Miközben az lenne az ildomos, hogy a készpénzfelvétel legalább a havi fizetés mértékééig ingyenes legyen, az OTP-nél megint drágul a készpénzfelvétel, valamint az egyéb banki szolgáltatások is.
Jelentős díjemelésre készülhetnek a hazai bankok 2025 januárjától, miután lejár a kormány által bevezetett díjemelési stop. Az OTP Bank már bejelentette az új, magasabb díjakat, amelyek között van olyan tétel is, ami közel duplájára emelkedik. A többi bank várhatóan követi majd a példát, és tavasszal újabb emelési hullám jöhet.
Több mint 10 éve fizetik a bankok a tranzakciós illetéket, azonban az áthárítás miatt helyettük elsősorban a vállalati és kisebb részben a lakossági banki ügyfelek viselik a terhet. A kormány pedig idén nyáron bejelentette, hogy a tranzakcióknál, amelyek után eddig is fizetni kellett tranzakciós illetéket, augusztus 1-jétől változik:
- általános esetben (ideértve az értékpapír-tranzakciókat is) az illeték mértéke 0,45 százalékra emelkedik 0,3 százalékról, és fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint lehet (ez utóbbi 10 ezer forintról emelkedik);
- drágul a készpénzfelvétel is, ugyanis készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedik 0,6 százalékról.
Azonban a kormány részéről volt egy kikötés: az illetékemelést a bankok nem terhelhetik át a lakossági ügyfelekre 2024 végéig, illetve megtiltotta a kedvezmények eltörlését is.
A gazdasági tárca júliusi közleménye szerint a díjemelési stoppal akadályozták meg, hogy a bankok áthárítsák a terheket, ezzel is segítve a fogyasztás helyreállását és az óvatossági motívum további oldását. Úgy érveltek, hogy ez hozzájárul majd a gazdasági növekedés újraindulásához, amelynek végső soron a bankok is a nyertesei.
2025 januárjában azonban lejár a díjemelési stop, az OTP közleményéből pedig azt látjuk, hogy díjemelési hullám jöhet.
Jön a banki díjemelés, hogy néz ki a matek?
A kormány által 2024 december végéig elrendelt díjemelési stop lejártával a bankok úgy tűnik, azonnal lépnek: az OTP Bank már közzé is tette új díjszabását. A hitelintézet jelentősen megemeli az átutalási költségeket: bankon belül 0,3 százalékról 0,45 százalékra, bankon kívül pedig 0,35 százalékról 0,5 százalékra nő a tranzakciós díj.
A legnagyobb változás a maximális díjaknál látható: egy bankon kívüli átutalásnál az eddigi 14 522 forint helyett akár 25 ezer forintot is elkérhetnek januártól.
Ezt a maximumszintet persze jellemzően a nagyobb, 5 millió forint feletti utalásokkal érhetjük el.
Drágul a készpénzfelvétel: drágább lesz itthon és külföldön is
Nem menekülnek meg a készpénzfelvételt preferáló ügyfelek sem. Az OTP saját automatáiból történő készpénzfelvétel díja 159 forint plusz 1,49 százalékról januártól 159 forint plusz 1,79 százalékra emelkedik.
A más bankok automatáiból történő készpénzfelvétel még drágább lesz: 1 581 forint plusz 0,6 százalék helyett 1 581 forint plusz 0,9 százalékot kell majd fizetni.
Drágul a készpénzfelvétel külföldön is: az EU-s automatákból való eurófelvétel díja 1 581 forint plusz 0,9 százalékra emelkedik, míg más valutáknál 7,36 euró plusz 2,12 százalékot kell majd fizetni.
A bankcsoport által üzemeltetett külföldi ATM-ekből januártól a korábbi 3,68 euró plusz 0,6 százalék helyett 3,68 euró plusz 0,9 százalékos díjért lehet majd pénzt felvenni.
Kettős díjemelési hullám várható 2025-ben
A szakértők szerint az OTP példáját hamarosan követi majd a többi bank is, így január elsejétől általános díjemelési hullámra számíthatunk. De ez még nem minden:
Tavasszal újabb drágítás jöhet, mivel a bankok jogszabály szerint az előző évi infláció mértékével, várhatóan további 4 százalék körüli értékkel emelhetik díjaikat.
Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben előfordulhat, hogy jövőre kétszer is a zsebünkbe kell majd nyúlnunk a banki szolgáltatásokért. A díjemelések olyan tételeket is érintenek majd, mint a számlavezetési költségek, amelyek nincsenek közvetlen összefüggésben a tranzakciós illetékkel.
Érdemes megkeresni a számunkra legjobb bankot és csomagot
A magyar bankpiacon a bankszámlaváltás iránti hajlandóság rendkívül alacsony, ami miatt egyes bankok magas díjakat tartanak fenn, és jelentős profitot termelnek. Sokan a szüleik bankjánál nyitnak számlát tizenévesen, és valamilyen oknál fogva ott is maradnak.
Elég beszédes adat, hogy tavaly a bankszektor 840 milliárd forintot szerzett pénzforgalmi Bevételekből.
Idetartoznak az átutalási díjak, kártyás bevételek, számlavezetési díjak és így tovább. Ebből 333 milliárd forintot fizettek be tranzakciós illetékként, vagyis durván 507 milliárd forintnyi bevételük maradt az illetéktől tisztítva.
Miközben egy bank a GIRO-ban – ez a magyarországi bankközi tételeket elszámoló és kiegyenlítő központi informatikai rendszer – nagyjából 11 forintot fizet egy átutalásért, plusz a fenntartási díjat. Így is jellemzően nagyságrendi különbség van aközött, amit a bank költségként elkönyvel és amennyit az utalásokon keres. Jóval drágábban adják a szolgáltatást, mint ahogy ők kapják a GIRO-tól.
Ugyanakkor javasoljuk, hogy aki csak tudja, hagyja ki ezen pénzrabló intézményeket életéből, és a folyamatos készpénzellenesség közepette is ragaszkodjunk jogunkhoz, hogy készpénzt használjunk!
(Index nyomán Szent Korona Rádió)