Éppen nincs se koronavírus, se majomhimlő, a WHO-nak újabb dolog miatt kell rettegni. Ezért egy fiktív mamuthimlő járványt szimuláltak, hogy mi történne, ha a klímaváltozás miatt kiolvadna egy évezredek óta fagyott de még aktív „Matuzsálem-mikroba”.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A “Tudomány” szerint a jégkorszakból származó fagyott állatok jelenthetik a következő világjárvány forrását. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői ezért most egy gyakorlat keretében készültek fel egy fiktív „mamuthimlőjárványra”. Ez a vírus az arktikus permafrosztból bukkanhat elő, és az emberiséget fenyegetheti – hasonlóan a majomhimlőhöz vagy a koronavírushoz.
A „Polaris” elnevezésű gyakorlat alatt 15 ország nemzetközi szakértőinek kellett megfékezniük egy kórokozó terjedését, amely egy fagyott mamuttetemből bukkant elő – írja a Daily Mail. Az ősi állatból származó kórokozó megfertőzött tudósokat és egy filmstábot, mielőtt világszerte elterjedt volna.
Szoros együttműködést igényel
A Bild szerint gyakorlatban a mamuthímlő vírus szoros rokonságban állt a kihalt őshimlővel és a jelenlegi majomhimlővel. A forgatókönyvet úgy tervezték meg, hogy a helyzet kezelhető legyen, de csak akkor, ha a résztvevő nemzetek – köztük Dánia, Szomália, Katar és Németország – együttműködnek a terjedés megfékezésében.
Minden országnak szándékosan csak a vírus-rejtvény egy részét adták oda, hogy teszteljék, mennyire hatékonyan osztják meg az információkat. Például az egyik csoport megtudta, hogy az egyik fertőzött kutató egy turistahajón tartózkodott – ami tökéletes karantén-környezetet biztosított a terjedés megfigyeléséhez.
A valóságban ez nehezebb lenne
A Polaris-gyakorlat összesen két napig tartott, de egy háromhetes járványt szimulált. A második napon a résztvevőkkel közölték, hogy a járvány megfékezésében elért eredményeket akadályozzák a politikai döntések és az egyes államok eltérő stratégiái.
A koronavírus-járványhoz hasonlóan egyes országok nemzetközi zárlatot rendeltek el, és megtiltották a beutazást. Mások nyitva hagyták határaikat, és olyan intézkedésekre támaszkodtak, mint a kontaktkutatás.
Végül a csapatnak sikerült a mamuthimlő kitörését ellenőrzés alá vonni. A WHO azonban egyértelművé tette, hogy egy valódi járvány esetén a nemzetközi együttműködés sokkal bonyolultabb lenne.
Zombivírusok rejtőznek a jég alatt
Bár a forgatókönyv és a vírus teljesen fiktív volt, a tudósok ismételten figyelmeztetnek arra, hogy az úgynevezett „zombivírusok” veszélye, amelyek a permafroszt klímaváltozás miatti felolvadásával jelenhetnek meg, nagyon is valós. Ha nemcsak a mamutok, hanem a neandervölgyiek is fertőző betegségben haltak meg, fagyott tetemeik még mindig hordozhatnak veszélyes vírusokat.
Ezek az úgynevezett „Matuzsálem-mikrobák” akár tízezer évig is aktívak maradhatnak. Az olvadó jég napvilágra hozhatja őket.
Pánik Kongóban a majomhimlő miatt
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly augusztusban a majomhimlő afrikai országokban jelentkező esetei, valamint a korábbinál veszélyesebbnek tartott vírusvariáns terjedése miatt egészségügyi szükséghelyzetet hirdetett ki. Csak az év eleje óta csaknem 19 ezer új fertőzöttet jelentettek az afrikai kontinens 13 országából.
Februárban majomhimlővel fertőzött páciensek százai menekültek el a kórházakból a Kongói Demokratikus Köztársaság konfliktus sújtotta keleti részén. A tájékoztatás szerint Dél-Kivu tartományban több mint négyszáz páciens menekült el a helyi ápolóotthonból. Az erőszak egyre nagyobb kiterjedése miatt a járvány súlyosbodására figyelmeztetett az Africa CDC igazgatója.
„A tűzzel játszunk” – figyelmeztetett Kaseya, hozzátéve, hogy fennáll a fokozott veszélye a vírus gyors terjedésének a menekülttáborokban. Mint mondta, nincs lehetőség a fertőzési lánc felderítésére, több egészségügyi intézményt már kifosztottak, számos menekült alultáplált, ami a betegség súlyosabb lefolyását eredményezheti. Dél-Kivu tartomány az egyik gócpontja a betegség valószínűleg veszélyesebb variánsának. A tesztelési lehetőségek megszűnése, a harci cselekmények miatt, valamint mert a térségből több százezer ember elmenekült, nem lehet tudni pontos adatokat a fertőzöttek számáról.
A háborús helyzet mellé még járvány is felütötte a fejét Kongóban
(Index nyomán Szent Korona Rádió)