A Facebookot megalapító Mark Zuckerberg feladata beterelni az embereket a virtuális valóságba. Abba az „új világba”, ahol megvalósulhat a totális kontroll, az emberek feletti uralom, a teljes rabszolgaság.
Ki nem hallotta még az ugyan kissé antiszociális, de páratlan zsenialitással megáldott szürke egyetemista történetét, aki egy napon egy furcsa ötlettől vezérelten létrehozott egy internetes közösségi oldalt, ami aztán néhány év alatt a világ egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb emberévé tette? Szép kis mese, amit a 2010-ben megjelent „A közösségi háló” című film tovább színezett karakteres színészekkel és a Hollywoodtól megszokható drámai körítéssel. De mi a valóság?
Az itthon még nem annyira előtérbe tolt Mark Zuckerberget a média az emberiség megmentőjeként tartja számon. A folyamatos kapcsolattartás elősegítőjének, közösségek éltetőjének, a fejlődés élharcosának állítják be, amit ő maga is megerősít nyálas világbéke stílusban megírt posztjaival, amikkel naponta eteti az „f” bélyeget homlokukon hordó, kis, kék színű birkáit.
Érdekes, hogy mindezek fényében – mindjárt kitérünk rá, hogy miért – a vele kapcsolatos többé-kevésbé megalapozott pletykák csak másodlagos jelentőségőek. De a teljes képhez lássuk ezeket is. A Facebook ötletét valószínűleg egyetemista társaitól lopta (ez a hozzáállás kísértetiesen emlékeztet Steve Jobséra), akiket a megalapítás után teljesen kihagyott a buliból. Később saját társát is átverte. Ez döntően etikai vonatkozásban kérdőjelezi meg Zuckerberg hitelességét, és bár kissé kellemetlen tény, pont kapóra jön azoknak, akik el akarják téríteni az értelmezést a valós problémákról.
Azok, akik a bongyor zsidó aljas húzásain és érzéketlen törtetésén csámcsognak, megfeledkeznek arról, hogy Zuckerberg kezdettől fogva egy emberellenes ügynöki missziót teljesít.
(Szép kis csapatot alkot különben a Facebook „alapító négyese”, akikből három százas zsidó [Dustin Moskovitz, Eduardo Saverin, Mark Zuckerberg], egy pedig nyíltan homoszexuális [Chris Hughes].)
Zuckerberg már látja a jövőt. Béna vigyorgása és üveges tekintete minket nem győzött meg ennek a jövőnek a csodálatosságáról…
Híresztelések szerint Zuckerberg a CIA embere. Megbízása a felhasználókról való adatgyűjtés, jellemük, tulajdonságaik, kapcsolataik, viselkedésük megfigyelése, továbbá a nem kívánatos személyek cenzúrázása piaci illetve nemzetbiztonsági okokból. A kapcsolat nyilvánvalóan nem bizonyítható tényszerűen, de logikus egy olyan vállalat vonatkozásában, amelyik teljes hozzáféréssel rendelkezik az emberiség jelentős százalékának internetre feltöltött adataihoz. Elképzelhetetlen, hogy az amerikai kormány illetve a kormányt irányító háttérhatalmak ne tették volna rá a kezüket egy ilyen fontos hatalmi tényezőre. Arról nem is beszélve, hogy végső soron mindegy, kinek a birtokában van ez az óriási adathalmaz és internetes felület: akárki is legyen, megdöbbentő hatalom van a kezében, így a visszaélésekre is nagy esély van. (Furcsa, hogy a némelyek által egekig magasztalt demokráciában csak a politikusokat váltják le négyévenként, a média főnökei ettől a kellemetlenségtől érintetlenek maradnak.)
A Facebook felépítésében, működésében és apró változtatásaiban egyébként tetten érhető, hogy nem kizárólag viselkedéskutatás és profilozás, vagy ha szükséges, tiltások és megvonások, hanem viselkedéskontroll is kiemelt tevékenységük. Sajátos viselkedésmintákra szoktatják a felhasználókat, melynek célja a tudatbefolyásolás minél zökkenőmentesebb kivitelezése. Ilyen a nem rég bevezetett automatikus video-elindulás vagy a közeljövőben beindításra kerülő „dislike” (vagy egy ahhoz hasonló) opció is.
Ennek ismeretében nevetséges hallani azokat a kijelentéseket, amiket a Facebook megmagyarázhatatlanul visszataszító kirakatembere oszt meg folyamatosan a nagyközönséggel. Zuckerberg szerint a Facebook egy olyan hely, ahol „érzelmeinket és élményeinket oszthatjuk meg másokkal”, ahol „kapcsolódhatunk egymáshoz és a világhoz”, ahol „lehetőségünk van az önkifejezésre és megnyílásra”, illetve olyan dolog, ami „megváltoztatja a világot és a jövőt”. Ezek üres szavak, ráadásul rengeteg példával alátámasztható, hogy a Facebookon kizárólag azok oszthatják meg „véleményüket”, azokat tekintik „közösséghez tartozónak”, akik azt hápogják vissza, ami eléggé polkorrekt az üzemeltetők számára. Viszont eleget „mantrázza” ezeket a közhelyeket nyilatkozataiban ahhoz, hogy a többség egy nemes cél ügyvivőjeként tekintsen rá. És ez valóban így is van:
egy cél ügyvivője, csak éppen nem nemesé.
Zuckerberg újabban nagy erőkkel lobbizik olyan nagy, nyugatiak számára nehezebben megközelíthető országokban, mint Kína és India, az internet és a Facebook terjesztése érdekében. Állítólagos kutatásokra hivatkozva azt mondja, hogy az internethasználat „kiemel a szegénységből”, és ez az oka annak, hogy – bizonyára őszinte és nonprofit indíttatásból – egy a keleti kultúrától teljesen idegen rendszert igyekszik ledugni az egyszerű vallásos emberek torkán.
Az ok, amiért nem a felhasználókról való információgyűjtést tartjuk a legveszélyesebb dolognak Zuckerberg tevékenységével kapcsolatban, az azért van, mert a fő célja a jelek szerint nem is ez. Feladata, hogy az egész földkerekséget felcsatlakoztassa az internetre, egy olyan virtuális térbe, ami hangzatos szónoklatai ellenére éppen, hogy felszámolja a természetes emberi viszonyokat, egy olyan mesterséges kapcsolathálót létrehozva, ahol nincs helye többé semmi emberinek. Ahol az utópisztikus filmeket és regényeket idézve gépeken keresztüli, közvetett kommunikáció állandósul, amiben a „megosztás”, a „kapcsolat” és a „közösség” legfeljebb távoli emléke lesz a komoly és egymást kölcsönösen tisztelő, szerető emberek társaságának. Ez a küldetés még okkult színezetet is kap. Erre utal például az egyik videóban látható, különös szimbolikát rejtő dzseki.
„Lépj be te is!” – Zuckerberg szimbolikus üzenetben invitál az „új világrendbe”
Zuckerberg feladata az embereket beterelni a „virtuális valóságba”,
abba az „új világba”, ahol megvalósulhat a totális kontroll, és a természetes élettől való totális elszakítás. Az emberek feletti uralom, vagyis a teljes rabszolgaság. Zuckerberg szürke pólójában, bárgyú mosolyával, kínai kirakatfeleségével, erőltetett átlagosságot színlelve a világ elé állt, hogy eljátssza a közülünk való megváltó szerepét. Miközben a háttérben a tenyerét dörzsöli, és összepacsizik titkos barátaival a gonosz terv jövőbeli megvalósulásának örömére.
Az ominózus illuminátus dzseki