Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Bóka János azzal kezdte a beszámolót, hogy december 31-én véget ért a magyar uniós elnökség, Lengyelország vette át ezt a pozíciót. A kormánynak és az Országgyűlésnek részletes jelentés készül, valamint a nyilvánosságnak is beszámolnak valamennyi dossziéról. November 7-én és 8-án iker-csúcstalálkozót szerveztek, az Európai Politikai Közösség ülésére és uniós találkozóra is sor került, amely Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye volt.
Bóka János többek között felsorolta, hogy
- 39 formális tanácsülést tartottak, egy olyat is, amelyet Kósa Ádám az Európai Unió történetében először jelnyelven vezetett le.
- 14 informális miniszteri találkozó volt Budapesten,
- 53 Coreper-ülést vezényeltek le,
- Brüsszelben 134, Magyarországon 240 rendezvény volt.
- 17 dossziéból kilencnél politikai megállapodás született.
- Elfogadtak 19 általános vagy részleges általános megközelítést, 57 tanácsi következtetést és egy tanácsi nyilatkozatot.
Bóka János hangsúlyozta, a magyar elnökség válságos helyzetben, átmeneti intézményi időszakban, komoly politikai ellenszélben és a lojális együttműködéssel össze nem egyeztethető körülmények között dolgozott. A miniszter kiemelte a budapesti nyilatkozatot, amely a versenyképesség erősítését tűzte ki célul.
Több mint ötven szakpolitikai vitát bonyolítottak le, amelyek tartalma a versenyképesség erősítéséhez kapcsolódott. Bóka János kifejtette, a budapesti nyilatkozat konkrét elvárásokat is megfogalmaz, határidővel együtt, ilyen például az adminisztratív terhek csökkentése. A miniszter fontosnak nevezte, hogy a nyilatkozatban foglaltak végrehajtását komolyan vegyék, viszont az eddigi jelek nem annyira biztatók, például a versenyképességi iránytű bemutatása legalább egy hetet csúszik.
Történelmi jelentőségű döntés
Bóka János a másik történelmi jelentőségű döntésnek Románia, valamint Bulgária schengeni tagságát nevezte, amellyel több mint tízéves folyamat zárult le, ennek az európai mellett magyar szempontból nemzetpolitikai jelentősége is van. A cél az volt, hogy a bővítés objektív, hiteles és érdemalapú folyamat maradjon, a nyugat-balkáni országokkal sikerült újraindítani a tárgyalásokat.
Bóka János több más területet is kiemelt, többek között stratégiai jelentőségűnek nevezte a közös agrárpolitikát érintő döntést. Sikerrel működtették a „gépházat” is, levezényelték az intézményi átmenetet, valamint elfogadták az Európai Unió 2025. évi költségvetését, ez az első olyan költségvetés, amely a módosított hétéves kerettervhez illeszkedik, a megnövekedett hitelfelvételi kamatterhek miatt új rendszert vezetve be, ennek az első alkalmazási körét sikerrel vette a magyar elnökség. Bóka János megemlítette azt is, hogy hosszú idő óta először ellenszavazat nélkül fogadták el a halászati kvótákat, pedig ezek rendszerint komoly vitákat hoznak.
Bóka János végül kijelentette, hogy
karakteres uniós víziója volt az elnökségnek, amely megjelenítette, bemutatta a változás igényét, lehetőségét, valódi európai alternatívát kínálva.
A miniszter szerint fontos, hogy ezeket a vitákat a lengyel elnökség továbbvigye, ám értékelése alapján ez nem indult jól, „nem érzik szükségesnek, hogy a tagállami és elnökségi szerepet szétválasszák”. Bóka János úgy látja, a lengyelek sok mindennel foglalkoznak, amivel nem kellene, ugyanakkor sok mindennel nem foglalkoznak, amivel kellene. A tárcavezető úgy jellemezte a lengyel elnökséget, hogy az „mirelit elnökség, ki kellene venni a mélyhűtőből, és betenni kicsit a mikróba, hogy fogyasztható legyen”.
2025 a változás éve?
Bóka János 2025-ről úgy fogalmazott, hogy a változás éve lesz, amit lehetségessé tesz az amerikai elnökválasztás eredménye, a Patrióták megjelenése az Európai Parlamentben, valamint több tagállam belpolitikai folyamatai.
A miniszter közölte, lesz lehetőség a hitelességi válság kezelésére is, viszont a változás nem következik be magától. Bóka János jelezte, hogy az unió intézményeit meghatározó személyek ugyanazok, akik „meghatározó politikai felelősséget viselnek az elmúlt öt év elhibázott döntéseiért”. A változást a tagállamoknak, mások mellett Magyarországnak kell kikényszerítenie.
Több ezer rendőr, több száz felvezetés
Kovács Zoltán kiemelte, a magyar közigazgatás és szakpolitika, valamint az ezek működtetésében részt vevők megrázkódtatás, megerőltetés nélkül voltak képesek végrehajtani az uniós elnökség feladatait.
A kormánybiztos a Bóka János által elmondottakat azzal egészítette ki, hogy jóval több mint húszezer beutazás történt Magyarországra az elnökséggel összefüggésben, ami a turizmusban is értelmezhető szám. Kovács Zoltán elárulta, hogy a rendőrség állományából körülbelül 2600 járművel több mint 9 ezer személy vett részt a lebonyolításban, több mint 700 rendőri felvezetést hajtottak végre a félévben, bármilyen incidens vagy baleset nélkül. A kormánybiztos végül a költségekre kitérve közölte, 37,2 milliárd forint volt a keret, ezen belül sikerült maradni, feszesen és gondosan gazdálkodtak.
Uniós parancs Magyarországnak és az egész EU-nak: a GDP 0,25-át adjuk Ukrajnának
(Index nyomán Szent Korona Rádió)