bejuttatásának lehetővé tételére felszólító nyilatkozatot, amelyet egyedüli tagországként csak hazánk nem volt hajlandó elfogadni. Josef Borellel, az EU külügyi főképviselőjével az élen akkor sokan nem értették, hogy mi indíthatta a Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter megbízásából Magyarországot képviselő Sztáray Péter biztonságpolitikai államtitkárt a további vérontás megállítását célzó nyilatkozat aláírásának megtagadására. A Mi Hazánk Mozgalom azonban tudja, hogy ki lehetett a sugalmazó: Orbán Viktor jó barátja, a háborús bűnös Binjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnök.
A tizenegy napig tartó izraeli-palesztin „rakétaháborúnak” a Gázai övezetben 248 halálos, túlnyomórészt polgári áldozata lett, köztük 65 palesztin gyermek. Izraelben meghalt 12 polgári személy, köztük egy gyermek, illetve egy izraeli katona. A Mi Hazánk határozottan elítéli a polgári lakosság, de leginkább a gyermekek, nők és az idősek halálát okozó, sebesülését előidéző támadást – függetlenül attól, hogy a megtámadottak milyen nemzetiségűek, milyen a vallásuk vagy anyanyelvűek. Így az izraeli zsidó és nem zsidó polgári lakosság ellen végrehajtott, tragikus kimenetelű támadásokat is elítéljük.
Gyermekgyilkosságok önvédelemből? – ezzel a táblával jelent meg Novák Előd az izraeli nagykövetség előtti Mazsihisz-tüntetésen 2012-ben, ahol néhány túlsúlyos Moszad-ügynök összetörte a tábláját, mégis kizárólag Novákot állították elő országgyűlési képviselőként a héber rend őrei:
A Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter által képviselt magyar kormányzati állásponttal ellentétben a Mi Hazánk szerint csupán az egyik fél igaza melletti gyors és meggondolatlan elköteleződés helyett előbb meg kellett volna vizsgálni azt, hogy mi váltotta ki a mostani, nagyon is egyenlőtlen erőkkel megvívott palesztin-izraeli, főleg mindkét fél polgári lakosságát sújtó, tizenegy napos, fegyveres viszályt. A nemzetközi sajtóban olvasható hírek szerint a „rakétaháború” közvetlen kiváltója az volt, hogy Izrael palesztinokat kíván kilakoltatni a megszállt Kelet-Jeruzsálem Sejh Dzsaráh nevű városrészéből, s helyükre zsidó telepeseket szándékozik beköltöztetni. Izrael arra hivatkozik, hogy a kiürítendő házakat zsidók vásárolták meg még a XIX. század utolsó harmadában, amikor Palesztina még az Oszmán-Török Birodalom szerves részét képezte. Az 1948-49-es arab-izraeli háborút követően Kelet-Jeruzsálem az 1946-ban kikiáltott Jordán Hásemita Királyság fennhatósága alá került. Jordánia a Sejh Dzsaráh negyedbeli házakba az 1948-49-ben Izrael által elűzött palesztin menekülteket telepített. Egyébként Izrael úgy tart igényt a megszállt Kelet-Jeruzsálemben álló, s 1948-ban a zsidók által elűzött palesztin menekülteknek kiutalt lakóingatlanokra, hogy közben hallani sem akar az 1948-49-ben elűzött, több mint egymillió palesztin menekült és azok leszármazottainak hazatérési vagy bárminemű kártalanítási jogának érvényesítéséről.
A Mi Hazánk meglátása szerint a legutóbbi palesztin rakétázások kiváltója azonban nem csak a Sejh Dzsaráh negyedben tervezett kilakoltatás volt, hanem az, hogy az idő múlásával egyre kilátástalanabb helyzetük láttán egyszerűen elfogyott a palesztinok türelme. Az Izrael Állam 1948-as megalapítása előtti és utáni hónapokban a Hágáná, az Irgun, a Stern-csoport és a Pálmáh nevű palesztinai illegális zsidó fegyveres szervezetek, illetve a zsidó állam kikiáltása után az izraeli hadsereg első ütemben több mint egymillió palesztint űzött el a szülőföldjéről. Az elűzés második ütemére az 1967-es, úgynevezett hatnapos háború során és közvetlenül utána került sor, amikor a korábban, 1948-ban Ciszjordánia területére menekült palesztinokat továbbkergették, például a Jordán Hásemita Királyság transzjordániai területére, Libanonba és Szíriába.
Az elmúlt évtizedek folyamán Izrael és a palesztinok között több közvetítéses vagy közvetlen béketárgyalásra is sor került, amelyek céljai között szerepelt az 1967-ben megszállt területek kiürítése, az illegális, a nemzetközi joggal ellentétes zsidó települések felszámolása és az ENSZ által is szorgalmazott palesztin állam létrehozása Izrael Állam szomszédságában. Csakhogy Izrael mindenkori kormánya – elsősorban az USA hathatós diplomáciai támogatásával – az időhúzást követően minden alkalommal nagy nehezen összehozott tárgyalásokon mindig talált valamilyen okot a megbeszélések zátonyra futtatására. Az időhúzás közepette a megszállt Ciszjordániában egymás után létesülnek a zsidó települések vagy „bővítik ki” a már meglevőket, sajátítják ki a palesztinok földjeit a zsidó telepesek és települések számára. A 230 zsidó településen mára több mint fél millió zsidó telepes él, s az intenzív telepítés eredményeként a palesztinoknak lassan már nem marad élettere, ahol megalakíthatnák a saját államukat. A Mi Hazánk nem hiszi el azt, hogy Izrael komolyan gondolja a konfliktus tárgyalásos, politikai megoldását, amikor egyre csak létesülnek az új zsidó települések, s bővülnek a már meglevők.
De külön is szólnunk kell a mostani háborút leginkább megszenvedő, a leendő palesztin állam részét képező, mindössze 362 km2 területű Gázai övezetről, ahol a 2020-as adatok szerint 2,1 millió palesztin él. A Gázai övezetet Izrael 2007 óta tengeri, szárazföldi és légi blokád alatt tartja, aminek következtében a munkaképes ottani lakosság 85 százaléka munkanélküli. A világ legnagyobb koncentrációs táborának számító Gázai övezet legtöbb települései valójában menekülttáborok, lakosainak mintegy 60 százaléka menekült, illetve azoknak leszármazottjai. A Gázai övezetbe 1948-ban az izraeli Beér-Sevá, Jaffa, Ásdód és Áskelon városokból, illetve a környezetükben volt egykori palesztin falvakból érkeztek a szülőföldjükről, otthonaikból és településeikről elkergetett palesztinok.
A fentiek tudatában a Mi Hazánk rendkívül álságosnak és érthetetlennek tartja azt, hogy a magyar kormány az Európai Unióban egyedüli tagországként kiáll, támogatja a nemzetközi egyezményeket figyelmen kívül hagyó, s az ENSZ-nek a palesztin-izraeli viszály megoldását célzó határozatait semmibe vevő Izraelt. Néhány nappal ezelőtt érkezett a hír Jeruzsálemből, miszerint Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter a Binjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnökkel megejtett találkozóján kijelentette: nem számít, ki a következő miniszterelnök Izraelben, Magyarország mindenképpen támogatja Izraelt a nemzetközi szervezetekben. Szijjártó azt is megmondta, hogy tesszük ezt azért, mert „Izrael a barátunk és a szövetségesünk”.
A Mi Hazánk Mozgalom szerint a szövetség és a barátság mindkét félre egyben kötelezettségeket is ró. Kérdezzük ezért: a nagy barátság és szövetség jegyében Izrael kormánya elítélte már a kárpátaljai magyarok ellen elkövetett ukrán hatalmi jogtalanságokat, az ukrán nacionalisták magyarok ellen rendszeresen elkövetett terrorcselekményeit? Vagy Izrael kormánya, miniszterelnöke és külügyminisztere hallatta már szavát Pozsonyban és Prágában a második világháborút követően meghozott, ám máig hatályos s az egész magyar és német népet kisemmiző Benes-dekrétumok visszavonását követelve? – teszi fel a költői kérdéseket Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke.
Jogtalanul előállítottak, majd megvertek az izraeli rendőrök egy riporternőt
(Kuruc.info – Szent Korona Rádió)