„Ne essünk bele a politikai korrektség csapdájába. Merjük felvállalni azokat az értékeket, melyek több ezer évig táplálták Európa immunrendszerét! Merjünk szembehelyezkedni a liberalizmus ádáz propagandájával! Merjük kimondani, hogy számunkra a haza még mindig mindenek előtt van. Isten pedig mindenekfelett!”
„A szeretetnek nincsen neme, a szeretetnek nincsen bőrszíne, a szeretet az szeretet stb…” – egy, a Facebookon fellelhető videó kitűnően tükrözi azt a liberális “érvrendszert”, amely az érzelmekre hatva próbálja a befolyása alá vonni a nyugat már egyébként is gyarmati sorban sínylődő nemzeteit.
Miről szól ez a videó? Röviden megfogalmazva nem másról, mint a kulturális marxizmust a 20. század végére véglegesen magába integráló liberalizmus eszményképének, a homoszexualitás „normalitásának” és az emberi rasszok közötti keveredés tolerálásának (a sort a végtelenségig lehetne sorolni) a lelkekben való meggyökereztetéséről. Ez a videó nem más, mint a dekadens és természetellenes életfelfogás propagandagépezetének a szeretet köntösébe bújtatott megtestesülése. Nem más, mint a szeretet fogalmának kisajátítása és a liberalizmus szolgálatába állítása. Tudniillik, aki nem ért egyet a videóban látottakkal, az egy gyűlölködő, intoleráns állat, akinek csak gonoszság van a szívében.
Ahhoz, hogy megértsük mindez miért az egyik legkártékonyabb eszköze a (még) fehér többségű Európa kivérereztetésének, meg kell értenünk a szeretet parancsszavának valódi jelentését. Induljunk ki a „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” jézusi tanításból, melyet egyébként – természetesen tévesen – a liberális körök gyakran hangoztatnak Európa megszállásának legitimálására. Mint ahogy minden isteni parancsolatot, így ezt is a természetjogból (Aquinói Szent Tamás tanítása nyomán) származó kötelességeinkkel összhangban kell értelmeznünk.
Mit jelent ez? A természet örök rendjén alapuló jogok, tehát a természetjogok örök és változatlan kötelezettségeinek ugyan az az Isten az alkotója, mint aki, a Szentháromság második személyében, Jézus Krisztusban megtestesülve számunkra erkölcsi parancsokat deklarált. Mind a kettő Isten akaratának a kifejezése. Ebből kiindulva – valamint elismerve, hogy Isten önmagának sohasem mondhat ellent, tehát nincs kettős isteni igazság – jelenthetjük ki, hogy úgy kell értelmeznünk a „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” jézusi parancsot, hogy a természetjogi kötelességeink sértetlenek maradjanak.
A természetjog egyik legalapvetőbb tétele, mely a szeretetre vonatkozik, az az, hogy a szeretetnek bizonyos rendje van. Ennek igazságát bárki készséggel elismerheti, csupán saját életünket kell egy pillanatra vizsgálat alá vonni. Megtéve ezt könnyen rájöhetünk, hogy a szeretet rendje adott: jobban szeretjük azt, aki hozzánk közelebb áll, mint azt, aki tőlünk távolabb.
Ebben az olvasatban a szeretet fogalma természetesen nem pusztán érzelmet jelent, hiszen annak intenzitását nem lehet akaratilag szabályozni. A szeretet kötelességet és áldozatvállalást jelent a szeretet személy iránt. Kötelességet és áldozatvállalást elsősorban önmagunk iránt (egyfajta természetes egoizmus) és családunk iránt, majd ha kibővítjük ezt az idézőjeles “kört” az egész magyar nemzetért, végül Európáért és az őshonos európai rasszért.
Kötelességünk szempontjából, pedig mindig azt kell teljesíteni, amely elsőbbséget élvez a természetjog rendje szerint. Mindebből kifolyólag és ennek az elgondolásnak az igazság tartalmát alkalmazva nyilvánvalóvá válik, hogy családunk, nemzetünk és Európa megvédése a XXI. században is minden magyarnak kötelezettsége kellene, hogy legyen. Nemzettudatos hallgatóként – akiben megvan az egész nemzet iránt érzett közösségtudat és társadalmi érzékenység – kijelenthetem, hogy a szeretet parancsszava az, amely mindennapjaim során erőt ad a harchoz. A nemzetem és hazám iránt érzett szeretetem.
A megosztott videó a “szeretet az szeretet” propagandista eszményképével azonban pontosan a szeretet valódi parancsszavával megy szembe. Ugyanis belegondolva, hogy a homoszexuális propaganda, valamint a multikulturalizmus sokszínűsége milyen súlyos következményekkel jár – kiegészülve persze a liberalizmus további doktrínáival – azt kell mondanunk, hogy mindezen propaganda az európai nemzetek körében nem szól másról, mint Magyarország és Európa immunrendszerének a megsemmisítéséről, védekező mechanizmusunk, önvédelmének eltiprásáról.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ez nem az emberi élet tiszteletéről szól, hanem Európa elpusztításáról. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mindezt a szellem és gondolat mezején érték el, s ha változtatni szeretnénk ezen, ha szeretnénk Európa újjáéledését, akkor előbb az emberi minőség helyreállításán kell fáradoznunk.
Mindezt kimondva persze jönnek a jól ismert liberális “ütőkártyák”: rasszista, homofób, intoleráns, bigott, szexista stb.. Rasszisták azért, mert ragaszkodunk saját kulturális örökségünkhöz. Azért mert nem akarunk kisebbséggé válni saját országunkban. Homofóbok, azért mert látjuk, hogy a homoszexuális propaganda – a kulturális forradalom zsoldosaként – egyre inkább veszélyezteti a család értékeit és megfosztja az embert minden olyan tértől és időtől független normától, amik mindeddig meghatározták Európát. Gyűlölködők vagyunk egy társadalmi réteg szemében, mert meg akarjuk védeni hazánkat és Európa nemzeteit attól, hogy szépen lassan elenyésszünk és a társadalmak kivégezzék önmagukat.
Pedig eszmerendszerünk, az új jobboldali gondolkodás nem épít másra csakis a szeretetre. Nemzetünk, kultúránk, hagyományaink, értékeink, örökségünk szeretetére, melyért készek vagyunk minden áldozatot meghozni.
Ne essünk bele a politikai korrektség csapdájába. Merjük felvállalni azokat az értékeket, melyek több ezer évig táplálták Európa immunrendszerét! Merjünk szembehelyezkedni a liberalizmus ádáz propagandájával! Merjük kimondani, hogy számunkra a haza még mindig mindenek előtt van. Isten pedig mindenekfelett!
(Kis Árpád – Identitesz – Debreceni területi vezető)