Már sötét volt a várnai síkon, amikor végre elcsendesedett minden. A keresztény túlélők a szekérvárban, a huszita Wagenburgoknál kerestek menedéket. A törökök másnap intéztek döntő rohamot ellenük, és lekaszaboltak mindenkit. A szétszórt magyar és lengyel sereg túlélőinek megkezdődött a pokoljárása.
„Ez idáig Isten akaratából sikerült megvédeni az országot a belső háborúságtól. Mérlegelje az apostoli szék: én elhatároztam, hogy szilárdan végrehajtom a dolgot és nem engedek zavargást ebben a hazában.” Hunyadi János levele a Szentszék bíborosi kollégiumához 1445. május
Már sötét volt a várnai síkon, amikor végre elcsendesedett minden. A keresztény túlélők a szekérvárban, a huszita Wagenburgoknál kerestek menedéket. A törökök másnap intéztek döntő rohamot ellenük, és lekaszaboltak mindenkit. A szétszórt magyar és lengyel sereg túlélőinek megkezdődött a pokoljárása. El kellett érniük az Erdélyi-szorosokat, hogy újra biztonságos területen legyenek. Tudták, a muzulmánok kegyetlenül űzni-hajtani fogják őket, vadászni fognak rájuk az utolsó emberig. November közepén, hóban és fagyban sebesülten és kimerülten próbált a több ezer túlélő hazavergődni Magyarországra. Havasalföldön át vezetett az út, és a vlachok ekkor sem ódzkodtak a győztes oldalára állni. Míg hetekkel előtte szinte földig hajtott fejjel nézték hogyan vonul a magyar király serege mélyen a török területre, visszafelé már ők maguk kezdték agyonverni, kifosztani, és török kézre adni a túlélőket. Ulászló király odaveszett az ütközetben, és a magyar parancsnokok közül is csak Hunyadi János, Szilágyi Mihály Macedóniai Dancs, és Balázs kanonok igyekezett megmenekülni. Mindhiába, mert ők is több ezer társukkal együtt Vlad Dracul havasalföldi vajda fogságába estek. A történelem e démoni alakja „karós Vlad” a tirgovistei Curtea Domneasca legerősebb bástyájában őriztette a magyar fővezéreket. Több lehetőség közül választhatott az oláh vajda.
– Kivégezteti őket.
– Kiadja őket a törököknek.
– Vagy pedig szabadon ereszti a magyar foglyokat.
Vlad Dracul annyit már megtanult, hogy semmi esetre sem érdemes újat húzni a magyarokkal, mert bár lehet, hogy a keresztények elvesztették a csatát Várnánál, viszont a török haderő szinte teljes egésze is megsemmisült. A bolgár síkon a magyar csapatok csak egy része volt jelen, több főúr a bandériumaival távol maradt a keresztes hadjárattól.
A békepárti oláh bojárok pedig meggyőzték Vladot, hogy csak idő kérdése, a magyarok mikor szedik össze magukat, és ha Hunyadinak, Erdély társvajdájának baja esik, akkor az egész tartományt a földdel teszik egyenlővé. Talán a szép szóra, talán az Újlaki Miklós vezette ötezer fős páncélos lovasság érkezésének a hírére, de Dracul 1444. december közepén, szabadon bocsátotta a magyar foglyokat.
Néhány mondat a Vlad Dracul családról.
Saját magukat a Basarab-dinasztia leszármazottjának tartották. A lovagrendek a középkori Európában a fénykorukat élték, még a XV. században is. A Luxemburgi Zsigmond által 1401 decemberében alapított Societas Draconistrarum szinte a király belső bizalmas körét, hű alattvalóit, és az őt támogató nemeseket tömörítette egybe. Lényegében az uralkodó és hitvese feltétlen hívei kaptak benne tagságot, és a társaság enyhíteni kívánta a belső széthúzásokat is. A Sárkányrend 24 taggal kezdte meg a működését, de az évek folyamán a létszám bővült. Ide nyert felvételt a magyar királysághoz hűbéresként csatlakozó II. Vlad havasalföldi vajda is. Ha tetszik az oláh történészeknek, ha nem „Karóbahúzó” Vlad is innen kapta a nevét. és a társaság jelvényében is nagy szerepet kapott a sárkány. A hüllő, ami tekeredve a saját farkával folytja meg magát az önfeláldozás szimbóluma. Hátán a dőlt kereszttel. Vlach nyelven a dracul egyszerre jelent sárkányt, és ördögöt is. Az ő nevét pedig a fia III. Vlad a későbbiekben Draculea néven vitte tovább.
Hunyadi hazatérése után, az ország ismét a polgárháború szélére sodródott. A hatalmas vagyonnal, és erős bandériumokkal rendelkező világi és egyházi urak jó magyar szokás szerint egymást kezdték fosztogatni. A helyzet tarthatatlanná vált. Ulászló királyról sem volt még semmi biztos „és hivatalos” hír. Több pletyka és monda is szárnyra kapott a személyével kapcsolatban. A rendek készek voltak elfogadni Habsburg Albert utószülött fiát, a gyermek Lászlót, aki ekkor III. Frigyes gyámságában állt Bécsben. 1445 májusában az országgyűlés több fontos pontban határozott. Amíg Vitéz János az időközben kinevezett váradi püspök a diplomácia útján rendezte az ország helyzetét, addig Hunyadi János bűntető hadjáratot szervezett Havasalföld ellen. (Képzelhetjük milyen indulat vezethette János vajdát, ha nem a törökökre, hanem inkább a vlach tartományba szándékozott sereget vezetni.) Egy évig tartott a magyar sorok rendezése. A Hadak Villáma Hunyadi János erdélyi társvajda vezette seregek lecsaptak Havasalföldre, és megindultak Vlad Dracul csapatai ellen. A hivatalos indok szerint mert „ az elmúlt nyáron a törökkel szövetségben végrehajtott vállalkozása során megközelítőleg 4000 keresztényt taszított ismét rabszolgaságba.” A csapatok megütköztek, az oláhok menekülőre fogták a dolgot, Hunyadi pedig egy kisebb török sereget is kiszorított a tartományból. Vlad Dracul emberei árulása miatt, a magyarok által támogatott, és az ő helyére ültetett Dan Vladislas kezére kerül. Tirgovistében a saját palotája udvarán a magyar parancsnokok jelenlétében őt és Mircea fiát brutálisan kivégezte a saját népe. Arcukról lenyúzták a bőrt, szinte agyonverték, és élve egy trágyadomb alá kaparták el őket. Érdekes párhuzam, hogy 1989 telén egy oláh diktátor másodmagával szintén Tirgovistében hasonlóan végezte.
Írásom elkészítésében jórészt Bán Mór: Hunyadi – nyolcadik könyv- a hit harcosa című munkájára támaszkodtam.
(Nyitray György – Szent Korona Rádió – Puskaporos szaru)