Május 12-én, csütörtök délelőtt, katonai tiszteletadással temették újra a második világháborús hadszíntérről hazahozott Ágner Gyula m. kir. főhadnagyot a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 52. Hősök Parcellájában. Mint beszédében dr. Orosz Zoltán altábornagy elmondta, a Honvédelmi Minisztérium eltökélt szándéka, hogy olyan magyar katonák sírkertjét alakítsa ki itt, ahová azok kerülhetnek, akik harctéri tevékenységük során a legmagasabb kitüntetésekkel elismert tetteket hajtották végre. Vitéz Barankay József százados vagy a már életében legendává vált vitéz Bertalan Árpád őrnagy után e sort gyarapítja Ágner Gyula főhadnagy is, aki olyan bátor példamutatással, vitéz elszántsággal küzdött a magyar katonák érdekében, hogy a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet is kiérdemelte.
A 13. hegyivadász-zászlóalj páncéltörő ágyús szakaszának parancsnoka 1944. április 26-27-én, Peczenizynnél vívott elhárító harcok során szakaszával, harckocsikkal kísért túlerejű ellenséges támadással szemben, fölényes tűz alatt tartott nyílt tüzelőállásból támogatta eredményesen a magyar csapatokat.
A zászlóalj kikényszerített éjjeli visszavonulását önként vállalva, ellenséges harckocsiktól körülvéve, teljesen elszigetelt helyzetben, másfél órán át sikeresen fedezte. Másnap, április 27-én, szintén önként vállalva, a leghevesebb aknavetőtűzben megsemmisített egy rejtett szovjet géppuskafészket, amely veszélyeztette az arcvonalat. A vállalkozás során hősi halált halt. A Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet posztumusz kapta meg, kilencedikként.
Immár 70 évvel a háború után is csak néhányuk nevét kezdjük megtanulni azoknak, akik életüket bátran adták a hazáért. Barankay József, Ágner Gyula és a visszatérő legnagyobbak most az ő üzenetüket hozzák:
Bár testükben örökre a csatatereken maradtak,
azért a magyar lelkekbe mindannyian visszavágynak.
Forrás: www.honvedelem.hu
/SZKR – Puskaporos Szaru/