Nagyon szoros elnökválasztáson van túl Lengyelország. Nem egészen 2 százalékkal nyerte meg a konzervatívnak számító Jog és Igazságosság (PiS) párt.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Egymásnak ellentmondó exit pollok után mégis a konzervatív Karol Nawrocki nyerte a lengyel elnökválasztást az ország nemzeti választási bizottságának hivatalos adatai szerint – írta a Rzeczpospolita. Ezzel a 18 hónappal ezelőtt ellenzékbe szorult konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) visszavágott az EU-párti, liberálisabb jobbközép Polgári Koalíció (KO) kormánykoalíciójának, amelynek élén Donald Tusk kormányfő áll.
A liberális kormánypárti jelölt, Rafał Trzaskowski a szavazatok 49,11 százalékát kapta, míg Nawrocki 50,89-et. Az exit pollok éjszaka még a varsói polgármester nagyon szűkös győzelmét jelezték. Később azonban Nawrocki, aki történész végzettségű, hasonlóan a statisztikai hibahatáron belül nyert.
A PIS nyert
Végül a Jarosław Kaczynski vezette párt által támogatott jelölt futott be győztesnek. Nawrocki szerint ezzel megvédték Lengyelország érdekeit. Szerinte nem szabad hagyni, hogy eljöjjön Donald Tusk kormányfő „hatalmi monopóliuma”, ezért olyan fontos a győzelem.
„Legalább két dolgot elértünk. Mindenekelőtt nem hagytuk, hogy megtörjenek minket. Elvették a pénzt, aláásták az állami intézményeket, hazudtak, és ti végig velem voltatok”
– idézte fel a PiS kampánytámogatásának korábbi felfüggesztését, amely a 2023-as parlamenti választásokon történt szabálytalanságok miatt történt.
Nawrocki szerint elérték, hogy egyesítették a nemzeti tábort Lengyelországban. Ő is megköszönte minden hozzátartozójának, támogatójának és szövetségesének, hogy mellette álltak, kiemelve Kaczyński pártelnököt.
Másodszorra sem sikerült a liberális polgármesternek
Trzaskowski másodszor futott neki az elnökválasztásnak. Varsó polgármestere öt évvel ezelőtt Andrzej Dudával szemben maradt alul, akkor 48,97 százalékot szerzett a PiS jelöltjének 51,03 százalékával szemben. Akkor azonban a helyzet annyiban más volt, hogy még tartott a Dudát támogató PiS-kormányzása. Az EU-val konfrontálódó párt azonban 2023 végén vereséget szenvedett a parlamenti választáson a Tusk vezette KO-val szemben.
A kormánypárt számára a tét az volt, hogy sikerül-e a hatalom minden szintjén egy nyitottabb, liberálisabb politikát követnie az országnak, vagy marad a politikai kényszerházasság Lengyelországban, ahol az államfő szerepe jóval több, mint protokolláris, az ország berendezkedése félprezidenciális rendszerként írható le.
Lengyelország ellen a PiS-kormány idején súlyos jogállamisági aggályok merültek fel. Elsősorban a bírói függetlenséget veszélyeztető törvény miatt, amelynek reformját azonban Duda elnökként lassíthatta, és ez várható Nawrockitól is. Ez azt jelenti, hogy Tusk több kormányzati ígéretét sem tudja beváltani úgy, ahogyan ezt a vele azonos platformon lévő, liberálisabb elnök mellett tehette volna.
Liberális vs. katolikus konzervatív
Trzaskowski klasszikus választója 30-40 év közötti, baloldali-liberális nézeteket vall, nyitottabb a menekültek és az LMBTQ+-közösségek felé, jellemzően nagyvárosban él, és pozitívan tekint az EU-ra – idézte a CBOS felmérését a BBC. Abból is látszik, mit képvisel Trzaskowski, hogy 2024 májusában betiltották a varsói főpolgármesteri hivatalhoz tartozó épületekben a vallási jelképek használatát, persze az LMBTQP-propagandát engedték.
A 42 éves Nawrocki ezzel szemben hangsúlyozottan katolikus értékek képviseletével lépett fel – elutasítva a szigorú abortuszszabályozás enyhítését –, az ország szuverenitásának megőrzését hangoztatva érvelt az EU-tagországokkal szembeni növekvő hatalma ellen.
Azonban a kormány és az ellenzék között nincsen ellentét abban, hogyan viszonyuljon az ország Oroszországhoz. Mindkét oldal elutasítja az Oroszországhoz való közeledést, miután Vlagyimir Putyin elindította az Ukrajna elleni háborút. Ukrajna támogatását is alapvetően egységesen ítélik meg, kiállva a megtámadott ország mellett, igaz, Nawrocki határozottabban mondja ki, hogy Ukrajna EU-és NATO-tagsága nem támogatható addig, amíg az ország háborúban áll. Teljes egészében azonban nem utasítja el az integrációt. Ugyanakkor az esetleges ukrán EU-tagság a lengyel mezőgazdaságnak is komoly belső versenytársat jelentene, ez az aggodalom minden politikai oldalon árnyalja a tagság támogatásának ügyét.
Lengyelország a NATO-ban egyre fontosabb szerepet kap. A 40 millió lakosú ország katonai ereje növekszik. A védelmi költségvetés GDP-arányosan a legmagasabb az európai tagok között; idén eléri a 4,7 százalékot. Az ország az Egyesült Államok kiemelt szövetségese a térségben, amit erősít a védelmi költségvetés mérete is.
A liberális lengyel kormány nem fizeti ki a konzervatívok költségvetési támogatását
(Telex nyomán Szent Korona Rádió)