Orbán Viktor szerint Magyarország Eurázsia évszázadában találhatja meg helyét, önálló stratégiával készülve a kelet és nyugat közötti változásokra. A miniszterelnök az Eurázsia Fórumon a keleti nyitás fontosságáról, Európa lemaradásáról és az eurázsiai együttműködés jövőjéről beszélt.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Orbán Viktor Matolcsy György után szólalt fel, és kijelentette: a legfontosabb előadás már elhangzott, „úgy érzem magam, mint akinek már csak az a dolga, hogy megtámasszam azt a néhány gondolatot, amit hallhattunk. Ez a mai alkalom a jegybankelnök úr nélkül nem jöhetett volna létre”.
Nemcsak a jegybankelnökként végzett munkája mondatja velem, hanem az a tény is, hogy a 2010-es, nagy jelentőséggel bíró kormányváltás után ő rakta le a mai magyar modern gazdaságpolitika alapjait is mint gazdasági miniszter. Már akkor beszélgettünk azokról a dimenziókról, amelyekről most meghallgathattuk az előadását, és később, amikor a jegybank elnöke lett, a fényes elszigeteltségben élő jegybanki stratégia helyett aktív stratégiát valósított meg, és abban maradtunk akkor, hogy a jegybank azt a segítséget tudja adni a kormánynak – túl a stabil forinton és az alacsony infláción –, hogy felhasználja a nemzetközi kapcsolatait és az intellektuális kapacitását arra, hogy új gondolatokat, a horizonton fodrozódó új jelenséget a kormány rendelkezésére bocsátja
– fejtette ki a kormányfő.
Orbán Viktor azzal folytatta, van egy olyan hagyomány is a magyar politikában, hogy jobb inkább sunyítani, nem kell a nagy ügyekkel foglalkozni, ha van is véleményünk, inkább maradjunk csöndben, valahogy oldalvizezve ússzuk meg a világ nagy változásait. Ez hosszú időn keresztül sikeres túlélési stratégia volt, de most olyasmi történik, ami ezt a nagy gondolatoktól való távolságtartás stratégiáját többé nem teszi lehetővé. A miniszterelnök elárulta, 2009-ben kezdett foglalkozni Eurázsia gondolatával.
Ázsiában jóval versenyképesebb erők emelkednek fel
Orbán Viktor kifejtette: a rendszerváltást az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes Nyugatra tekinteni, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekcióra képes gazdasági rendszert fedeztek fel, amely hosszú távon biztosítja a gazdasági stratégiát. Ez azonban 2009-ben megroppant, amikor beütött a gazdasági válság.
„Mitől van? Mi a karaktere? Mi következik belőle?” – tették fel akkor a kérdést. Orbán Viktor arra jött rá, hogy a nyugati rendszer képtelen az önkorrekciós mechanizmust tovább működtetni.
Nem a ciklikus kapitalizmus válságáról volt szó, a válság valójában logikus következménye volt a gazdasági átalakulásnak, olyan centrumokat emelt fel, elsősorban Ázsiában, ami azt eredményezi, hogy a modernitás már nemcsak nyugati kategória, hanem keleti is lehet.
Ázsiában jóval versenyképesebb erők emelkednek fel, amit Európa nem vesz tudomásul, nem fogadja el, bezárja magát egy idejétmúlt válságelméletbe. Orbán Viktor ekkor jött rá, hogy nagy a baj, ekkor döntöttek úgy, hogy ideje Keletre is tekinteni, körül kell nézni ott is. Foglalkozni kell Ázsiával. Demján Sándor tanácsára Matolcsy Györggyel közösen felültek egy repülőre, és elrepültek Kínába. Így kezdődött a keleti nyitás.
„Egy olyan méretű ország, mint Magyarország, nem lehet buta”
Orbán Viktor szerint ha az ember úgy gondolja, hogy a hagyományos nyugati változások világértelmezése többé nem érvényes, akkor van egy intellektuális késztetés arra, hogy keressen egy másikat. Van ugyanakkor egy másik indok is, amiért foglalkozni kell ezekkel a kérdésekkel.
A politika lényege az ütemérzék. Sok okos ember van a világon, egy kormányzat a világon lévő összes tudást be tudja gyűjteni. Tudás mindig van. A politika nem a tudás birodalma. A politika az alkalmazás birodalma. Az alkalmazás lényege pedig az ütem. Nem csak jó dolgokat kell alkalmazni, hanem megfelelő időpontban kell alkalmazni. Minél kisebb egy ország, ez annál inkább igaz
– hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve: egy akkora ország esetében, mint Magyarország, az ütemtévesztés halálos. Ezt a magyar történelem is megmutatja, a kormányfő példaként a második világháborúból történt kiugrási kísérlet pillanatát említette.
Orbán Viktor világossá tette: egy olyan méretű ország, mint Magyarország, nem lehet buta, nem lehet lassú, nem lehet unalmas, nem lehet követő, nem hagyatkozhat mások megértésére és interpretációjára. Élesnek, gyorsnak, okosnak kell lenni, nyitottnak a világra, és folyamatosan gondolkodni kell. A miniszterelnök úgy látja, nincs abban semmi túlzás, hogy a jegybank arra vállalkozott, hogy meghívja a nemzetközi közösséget, hogy együtt gondolkodjanak a jövőről. Éppen Magyarország az a hely, ahol erre leginkább mód van.
Orbán Viktor azzal folytatta, az ő kiindulópontja, hogy azok a változások, amelyeket napjainkban látunk, nem átrendeződést, hanem visszarendeződést jelentenek. Valami olyasmi történik, ami nem ismeretlen az emberiség gazdaságtörténetében.
Eurázsia egy szerves egység
Orbán Viktor elmondta: három világtérkép van az irodájában, az egyik úgy van megszerkesztve, hogy mindig Európa van a közepén. A másikon az USA van középpontban, látni, hogy Washington hogyan tekint a világra. A harmadikon Ázsia van középpontban, és azt látni, hogy onnan miként tekintenek a világra.
A kormányfő szerint
már nem elég a hagyományos európai térképet nézni, olyan változások történnek, amelyek globális megközelítés nélkül nem értelmezhetőek.
Ázsiából nézve Európa egy félsziget, mert valójában egy szerves egységet képeznek, Európából ez nem evidens, Ázsiából azonban más kép rajzolódik ki:
egy szerves földrajzi egység Európa és Ázsia.
Valójában nincsenek földrajzi határok, lehet ezen vitatkozni politikai szempontból, de a földrajzot nem érdemes megkérdőjelezni.
A múltban egy gazdasági egységet mutatott Eurázsia, virágzó kultúrák éltek egymás mellett. Orbán Viktor azt a kérdést tette fel, hogy ha ez így volt, akkor ez a szerves egység miért nem működött az elmúlt évszázadokban. Orbán Viktor szerint
- az első oka, hogy a világkereskedelem súlypontja a tengerekre helyeződött át, ez meghatározta a súlypontokat a világban,
- a második oka, hogy az átrendeződés következtében a nyugati civilizáció dominanciát ért el, az egyensúlyt megbontotta Európa és Ázsia között,
- a harmadik oka a modern kor jelensége, hogy a hidegháború után a Nyugat úgy döntött: nyugatosítani akarja az egész világot. Ebben szerepe volt az amerikai agendának, az európai gőgnek és nagyképűségnek, a civilizációs fölénytudatnak.
Orbán Viktor szerint a legdurvább példája és kudarcélménye ennek az arab tavasz volt, amikor egy megroppanó földrajzi térségben a Nyugat azt találta ki, hogy az arab-iszlám világot újrarendezné a nyugati értékek szerint, végül ebből az lett, hogy segítettek visszaállítani az erős végrehajtó rendszereket.
A kormányfő kijelentette: 1990-ben lett volna lehetőség egy eurázsiai szerves egység megteremtésére, de a Nyugat nem ezt a stratégiát választotta.
Orbán Viktor szerint ez a gondolat megbukott
Orbán Viktor szerint ha az 1990-től máig terjedő korszakról nem múlt időben kellene beszélniük, akkor ma nem lennének itt. A nyugati stratégia érvénytelen, sikertelen, és valami véget ért. Nagy vita van arról, hogyan kell megfogalmazni, hogy mi ért véget, szerinte a nyugati világon belüli liberális, progresszív dominancia ért véget. Az a gondolat, hogy az egész világot nyugati mintára kell megszervezni, és pénzügyi előnyökért más népek hajlandók lesznek erre, ez a gondolat megbukott. A világgazdaság központja keletre tolódott. A keleti gazdaságok négyszer olyan gyorsan növekednek, mint a nyugatiak.
A kormányfő másik új fejleményként azt említette, hogy a nyugati világ a saját közegében is kifulladt. Olyan ügyek kerültek napirendre, amelyeket nem tudtak megválaszolni, ilyen a migráció, a hagyományos értékekről szóló genderideológia, etnikai ellentétek vagy a háború. A saját maga kormányzására is egyre inkább képtelennek bizonyul a liberális progresszív dominanciára épülő rendszer. Ezzel véget ért a nyugat civilizációs dominanciájának ötszáz éve.
Miért éppen az eurázsiai együttműködésé a jövő? – tette fel a kérdést Orbán Viktor. Amikor a kormány gondolkodik erről a kérdésről, akkor azt a megállapítást szokták tenni, hogy azért tér vissza Eurázsia reneszánsza a politikai napirendre, mert ez a legnagyobb összefüggő szárazföld a bolygón, ráadásul egy éghajlaton belül. Ez egy olyan előny, amit nem szoktak értékelni a geopolitikai gondolkodásban, pedig érdemes lenne.
A második érv az állandóság. Ez alól is vannak kivételek, de a lényeget tekintve igaz: a politika és a kereskedelem szereplői állandók, ugyanazokról a népekről olvasnak ezer évvel ezelőtti feljegyzésekben, mint manapság. Orbán Viktor szerint a kazah elnökkel szerdán találkozva olyan volt, mintha ezer éve ismernék egymást.
A kormányfő a térség harmadik előnyének azt tartja, hogy mindig több civilizációt foglalt magába: távol-keleti, indiai, arab és nyugati civilizáció. Az, hogy egy térségben vagyunk, komoly előny. A negyedik előny, hogy az emberiség népességének 70 százaléka ebben a térségben él, „a méret számít”. Ha úgy számol, mint Eurázsia, a térség részesedése a világgazdaságból 70 százalék. Itt található a világ vezető tudományos klasztereinek háromnegyede, a világ húsz legnagyobb pénzügyi központjából tizenöt. A kritikus ásványkincsek birtoklásában, feldolgozásában is ez a térség jár az élen.
Az európai gondolkodásmód még a régi vágányon mozog
Orbán Viktor Európáról azt mondta, az izgalmak kontinense, és ha igaz is, hogy Eurázsia évszázada jön, Európa mégsem képes ebben a kontextusban megtalálni, ebbe a kontextusba belehelyezni magát, a mostani európai viták miatt Európa sikertelen.
Az európai vezetők egy része nem látja be Ázsia felemelkedésének a jelentőségét, a másik részük belátja, de nem tetszik nekik.
Ennek pszichológiai tényezői is vannak, a történelmet emberek csinálják, és
nehéz lemondania a nyugati vezetőknek a hozzájuk nőtt felsőbbrendűségű tudatról.
Több száz év óta ahhoz szoktak hozzá, hogy az európaiak a legszebbek, a legokosabbak, a legfejlettebbek, a leggazdagabbak, de ez már nem így van, ugyanakkor ezt látni és beismerni nem egyszerű feladat. Előbb-utóbb azonban ezt le kell küzdeni, vagy Európa a változások vesztese lesz, ma ugyanis az.
Ha Európa az USA egyik tagállama lenne, akkor vásárlóerő-paritáson a harmadik legszegényebb „tagállam” az Egyesült Államokon belül. Európa folyamatosan veszít.
A világ legnagyobb 5 gazdaságában nincs európai ország, csak a 10-11. helyen van, feltéve, hogy most Oroszországot nem sorolják az európai országok közé.
Orbán Viktor azt is kifejtette, hogy Európa lemaradt a technológiai versenyben, az európai innováció elpárolgott. Soha nem volt még, hogy az energia úgy megdrágult volna, mint most.
A mostani helyzetben az európai elit, nemcsak a politikai vezetők, hanem az akadémikusok, egyetemi vezetők is, a régi dicsőség status quójára rendezkedtek be.
A kormányfő felidézte, hogy korábban Angela Merkel német kancellár azt mondta Kínáról az európai tárgyalásokon, hogy rendszerszintű versenytárs. Orbán Viktor most azt mondta, akkor szót kért, és megkérdezte: Nekünk, magyaroknak miért kéne ebben a versenyben részt vennünk? Nem akarunk egy teljesen különböző civilizációval versenyt futni.
Orbán Viktor szerint az európai gondolkodásmód még mindig ezen a régi vágányon mozog.
„Mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat”
Orbán Viktor kifejtette, hogy az európai gazdaság nem tud növekedni, szemben az Egyesült Államokkal és a keleti gazdaságokkal, ez 2025-ben is így maradhat. Ha Európa a status quót védő logikából, ami kereskedelmi, politikai és gazdasági blokkosodáshoz vezet, és nem tud átállni a konnektivitás gondolati pályájára, akkor az, hogy Európa a folyamatok vesztese, hosszabb távon is fennmarad.
A kormányfő hangsúlyozta, Európának ki kell törnie a gondolati buborékból, meg kell értenie, hogy az eurázsiai térség része vagyunk, és az ebből a tényből fakadó összes előnyt ki kell használni.
Kellene egy jó európai stratégia. Itt azonban a mi kompetenciánk véget ér. Magyarországnak ahhoz van politikai ereje, hogy a saját maga számára kigondolt stratégiát végrehajtsa
– ismerte el Orbán Viktor, jelezve: a diskurzusban részt tudnak venni, de a nagypályás játékosok terepe, amikor a döntést meg kell hozni. Orbán Viktor ma nem látja azt az intellektuális erőt az európai elitben, amely a saját maga által felépített buborékból ki tudna törni, és rövid időn belül meg tudná határozni viszonyát az eurázsiai valósághoz.
És mit csináljunk akkor mi? – kérdezte Orbán Viktor, leszögezve: semmiképpen se várakozzunk. Magyarországnak nem szabad arra várnia, hogy Európa egy olyan stratégiát alakít ki, amelyben megkeressük a helyünket. Európa ilyen stratégiát valószínűleg nem alakít ki. Az egyetlen halvány kezdeményezés a francia elnökhöz kapcsolódik, aki az Európai Politikai Közösség formációt hozta létre.
Nem várhatunk, saját stratégiát kell kialakítanunk. Magyarországnak készen kell állnia, be kell fogadnia azt a tényt, hogy az előttünk álló időszak Eurázsia évszázada lesz, és az ebben elfoglalt helyünket nekünk magunknak kell kijelölni, és nem egy európai stratégiából kell származtatni. A jó hír az, hogy van ilyen stratégánk. A gyanútlan szemlélők csak ütközések és viták formájában érzékelik, de az összes vitánk, ami Brüsszellel fennáll, az abból a tényből fakad, hogy Magyarországnak van egy stratégiája, amely az új realitásokból indul ki
– húzta alá a miniszterelnök, hozzátéve: Magyarország nem aknamezőn sétál, ha az európai kapcsolatairól van szó, hanem végrehajt egy tudatos nemzetpolitikai, nemzetgazdasági stratégiát, amelynek meghatározó eleme az a tény, hogy Magyarország Eurázsiában van. Ez ugyanakkor nem teszi zárójelbe azt a tényt, hogy NATO-tagok vagyunk, hogy az Egyesült Államokhoz képest is meg kell határozni magunkat, és ki kell alakítani a kapcsolatrendszert.
A magyar stratégia abból a felismerésből indult ki, hogy Magyarország kedvező helyet foglal el, ezért mindenkivel kereskedünk. A keleti és nyugati irányú kivitelt is megdupláztuk. Magyarország talán a legszínesebb képet mutatja a beruházások tekintetében, német, amerikai, kínai, dél-koreai működő tőke is érkezett, érkezik Magyarországra. Orbán Viktor azt gondolja, az a tény, hogy 2025-ben világszinten is kiemelkedő beruházások készülnek el, igazolni fogja ennek a stratégiának a helyességét. Európa egyik legnagyobb vasúti fejlesztése – a Budapest–Belgrád vonal – elkészül, új gyárak fordulnak termelőre, új gyárat nyit a BMW, a CATL, az Audi növelte a kapacitását, a BYD is működni kezd.
A kormányfő zárásként azt a kérdést tette fel, miért éppen Magyarországon tudunk ilyen nyíltan beszélni Eurázsia és Európa összefüggő kérdéseiről. Ennek az oka:
Mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat. Ennek a szónak mi vagyunk a megtestesülése. Ázsiából érkezett nép vagyunk, és közben ízig-vérig nyugati, európai néppé váltunk.
Orbán Viktor meggyőződése, hogy a dolgok szerencsésen alakulnak Magyarország szempontjából, végre egy olyan szerencsés időszak előtt állhat a világgazdaság és az európai gazdaság, amely Magyarország számára is a fejlődés történelmi lehetőségét adja meg. Hogy így lesz-e, az azon is múlik, hogy a maihoz hasonló konferenciák megismétlődnek-e.
Az Eurázsiai Unió a többpólusú világ legerősebb pólusa Putyin szerint
(Index nyomán Szent Korona Rádió)