Kényszerű „pihenőnk” alatt egy ideje igyekszünk kivonni magunkat a híráradatból, persze az internet „gyöngyszemei” még ilyenkor is megtalálnak minket. Történt ez velem is a mai napon, amikor is a szuper okos, művelt Magyar Ateista Mémbázis posztjával sikerült találkozni az online vadászmezőn.
Szóval pánikhangulat, gazdasági visszaesés, halálhírek ide vagy oda, zugportálok megint megtalálják a módját, hogy a vallásokba megint csak belerúghassanak egy jó nagyot. (Csak nehogy egyszer visszaüssön a sértett…)
Íme, a „nagyon ötletes” mém: 
Tehát rövid műelemzés: jön a koronavírus, aki elől a vallások képviselői a tudósemberhez menekülnek, és könyörögve kérik, hogy siessen már az ellenszerrel. Ugyebár egy művelt emberfő már tudja, hogy Isten csak mese, kitaláció, és most végre ezek az ostobák a tudósembernek könyörögnek. A vallás megbukott, ők most győzelmi lakomát ülnek. Tényleg megbukott volna? Amikor a frontvonalban küzdő orvosok Istenhez imádkoznak megpróbáltatásaik közepette, vajon ez a bukás jele lenne? És ez nem csak a koronavírus idejére igaz, például magyar idegsebésszel, Csókay Andrással való beszélgetést érdemes elolvasni a katolikus hírportálon, aki egyébként a szentáldozást tartja a legnagyobb orvosságnak.
A tudományos kutatások most ott tartanak, hogy virológusok izolálták a vírust, tudják vizsgálni, hogy milyen ellenszer lehet a majdani gyógyír, fontos lépés, de még messze van. Addig is kézmosást, fertőtlenítést, szájmaszk viselését javasolják a tudományos élet képviselői is. Javaslataikat elfogadjuk, de tegyük hozzá, hogy milyen ironikus, hogy fejlett világunkban a művelt emberfőket kézmosásra kell tanítanunk, amit egyébként jó szándékú ember már óvódásként megtanul.
Eközben Nápolyban
De akkor ki is bukott meg? Az a tudományosság roppant meg, amelyik nemváltó műtétek sorát képes volt végrehajtani, Istent játszva szabott át emberi testeket, borított fel hormonháztartást. Megbukott az a tudomány, amely a mamutvállalatokat kiszolgálta, és csak az extraprofit érdekelte. Nem is beszélve arról a tudományosságról, amellyel gombnyomásra élőlények millióit lehet hamuvá égetni másodpercek alatt.
Igen, ezt is tudománynak hívják, amit rajongva imádtok, amire hivatkozva jókat röhögcséltek. De nézzétek meg, hiába a technológia, nem lettünk mindenhatóak, elértük a határainkat. Megmutatkozott tehetetlenségünk az élet megpróbáltatásaival szemben, a nyugati ember megérezte, hogy világa kártyavár csupán, technológia, jóléti állam, fogyasztói társadalom, szabadosság, bukott bálványok lettek. Talán érdemes lenne Isten felé fordulni ismét.
A járvány ellen küzdő orvosokkal, kutatókkal ne takarózzanak a tudatlan hőzöngök, ne mögéjük bújjanak el, ők nem azért lettek orvosok, hogy a vallásokra kígyót-békát kiáltsanak, sőt…
Vallás és tudomány? Örök törésvonal?
Közkedvelt állítás, hogy a vallás és a tudomány egymás ellenségei, az Istenbe vetett hit és a természettudományok valamiféle kibékíthetetlen ellentétben állnak egymással, a tudományos kutatások, orvostudomány legnagyobb kerékkötője a vallás, a nyugati világban pedig a kereszténység, kiváltképpen a katolikus egyház.
Nos, sajnáljuk a poszt szerzőjét tudatlanságáért és rosszindulatáért, de most röviden ezeket a demagóg és gonosz állításokat egy kicsit megcáfolnánk.
Rövid összeállításunk a fent említett tévhitek cáfolására kiválóak. Nem célunk, hogy minden tudományterületet érintsünk, az összeállítás a teljesség igénye nélkül íródott, hogy aktuálisak legyünk olyan egyházi embereket, klerikálisokat és laikusokat tartalmaz, akik az egészségügy, biológia területén alkottak maradandót.
Nagy Szent Vazul / görögül: Nagy Szent Baszileiosz (329-379) Az Egyház már a III. században elrendelte, hogy a püspököknek kötelessége gondoskodni a betegek ápolásáról, és ennek megfelelően számos kisebb kórház jött létre. Az első igazi, a szó mai értelmében vett kórházat Nagy Szent Baszileiosz hozta létre Cezáreában, ahol a ragályos betegeket ápolták, maga Baszileiosz is részt vett az ápolásban.
Szent Otmár (689-759) St. Gallen-i püspök. Az első leprosorium (leprásokat gondozó kórház) létrehozója 720-ban. A XIII. században Európában kb. 20 ezer leprakórházat működtetett az Egyház, többnyire püspökök és szerzetesrendek voltak a fenntartók, például a Szent Lázár-lovagok 3000 leprakórházat láttak el.
Marcello Malpighi (1628-1694), katolikus orvos és anatómus, XII. Ince pápa barátja, a Pápai Orvostudományi Iskola tanára. A mikroszkopikus boncolástan megalapítója, leírta a kapillárisokat és alapvető felfedezéseket tett a tüdő, a lép, a vese, a mirigyek elemi szerkezetének kutatásában.
Nicolas Steno (Niels Stensen) (1648-1686) A lutheránus hitről 1667-ben katolizált dán anatómus és geológus, majd katolikus püspök és az észak-német protestáns területek misszionáriusa. Felfedezte, hogy a szív egy izomzat, majd lefektette az izommechanika alapjait. Felfedezte a nyálkacsatornát, és a könnymirigyeket is.
Gabriele Falloppio (1523-1562), olasz kanonok, anatómus, orvos. Rendkívül jelentős felfedezéseket tett a fül anatómiájához (pl. a belső fülről, a középfülről, a hallócsontocskákról, a csecsnyúlványról, és mindezek kapcsolatáról, összefüggéseiről), de ugyanilyen fontos megállapításai voltak a szem és az orr anatómiájáról is. Tanulmányozta a szaporítószerveket is, és elsőként azonosította a petevezetéket (számos nyelvben ezt róla is nevezték el). A hallójárattól az arcidegig tartó csatornát (canalis nervi facialis) szintén róla nevezték el (aquaductus Fallopii). Ő használta először a fültükröt a fül betegségeinek a diagnózisához.
Gregor Mendel (1822-1884), római katolikus pap, Ágoston-rendi apát. Elsőként fedezte fel a genetika törvényeit híres zöldborsó kísérleteiben. Ő a genetika atyja.
Louis Pasteur (1822-1895) a ferences harmadrend tagja volt. Tudományosan először ő bizonyította, hogy a baktériumok a fertőzések forrásai, és bemutatta, hogyan lehet elszaporodásukat megelőzni (fertőtlenítés, ill. pasztörizálás). A mikrobiológia megalapítója. Nevéhez fűződik a veszettség elleni védőoltás kidolgozása is.
Jelenkorból ajánljuk olvasóink figyelmébe Dr. Csókay András idegsebészt, nemzetközi szinten elismert orvost, aki rendszeresen tanúságot tesz hite mellett, illetve Dr. Freund Tamás neurobiológust.
Már csak ezt a rövid felsorolást elolvasva láthatjuk, hogy tudósemberek, feltalálók voltak hívő keresztények, egyházi emberek, akkor a vallás és a tudomány mégsem összeegyeztethetetlen, és nem ellentéte egymásnak. Felsorolásunk nem teljes, az alábbi linken további érdekességekkel találkozhat az olvasó: http://www.depositum.hu/tudosok.html
Tehát nyugodt szívvel cáfolhatjuk meg az efféle tévedéseket, a tudományokat nem az ateisták találták fel, hiába bújnak el a tudományok mögé, de Isten elől úgysem tudnak elrejtőzni.
A témában ajánljuk a következő honlapokat:
(„Longinus” – Trón és Oltár – Szent Korona Rádió)