Nemzetközileg is egyre nagyobb a felháborodás, amiért Izrael nem engedi be a Gázai övezetbe a segélyszállítmányokat. Most Tel-Aviv utcáin is tiltakoztak a kegyetlenség ellen.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Július 21-én 30 ország, tételesen Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Olaszország, Görögország, Japán, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság külügyminiszterei közös nyilatkozatot adtak ki, melyben felszólítják Izraelt a gázai háború azonnali befejezésére, valamint felhívják a figyelmet arra, hogy „a gázai lakosság szenvedése új mélységeket ért el”.
A felhívás leszögezi, hogy immár a gázai emberek a legalapvetőbb emberi méltóságuktól is meg vannak fosztva, az izraeli kormány segélyezési programja veszélyes, és a legfontosabb humanitárius segítségeket sem nyújtja az éhező lakosságnak.
Mindezzel egy sor atlanti ország is felzárkózott a világ jelentős részéhez a Gázában elkövetett atrocitások elleni felszólalásokban.
Az Egészségügyi Világszervezet Genfben és 109 nemzetközi szervezet nyílt levélben két nappal később, július 23-án felszólították az izraeli kormányt a humanitárius segélyek Gázába való szállításának és tényleges, szakszerű kiosztásának azonnali engedélyezésére.
„Gáza határainak közvetlen közelében, raktárakban – és még Gázán belül is – tonnaszámra áll érintetlenül az élelmiszer, tiszta víz, orvosi ellátmányok, menedékhelyekhez szükséges felszerelések és üzemanyag, miközben a humanitárius szervezetek nem férhetnek hozzájuk és nem tudják kiszállítani őket (…) Az izraeli kormány korlátozásai, késleltetései és a teljes ostrom alatt kialakult zűrzavar káoszt, éhezést és halált okozott”
– fogalmaztak a nemzetközi humanitárius, orvosi és emberi jogi szervezetek, többek közt az Oxfam, az Orvosok Határok Nélkül és az Amnesty International.
A rákövetkező napon, július 24-én vezető sajtóorgánumok, így az Agence France-Presse (AFP), a Reuters, az Associated Press (AP) és a BBC közösen követelték az izraeli kormánytól, hogy garantálják újságíróik biztonságát, és engedjék, hogy a Gázai övezetben ki- és bejárhassanak, mert sokuk szintén képtelen hozzájutni az alapvető élelmiszerekhez is.
Az AFP azt is közölte, hogy a Gázában dolgozó 10 munkatársa azonnali beavatkozás nélkül hamarosan éhen fog halni.
A hírügynökség kiemelte, hogy vesztettek már el kollégákat háborús összecsapásokban, előfordult olyan is, hogy megsebesültek vagy fogságba estek munkatársak, de „olyanra nem emlékeznek, hogy valaha éhhalált halt volna bármelyik újságírójuk”. 23-án hajnalban légicsapások során továbbá ismét meghalt egy helyi újságíró, miközben aznap több mint 120 célpontot támadtak az izraeliek, melyek során több mint százan vesztették életüket.
A Guardian értesülései szerint Gáza lakosai közül egyre többen esnek össze az utcákon az éhségtől, miközben a kijelölt segélypontok felé tartanak. A háború előtti körülbelül 500-hoz képest jelenleg mindössze mintegy 28 segélyszállító kamion érkezik az elosztópontokra, ezeknek kellene a közel 2 milliós lakosságot élelmiszerrel ellátnia.
Időközben az amerikai mainstream médiában is változások kezdődtek, és immár a New York Times-on megjelent egyik vezércikk is amellett érvel, hogy a Gázai övezetben zajló események kimerítik a népirtás fogalmát az izraeli fél részéről. A cikket egyébként Dr. Omer Bartov jegyzi, aki izraeli holokauszt- és népirtás kutató. A fordulat azért is figyelemre méltó, mert épp ez a vezető lap volt az, amelyik belső jegyzékben megtiltotta munkatársainak még tavaly – egy kiszivárgott dokumentum alapján –, hogy a helyzettel kapcsolatban a „népirtás”, „etnikai tisztogatás”, illetve „megszállt területek” kifejezéseket használják.
Több hónapja tartó szisztematikus éheztetés
Amikor „praktikus és diplomáciai” okokra(!) hivatkozva május elején Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette a „Gázai Humanitárius Alapítvány” indulását, a gázai lakosság éheztetése már közel fél éve tartott.
Januárban az izraeli hatóságok megtiltották, illetve erősen korlátozták egy sor alapvető cikk bejutását a háború sújtotta övezetbe, így a humanitárius konvojokról ettől kezdve lemaradtak higiéniai termékek, gyógyszerek, főzőgáz, lisztet csak kijelölt pékségeknek szállíthattak, stb. Márciusban aztán még ennél is keményebb korlátozásokat vezettek be, teljesen leállítva a humanitárius konvojokat a gázai határnál. Az állapotot májusig tartották fent, amikor is – szembemenve a nemzetközi joggal és a háborús övezetek humanitárius ellátásának gyakorlatával – Izrael egy, a saját hadseregéhez bekötött, amerikai magánszervezetnek, az idén február óta létező amerikai Gázai Humanitárius Alapítványnak (Gaza Humanitarian Foundation – GHF) adta át a helyi segélyezést.
A GHF eredetileg egy volt amerikai tengerészgyalogos, Jake Wood vezetésével jött létre, deklarált célja szerint a Gázai övezet lakosságának humanitárius ellátására. A szervezet eredeti programja már eleve élesen eltért a nemzetközi szervezetek és az ENSZ addigi segélyezési gyakorlatától: míg ezek sok kisebb elosztóponton igyekeztek ellátni a lakosságot a legfontosabbakkal, a GHF stratégiája a kevés, jóval nagyobb elosztási központ létrehozása volt. A terv szerint a közvetlen biztonságért amerikai magáncégek fegyveresei felelnek, míg a távolabbi pontokon az izraeli hadsereg alakulatai vigyáznak a rendre.
Július 13-ig ezeken az elosztási csomópontokon legalább 875, alapvető élelemre váró embert öltek meg, főként az IDF katonái.
Jake Wood már május végén, az első segélyosztás előtt lemondott a GHF vezetéséről, arra hivatkozva, hogy a szervezet „politikailag független működése és a humanitárius alapelvek betartása” nem történik meg. A szervezetet jelenleg egy protestáns vallási vezető/üzletember, Johnnie Moore Jr. vezeti, aki Donald Trump korábbi tanácsadója és lelkes híve – többek között – az azeri elnöknek is, aki szerinte megvalósította a „békés együttélést”.
Az „elosztó központokat” a helyiek hamarosan „halálcsapda” néven kezdték emlegetni, ahol a segélyosztásra várók szögesdrót kerítés mögé kényszerülnek a tűző napon, és a tumultusban néha tüzet nyitnak rájuk a katonák.
Az élet módszeres ellehetetlenítése és az izraeli ellenállás
Mindeközben Gázában az „elosztópontokon” kívüli általános helyzet is disztópikus: több ENSZ-ügynökség, köztük a FAO és a WHO is arról számoltak be az utóbbi időben, hogy a lakóépületek 92%-a, a kórházak 94%-a és Gáza infrastruktúrájának közel 70%-a megsemmisült vagy megrongálódott; a mezőgazdasági területek mindössze 4,6%-a maradt művelhető.
Mindebből erősen kiviláglik, hogy a nemzetközi körözés alatt álló izraeli kormányfő, a vele együtt utazó döntéshozók és a hatóságok jó úton haladnak afelé, hogy a gázai palesztin lakosság számára totálisan ellehetetlenítsék az alapvető életfeltételeket. Gáza annektálását és a helyi lakosság elüldözését már tavaly év elején „győzelmi konferencián” hirdette az izraeli kormánykoalíció több minisztere és prominens politikusa a telepes mozgalom fanatikus vezetőivel karöltve. Bár ezen az eseményen Netanjahu maga nem vett részt, a folyamatok elég egyértelműen épp ebbe az irányba haladnak.
A nemzetközi közösség, szakszervezetek, civil szervezetek, jogászok, kormányok és segélyszervezetek körében általános a felháborodás, és az izraeli polgárok egy része is egyre hangosabban követeli a módszeres éheztetés és kegyetlenkedés leállítását.
Ez utóbbira július 23-án, az izraeli hadsereg tel-avivi főhadiszállása előtt került sor, ahova a demonstrálók liszteszsákokat vittek, és súlyosan alultáplált gyerekek fényképeit tartották a magasba. A sajtónak nyilatkozó résztvevők arról számoltak be, hogy a kormány folyamatosan hazudik az éhínségről.
„Azért vagyunk itt, hogy kimondjuk: elég volt!”
– mondta a Telesur tudósítójának az egyik tüntető.
⚡️🇮🇱 JUST IN: The streets of Tel Aviv in Israel this evening are witnessing protests against the starvation and famine in the Gaza Strip, while sadly such scenes are absent from Arab and Islamic capitals… pic.twitter.com/rUL4Nd0A6T
— Aditya Juans Mandagie (@AdityaMandagie) July 23, 2025
A Kneszet 71-13 arányban megszavazta a Ciszjordánia annektálását szorgalmazó indítványt
(Mérce nyomán Szent Korona Rádió)