Janicsárok a Magyar Honvédségben

Ott és akkor csak annyit lehetett megtudni, hogy „kisebb számban” rendszeresítésre kerülnek, (esetleg nagyon szembeötlő mellébeszélést) majd a későbbiekben sem derült ki semmi konkrétum, legfeljebb Benkő Tibor szólt el annyit, hogy a kiállított járművek, eszközök mind rendszeresítettek, vagy rendszeresítésre kerülnek a közeljövőben.

Néhány felreppent külföldi sajtóhír, nyilatkozat tartotta életben a feltételezést, hogy a török üzlet nem esett kútba, hiszen magyar részről óriási volt a hallgatás, a megjelent külföldi, idegen nyelvű bejelentések, információmorzsák is gyorsan lekerültek az internetről, amint beszivárogtak Magyarországra.

A Yürök és a Jalcin Budaörsön – vajon elmondták a török kísérőknek, hogy a szemben lévő egyik csúcsot Törökugratónak hívják?

Ezt a konok hallgatást törte meg a Defence Turkey a napokban, ugyanis egy hosszabb cikkében úgy fogalmazott, a gyártó elkönyvelhette első olyan megrendelését, amelyet egy NATO és EU tag adott le „néhány száz” járműre. Később le is írják, ez az ország Magyarország.

A cikk külön említi, hogy komoly mérnöki munka folyt a típusok feljavításán, ami egybevág azzal, hogy a gyártó oldalán az utóbbi hónapokban új, illetve továbbfejlesztett változatokat is bemutattak, valamint azokkal a pletykákkal, hogy magyarországi, titkos próbákon nem voltak teljesen elégedettek a járművek bizonyos tulajdonságaival.

Nos, úgy tűnik, sikerült egyezségre jutni, ugyanis a szakportál szerint még idén meg is kezdődnek a szállítások.

Sajnos verziókról, felszereltségről itt is csak utalásokat tudhatunk meg, miszerint több változatban érkeznek majd. Nagy valószínűséggel üdvözölhetjük majd a magyar sajtót már megjárt SARP  tornyot az Aelsantól. Erről korábban írt a Portfólió, és egy kérdés erejéig a Parlamentbe is bejutott. Benkő Tibor az ellenzéki képviselő kérdésére azt mondta, a Magyar Honvédség nem vett ilyen eszközöket. Ez igaz, úgy tűnik, a Norul Makina vette a tornyokat az Aselsantól…

Az Aselsan reklámvideója a toronyról

A távirányított fegyvertornyokhoz kapcsolódik egy lövésérzékelő rendszer, amely az ellenséges tűz forrását hivatott meghatározni. Úgy írja a török forrás, egyéb rendszereken kívül léteznek olyan verziók is, amik Kornet-E irányított páncéltörő- és Igla légvédelmi rakéták indítására alkalmasak, bár ügyelnek a homályos megfogalmazásra, nem állítják, hogy Magyarország is venne ezekből.

Ugyanakkor a páncéltörő verzió már régóta sejthető volt, hiszen a Tatai dandárhoz tartozó páncéltörő osztály BRDM-2-i, és a hozzájuk tartozó Konkursz rakéták is bőven megérettek a cserére. Bár az egyébként kategóriájában tiszteletet parancsoló Kornet-E óriási előrelépés lenne hazánknak, orosz eredete miatt, akár csak az Igla, izgalmas vállalkozás lenne.

Mindazonáltal, más, akár török rakétával, akár az izraeli Spike-al szerelve is több évtizedes ugrást jelentene előre. Nincs ez másképpen a légvédelem terén sem. Akár a Mistral rakéták új indítója is lehetne valamelyik típus – mérete miatt a Jalcin esélyesebbnek tűnik, kiváltva az Unimogokat és a méltatlan platón ácsorgást, amely megoldás már akkor elavult volt, amikor bevezették.

Yalcin páncéltörő toronnyal

Ez egyben újabb szögeket ver a KOMONDOR koporsójába, főleg, ha nukleáris-, vegyi- és sugárfelderítő változat is érkezik, ám a magyar Gamma akár így is jól járhat, ha elnyeri/elnyerte a fedélzeti berendezések szállítását.

A Defence Turkey szerint nem csak a Magyar Honvédség kap a járművekből, hanem fogalmazásukból úgy tűnik ki, hogy a Belügy is.

Sejtetik továbbá a két ország ipari együttműködését, ami akár beszállítást és új változatok kifejlesztését jelentheti, illetve ipari háttér létrehozását is az országban.