szombat, április 26, 2025
13 C
Budapest
Rock
Kalapács és az Akusztika - Fagyott világ
Klasszikus
Marin Marais - Marche Tartare, IV.55

Orosz érdekszférába sorolná Magyarországot Trump, Putyin és Hszi elnök?!

A Newsweek elemzői felvázolták az új globális érdekszférákat. A nagyhatalmak felosztanák a világot.

Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07

Most még erőfelmérés zajlik, de hamarosan a három szuperhatalom – az USA, Kína és Oroszország – megegyezhetnek egymással abban, hogy felosztják egymás között befolyási övezetekre a Földet, vagy legalábbis az északi féltekét – írja a Newsweek.

Ehhez azonban előfeltétel, hogy létrejöjjön a békemegállapodás Ukrajnában illetve lezáruljon Trump elnöknek a Kína ellen indított kereskedelmi- és vámháborúja.

A Newsweek térképe szerint a globális sakkjátszmában az Egyesült Államok elsősorban az amerikai kontinensre és környezetére összepontosít. Ezért tett ajánlatot Trump elnök Kanadának, hogy 51. tagállamként csatlakozzanak az USA-hoz, fenyegette meg déli szomszédját, Mexikót valamint a latin-amerikai országokat az illegális bevándorlás miatt továbbá ezért vetette fel Grönland annektálását is.


Magyarországot is közvetlenül érinti az, hogy a Newsweek elemzése szerint Európa azonban nem szerepel Trump közvetlen terveiben.

Ukrajnáról is a kijevi kormány, valamint az európai szövetségesei nélkül akar megegyezni, ami előre vetíti, hogy Közép-Kelet-Európa a jövőben ismét az orosz érdekszféra részévé válhat.

Vessela Tcherneva, az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) igazgatóhelyettese szerint ez a folyamat az 1945-ös jaltai konferenciára emlékeztet, amelyen az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a szovjet vezetők vettek részt, és amely megelőzte Európa hidegháborús felosztását.

„Jalta arról szólt, hogy a nagyhatalmak döntöttek Kelet-Európa jövőjéről” – mondta a Newsweek-nek. „Ez most Ukrajnával kapcsolatban is így néz ki. Ukrajna jövőjéről Ukrajna nélkül dönteni egyben Európa jövőjéről Európa nélkül dönteni” – tette hozzá a kutató.

Stefan Wolff, az angliai Birminghami Egyetem nemzetközi biztonsággal foglalkozó professzora szerint az Ukrajna jövőjéről folytatott vita egy másik világháborús találkozóra emlékeztet. Úgy véli, amikor Trump elutasította, hogy biztonsági garanciákat adjon Ukrajnának, az 1938-as müncheni konferencián történt megbékítéséhez hasonló megoldás volt.

Wolff szerint a jelenlegi amerikai elnök úgy látja a világot, hogy a nagyhatalmak olyan befolyási szférákat jelölnek ki, amelyekbe nem avatkoznak be.

München volt a színhelye annak is, hogy JD Vance amerikai alelnök a szólásszabadság elhallgattatásával és a tömeges migráció megállításának elmulasztásával vádolta meg az uniós országokat.

A beszédet követően Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter azt mondta, hogy Ukrajna területének visszaállítása a 2014 előtti határokhoz irreális, és hogy az európai országoknak többet kell tenniük saját védelmükért, ahogy az Egyesült Államoknak is többet kell tennie Kína ellen a Csendes-óceánon.

A keleti érdekszféra, különösen Közép-Ázsia az Oroszország és Kína közötti versengés egyik területe lehet. A diplomáciai szándék jeleként Putyin tavaly szeptemberben baráti fogadtatásban részesült Mongóliában, amikor először látogatott el a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) egyik tagországába, mióta az állítólagos háborús bűnök miatt elfogatóparancsot adott ki ellene.

A kínai vezető, Hszi Csin-ping pedig a COVID-járványt követően tett első tengerentúli útja a volt szovjet Kazahsztáni Köztársaságba vezetett, amelynek vezetője, Kaszim-Jomart Tokajev felszólalt Putyin ukrajnai inváziója ellen. „Asztanában mindig is aggódtak amiatt, hogy [ez] lehet Oroszország következő terjeszkedési célpontja” – mondta Wolff, mivel az országban jelentős orosz lakosság él.

Az is kérdéses, hogy lesz-e megállapodás az USA és Kína között Tajvanról, az autonóm szigetről, amelyet Peking lázadó régiónak tekint, amelyet újra akar egyesíteni az anyaországgal, ha kell, erőszakkal. A kínai hadsereg legutóbbi, Tajvan körüli hadgyakorlatai felerősítették azt a kérdést, hogy mit tenne Trump, ha Peking megszállná a szigetet? „Amennyiben hallgatólagosan tudomásul venné, úgy világossá válik, hogy Washington hallgatólagosan elismeri, miszerint a Dél-kínai-tenger valójában Kína játékszere” – véli a Newsweek elemzője.

(ATV nyomán Szent Korona Rádió)

Dugin: Putyin és Trump új világrendet határoz meg

Legfrissebb

Ausztráliában fél éven át senkinek sem tűnt fel, hogy AI-műsort hallgatnak a rádióban

Ausztrália letesztelte, fél éven át fel sem tűnt az...

Megint migráns bántalmazott szexuálisan egy kisfiút – Ezúttal Floridában

Április 13-án történt az eset, amikor is egy erdőben...

Megint provokáltak a Parlament falain belül a momentumosok, 11 milliós büntetést kaptak

A Momentum továbbra is a Parlament falain belül provokál....

Ferenc pápa búcsúztatására transzneműeket, migránsokat és börtönviselteket kértek fel

Ferenc pápa temetését is belengi azon ideológia, amihez a...

Kategóriák

Kapcsolódó cikkek

Rock
Kalapács és az Akusztika - Fagyott világ
Klasszikus
Marin Marais - Marche Tartare, IV.55