Pár nappal ezelőtt az egyik videómegosztó feldobta nekem a Mennyei Királyság című filmet. Erről többek között mindig egy, a filmben elhangzott mondat jut az eszembe: „vagyok, ami vagyok, mert kell egy ilyen is”, és az akinek a szájából ez elhangzik az: Chatilloni Raynald. Járjuk egy kicsit körbe ezt a keresztes lovagot, és nézzük meg hogy ki is volt igazából Antiochia fejedelme, Kerak ura, Imre király, és II. András nagyapja.
A becstelen lovag
Raynald valamikor 1123-1125 között születhetett Champagne frank tartományban, és a húszas évei elején csatlakozott a második keresztes hadjárathoz. Az ő sorsa is hasonló volt, mint kontinens szerte több ezer emberé, akik önként varrták fel köpenyükre Jézus Krisztus jelét: második vagy harmadik gyermekként nem számíthattak semmilyen örökségre a kisebb-nagyobb családi vagyonból, így belevágtak a szentföldi kalandba, hogy hírnevet és gazdagságot szerezzenek maguknak. Hiszen a Mennyei Királyságban című filmben is elhangzik a mondat: „Egy új világ, egy jobb világ. Ott nem az vagy akinek születtél, hanem akivé válni tudsz.” A muszlimok elleni harc, valóban egy kitörési lehetőséget jelentett a pangó Európa elszegényedő rétegeinek. Raynald is gyökeret vert a Jeruzsálemi Királyságban, mi több 1153-ban elvette az özvegy Konstanciát, így antiochiai fejedelem lett. Egy évvel később meg is született Ágnes nevű lányuk. A Chatilloni család kiemelkedett a frankföldi reménytelenségből…
A fejedelemség formális hűbérese volt a Bizánci Birodalomnak, ezzel együtt Mánuel császárnak. A házasság engedélyezéséhez Mánuel azt kérte Raynaldtól, hogy szövetségeseként támadja meg a Bizánccal ellenséges örményeket. Raynald teljesítette a kérést, de miután megverte és visszaűzte az örményeket és az elfoglalt területeket átadta a templomosoknak, a császár felrúgta az egyezséget, és nem fizette ki számára a megbeszélt összeget, a háború költségeit. Raynald égtelen haragra gerjedt, és ő veszélyesebb ember volt annál, hogy ezt szó nélkül hagyja.
Erős ráhatásra pénzt szerzett Aimery pátriárkától, kibékült az örményekkel és velük közösen megostromolta a Bizánc fennhatósága alatt álló virágzó Ciprust. A pátriárkával kölcsönösen gyűlölték egymást, Aimery volt ez egyik leghangosabb ellenzője Raynald és Konstancia házasságának. A pátriárka, amikor elutasította a lovag kérését véletlenül többször lefejelte Raynald tömlöcének a falát, majd egy egész álló napig száradt kikötözve a toronyhoz mézzel bekenve. A derék egyházfő ezek után nem habozott rendelkezésére bocsátani a kért összeget a ciprusi kalandhoz.
Két évvel később jött a visszavágó Ciprus miatt. Mánuel császár nagy sereggel érkezett Antiochia alá. Chatilloni Raynald mezítláb, rongyos ruhában csúszott a porban a császár bocsánatáért esedezve. Mánuel hódolatért jött, nem pedig hódítani. Raynald kötőféken vezette a császár lovát, elismerve őt vazallusának.
Ám Antiochia fejedelme nem volt az a típus, aki nyugton tudott maradni. Szívesen portyázott az Eufrátesz völgyében, főleg szemtanúk nélkül. Szír kereskedőktől, vagy éppen keresztény parasztoktól ragadott el jószágokat, neki teljesen egyre ment. Valószínűleg 1160-ban egy ilyen portya után fogatta őt el Núr ad-Din Aleppó ura. Értékes fogoly volt, ám sem Mánuel, sem a szentföldi keresztény bárók, sem az antiochiai nép, sem III. Balduin Jeruzsálem királya nem kívánta őt kiváltani a fogságából. 15 évig maradt a muszlimok börtönében. Hol jól tartották, hol kevésbé, de rendszeresen felajánlották neki, hogy vegye fel az igaz hitet, és így akár ki is szabadulhat. Ő ezt rendszeresen megtagadta. Itt érte őt a hír, hogy a felesége Konstancia is elhagyta az árnyékvilágot, lányát Ágnest pedig kiházasította a bizánci császár Európa egyik legnagyobb és leggazdagabb uralkodójához III. Béla magyar királyhoz.
Núr ad-Din halála fordulatot hozott Raynald életében is. III. Boemund fejedelem -IV. Balduin (a leprás) antiochiai régense – százhúszezer dénárért kiváltotta az aleppói keresztény foglyokat, elsősorban Raynaldot. Ő pedig megfogadta, hogy bosszút áll minden muszlimon, és a szélbe szórja majd Mohamed próféta hamvait…
Egy újabb jó házassággal övé lett a Jordánon túli terület, Kerak és Montreal vára. Valamint Balduin király kormányzóvá nevezte ki 1177-ben, és ő felügyelte Hebront valamint az Egyiptomot és Szíriát összekötő karavánutat. A szentföldi keresztény királyságok egyik legbefolyásosabb, és leggazdagabb bárói közé emelkedett, és ez még csak egy új kezdet eleje volt.
1183-ban nagyjából akkor, amikor a filmben Balian az apja után indul, mert elveszti a családját és megöl egy papot Chatilloni Raynald merész húzásra szánja el magát. Egy öt hajóból álló flottát építtet a sivatag kellős közepén Keraknál. Majd ezt szétszedeti, és darabonként tevekaravánon szállíttatja a Vörös-tenger partjára. Fizet a munkásoknak, fizet a fáért, a megtett útért, de még az elhullott tevékért is. Kalózkodás, támadás, és a muszlim szent helyek fenyegetése. A flotta Mekka és Medina tengeri kijáratáig jut, és ez megrémíti az új szultánt, Szaladint, aki egyszer már vereséget szenvedett a Raynald vezette keresztes seregektől a montgisard-i csatában.
Röviddel később, miután a muszlimok szétverték Raynald kalózflottáját egy esküvőt tartottak Kerakban, amikor Szaladin ostrom alá vette a várat. Raynaldnak éppen csak sikerült a város és a vár közötti hídon át a várba menekülnie. Egy embere tartotta fel a muszlimokat, amíg ő átszaladt a hídon, majd sebtében lerombolták az önfeláldozó harcos mögött a hidat. Neje, Stefánia asszony átküldte a lakodalmi menü egy részét a szultán táborába, kérlelve, hogy ne lövesse kőhajíntóival a násznépet. Szaladin erre gálánsan megtiltotta embereinek, hogy azt a tornyot lőjék, ahol az ifjú pár és a vendégsereg meghúzódott. Balduin király a hírek hallatán elindította Kerak felé a felmentő sereget, mire Szaladin inkább visszavonult.
Raynald erős támogatója volt Szibillának, IV. Balduin húgának, illetve férjének, Lusignani Guidónak a király halálát követő örökösödési vitákban. Raynald 1186 végén vagy 1187 elején megtámadott egy karavánt, amely Egyiptomból tartott Szíriába, ugyanis azt állította, hogy a Szaladin és a Jeruzsálemi Királyság között fennálló fegyverszünet őrá nem vonatkozik. Miután Raynald megtagadta a kártérítés fizetését és Guidó király sem volt hajlandó megfelelő elégtételt adni, Szaladin megtámadta királyságot, és megsemmisítette a keresztes sereget a hattíni csatában. Az ütközetben foglyul ejtették Raynaldot, aki Szaladin többszöri felszólítására sem volt hajlandó áttérni a muzulmán hitre. Hatalmas szóváltás alakult ki köztük, aminek a vége az lett, hogy a szultán személyesen fejezte le Chatilloni Raynaldot.
Raynald de Chatillon megosztó személyisége a keresztes háborúk történetének. Kétségtelen, hogy vérszomjas egyéniség volt, egyszersmind a keresztény eszmék rendíthetetlen bajnoka. Tetteivel éppúgy kivívta magának az elismerést, akár a megvetést – úgy a saját korában, mint az utókor szemében is.
Raynald lánya, Chatillon Anna III. Béla királyunk első felesége volt, és bár Anna halálát követően Béla király újranősült, második felesége, Capet Margit egy szentföldi zarándoklat során hunyt el, és Akkonban helyezték végső nyugalomra. Így Bélát Anna mellé temették el Székesfehérvárott. Jelenleg mindketten a budavári Mátyás Templomban nyugszanak.
Írásom elkészítésében segítségemre volt Passuth László: Hétszer vágott mező, Trux Béla: A becstelen lovag c. munkája, valamint Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme 4. A hódító hadjáratok és a keleti háborúk időszaka (1077-1235) 7. III. Béla király háború f/ a harmadik keresztes háború hadainak átvonulása Magyarországon 1189-ben.
(Nyitray György – Szent Korona Rádió)