Egy hatalmas, 1500 éves kőkomplexumot fedeztek fel a Kaszpi-tenger kazahsztáni partjainak közelében. A szakértők szerint az épületegyüttest a hunok hozhatták létre.
A 120 hektáron elterülő komplexum több épületet is tartalmaz, melyek közül a legkisebb 4-szer 4 méter alapterületű, míg a legnagyobb 34-szer 24 méteres. Andrej Asztafjev, a Manggisztaui Állami Történelmi- és Kulturális Örökségvédelem régésze, illetve Jevgenyij Bogdanov, az Orosz Tudományos Akadémia szakértője szerint a területen igen sokféle kőstruktúrát azonosítottak.
Az építmények mind földbe mélyesztett kőlapokból állnak. A lapok messziről kissé emlékeztethetnek a Stonhenge-nél látható formákra, közelebbről megvizsgálva azonban sokkal díszesebbnek és kidolgozottabbnak tűnnek, számtalan fegyver- és állatfaragvány látható rajtuk.
A területen egy részben ezüstből készült nyereg maradványait is felfedezték, melyet vaddisznókat, őzeket és ragadozóállatokat ábrázoló domborművek díszítenek. A mintázat elkészítése igen sok időt és komoly szakértelmet igénylő munka lehetett.
Kép: Live Science
A nyeregre és néhány kisebb tárgyra még 2010-ben talált rá egy aktaui férfi egy fémdetektor segítségével, a Mangislak-félszigeten található Altinykazgany közelében. Az Akhmadulin nevű férfi a különleges leletek egy részét összegyűjtötte, és elhozta Asztafjevhez, aki ekkor Aktauban dolgozott.
A terület nagy része kietlen sivatag, ezért is volt igazán meglepő, amikor a kutatók a férfi útmutatásai alapján megtalálták a 120 hektáros kőkomplexumot. A környék rossz gazdasági és társadalmi helyzete miatt azonban nem indultak meg azonnal a helyszíni munkálatok, a régészeti ásatásokat csak 2014-ben kezdték el. Mikor végre megindult a kutatás, a szakértők sorra tárták fel az építményeket, így további nyeregmaradványok, sőt, két rézből készült ostor is előkerült.
A jelek alapján a régészek arra jutottak, hogy a komplexumot valamilyen nomád népcsoport építette. A formák, a dekorációk és a nyereg egyedisége miatt a legvalószínűbb az, hogy az építményeket a Római Birodalom hanyatlásának idején hozhatták létre a korszak hódító lovasai, a hunok.
A díszes ezüstveretes nyereg feltehetőleg egy előkelő és fontos személyhez tartozott. A tárgyon egyedi tamgák – azaz nemzetségjelzések – is találhatók, melyek az egykori tulaj rangjára és hovatartozására is utalhatnak. Az, hogy a nyereg hogyan került a kőkomplexumba, még kérdéses. Asztafjev és Bogdanov szerint nem kizárható, hogy rituális célokkal helyezték el az építményeknél. A nyereg környezetében egy csontváz is előkerült, igaz, az jóval fiatalabb a nyeregnél.
Az altinykazganyi kutatások a közeljövőben tovább folytatódnak. Bogdanov úgy tervezi, hogy 2017-ben újabb tanulmányt jelentet majd meg a környéken zajló ásatások eredményeiről.
(Ősök szelleme – Szent Korona Rádió – 24.hu, via Live Science)
