Négy év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Szolnoki Törvényszék azt a férfit, aki 2019-ben egy általa jogtalannak vélt kényszerkilakoltatás során gázriasztó fegyvert használt ingatlanja védelmében. Bander Ferenc azóta próbálja bizonyítani igazát, mindeddig sikertelenül. A jelenleg az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben büntetését töltő férfival készített interjú során számos olyan körülményre derült fény, ami azt mutatja, a szolnoki bíróság eljárása bőven hagy kívánnivalót maga után.
Ne maradj le a híreinkről! Cenzúramentes felületek:
A Szent Korona Rádió Telegram-csatornája >>>
A Szent Korona Rádió HunDub oldala >>>
Csatlakozz!
– Nem klasszikus deviza károsultként kerültem ebbe a helyzetbe, hanem, mint egy mopedautós vállalkozó, aki, miután cége tönkrement, nem tudta fizetni a hitelét, és a fedezetül szolgáló otthonomat elárverezték – vágott bele kálváriájába Bander Ferenc, akivel a koronavírus járvány miatt skype-on beszélgettünk.
Mint fogalmazott, a 2004-es EU-s csatlakozásunkkal nyílt meg az út a mopedautók előtt, ám a közlekedésügyi hatóságok 2011-ig nem fogadták el a mopedautót közlekedésben használható járműnek.
–Emiatt 2011-re teljesen tönkrementem anyagilag, noha később egy miniszteri rendelet rendezte ezt a kérdést, engem elfelejtettek rehabilitálni, vagy esetleg kártalanítani – folytatta. Ferenc
HIÁBA KÉRT SEGÍTSÉGET AZ ÜGYÉSZSÉGTŐL, ILLETVE BOLDOG ISTVÁNTÓL, A TÉRSÉG FIDESZES PARLAMENTI KÉPVISELŐJÉTŐL, AKI ÍGÉRETET TETT ARRA, HOGY FELKAROLJA AZ ÜGYÉT, NEM TÖRTÉNT SEMMI.
– Érdekes, hogy Bárándy György ajánlotta fel segítségét, biztosítva engem arról, ne féljek, hogy elárverezik a házamat, mert pont azzal bizonyítanák, hogy anyagilag tönkretettek. Gyuri bácsi azt mondta, éljek kifogással az árveréssel szemben, hiszen a végrehajtás jogellenes volt, a végrehajtótól semmilyen hivatalos papírt nem kaptam, így jogorvoslattal sem tudtam élni. Bander Ferenc elmondása szerint
SZÁMTALAN SZABÁLYSÉRTÉS, JOGTALANSÁG TÖRTÉNT A VÉGREHAJTÁS ALATT, A VÉGREHAJTÓ RÉSZÉRŐL.
Dacára annak, hogy több alkalommal is kifogással élt, semmi nem történt, így végül az ingatlant el kellett hagynia. A kilakoltatáskor Ferenc kisfiával, lányával, és menyasszonyával élt a törökszentmiklósi házban, ami egyébként 1999 óta bejelentett lakhelye volt.
– Fél 10 felé a településen találkoztam egy rendőr ismerőssel, aki jelezte, nem vállalta a szolgálatot velem szemben, mert igazat ad nekem, és úgy tudja, miután polgármester-jelölt voltam akkor, elhalasztják a kilakoltatásomat. Miután hazaértem, négy rendőr jelent meg a házamnál, és közölték, hogy a kényszerkilakoltatásom biztosítása végett jöttek – idézte fel a történteket Ferenc, aki jelezte a hatóságnak, jogellenesen jelentek meg, hiszen a végrehajtó sem volt ott, az eljárás meg sem kezdődött, és nem is szegült ellen semminek.
– Mindez nem hatotta meg őket. 10 óra felé megérkeztek a végrehajtók, akik megkezdték az eljárást. A szomszédomat távozásra szólították fel, amikor véleményét elmondta volna a történtekről. Ekkor fordult meg a fejemben, hogy a kilakoltatás támadás személyem ellen, és egy korábbi rendőri fenyegetés miatt álltak hozzám úgy, ahogy – tette hozzá.
Ferenc elmondta, ezután levágták a kapuról a lakatot, amit a jogtalanul eljáró végrehajtók miatt tett fel.
– Ezzel – szerintük – ellenszegültem a kényszerkilakoltatásom jogellenes eljárásának. Ezért egy riasztópisztolyt használva figyelemfelkeltő durrogtatással próbáltam azt megakadályozni.
NEM FENYEGETTEM SENKIT, NEM ALKALMAZTAM ERŐSZAKOT, NEM ÉRTEM HOZZÁ SENKIHEZ, CSAK PRÓBÁLTAM VÉDENI MAGAM HÉT EMBERREL SZEMBEN.
Ezt az egyetlen véleménynyilvánító megoldást találtam megfelelőnek – fogalmazott. Ferenc a gázriasztó pisztoly mikéntjével teljesen tisztában volt, tudta, hogy személyi sérülést nem okozhat vele. A tárgyalás során egyébként az egyik rendőr tanúvallomásában maga is azt mondta: a riasztó eszköz emberi élet kioltására, de még fizikai sérülés okozására sem alkalmas. A bíróság azonban ezt figyelmen kívül hagyta. Ferenc szerint azért, mert a szolnoki bíróság elfogult vele szemben.
– A vonatkozó törvény szerint jogos védelemnek van helye egy ilyen esetben. Nem akartam bántani senkit, nem is tettem – mondta Ferenc. Mint fogalmazott, a riasztópisztolyt körülbelül 60 fokos szögben a föld felé célozva sütötte el. Arra a kérdésre, hogy miért nem engedte be a végrehajtókat az ingatlan területére, Ferenc azt mondta, jogszerű eljárás esetén önként átadta volna a lakóházat. Hozzátette, a rendőrségtől is kért segítséget a jogtalan végrehajtói fellépés miatt, de ott azt a választ kapta, erre nincs lehetőség. Kifogásai közül hangsúlyozta,
NEM VOLT BÍRÓSÁGI VÉGZÉSBE FOGLALT BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓI OKIRAT A LAKÓHÁZ KÉNYSZERKILAKOLTATÁSÁRÓL, NEM VOLT VÉGZÉS A RENDŐRI KÖZREMŰKÖDÉSRŐL SEM,
a kilakoltatás jogilag védett időben történt, mert a kifogása elbírálására 15 nap volt, a kilakoltatás a nyolcadikon történt. A felosztási terv sem volt jogerős, és annak jogerőre emelkedését sem várták meg. A bírósági eljárás azután kezdődött, hogy előzetes letartóztatásba került. Ferenc egyébként 17 hónapig volt előzetesben, ezalatt a bíróság egyszer sem vizsgálta a végrehajtói eljárás jogosságát, törvényszerűségét.
– Példát akarnak velem statuálni – mondta.
A februárban hozott ítéletben 4 évre elítélték, bár az ügyész 2 év hat hónapot kért. Ferenc szerint a szolnoki bíróságnak nem érdeke az ügy tényszerű feltárása. Kérvényezte is, hogy ne Szolnokon tárgyalják ügyét, elfogultság miatt, ráadásul egy szolnoki ügyvéd sem vállalta védelmét, mondván, félti egzisztenciáját. Ferenc arra a kérdésre, hogy milyen büntetést tartana megfelelőnek mindazért amit tett, azt felelte, tettével egy jogszerűtlen végrehajtási eljárást igyekezett megakadályozni, amire a vonatkozó jogszabályok lehetőséget is adnak.
– Meg sem kíséreltem a fizikai ráhatást, mindössze hangadással érzékeltettem véleményemet.
SEMMILYEN BŰNCSELEKMÉNY NEM VALÓSULT MEG TETTEMMEL.
Tisztában voltam azzal, amit csináltam, és annak büntetési tételével is. Jogilag hivatalos eljárás akadályozását követtem el jogos önvédelmi helyzetben – érvelt az elítélt, aki Szolnokon nem lát esélyt arra, hogy ügyét jogilag megfelelően kezeljék. Jelenlegi ügyvédje az elsőfokú ítélet után ismerte el, a megyeszékhelyen valóban nem a magyar joggyakorlat szerint járnak el. Ferenc, Bárándy György szavait idézve azt mondta,
SZOLNOK ÁLLAM AZ ÁLLAMBAN.
A férfi életét az sem könnyíti, hogy a koronavírus járvány miatt gyakorlatilag egyszer találkozhatott családjával az elmúlt másfél évben. Mint mondta, korábban a szolnoki büntetés végrehajtási intézetben volt, ahol folyamatosa akadályokat gördítettek elé mind ügyének felgöngyölítésében, mind a családjával való kapcsolattartásban. 2020. márciusától a járvány miatt nem találkozhat hozzátartozóival, előtte pedig egyszerűen nem élhetett a jog által biztosított kapcsolattartással.
Fontos adalék, hogy Ferenc a történtek miatt kiesett a felsőoktatási rendszerből.
– Két főiskolán is nappali tagozatos diák voltam, az egyiken három vizsga hiányzott, a gazdálkodásmenedzsment szakot később kezdtem. Most mindkettőt abba kellett hagynom – árulta el. Bander Ferenc
HÁROMSZOR FORDULT ÁDER JÁNOS KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKHÖZ, ÉS KÉRVÉNYEZETT KEGYELMI ELJÁRÁST. EGYSZER SEM KAPOTT VÁLASZT, MÉG ARRÓL SEM ÉRTESÍTETTÉK, MILYEN FÁZISBAN VOLT A KEGYELMI ELJÁRÁS, DE A DÖNTÉSEKRŐL SEM TUD SEMMIT.
Dacára annak, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján elérhető tájékoztatás szerint a büntetőeljárás megszüntetése iránti kegyelmi kérelem esetén a kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozatot vagy a kegyelmi eljárás befejeződéséről szóló tájékoztatást a terheltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének az a bíróság vagy ügyészség kézbesíti, amely előtt a büntetőeljárás folyik.
Továbbá, a végrehajtási, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránti kegyelmi kérelem esetén a kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság tanácsának elnöke kézbesíti az elítéltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének.
Abban az esetben, ha az elítélt a szabadságvesztését, elzárását vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az igazságügyi miniszter közvetlenül a büntetés-végrehajtási intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti, egyidejűleg a kegyelmi határozat megküldésével értesíti az első fokon eljárt bíróságot.
Ferenc egyetlenegy kegyelmi kérvényre sem kapott választ.
(Magyar Jelen)