A boszniai szerbek vezetője beváltotta korábbi fenyegetését. Milorad Dodik szerint megszületett a döntés a Szerb Köztársaság kiválásáról Bosznia-Hercegovinából. Már csak a népszavazás megtartásának időpontját kell kitűzni.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Nem szeretnénk a lépést halogatni, de rajtunk kívül még két fél vesz részt az eljárásban” – utalt Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője a bosnyákokra és a horvátokra, és azt is hozzátette: sok elemzést kell végezni a referendum előtt. Mint ismert: a Szerb Köztársaság várhatóan kilép a boszniai államszövetségből, ehhez pedig népszavazást kell kiírni.
„A folyamat időigényes” – nyilatkozta az orosz TASZSZ hírügynökségnek a szentpétervári gazdasági fórum vendégeként. Első lépésnek a tárgyalási folyamat elindítását tartja.
„Biztosak vagyunk abban, hogy adott a kellő történelmi, általános civilizációs érettség és megértés, hogy ennek meg kell történnie, és elkerülhetetlen” – idézte Dodikot a belgrádi Vreme.
IDŐVESZTÉSNEK ÉS LEHETŐSÉGEK ELSZALASZTÁSÁNAK NEVEZTE, HA A BOSZNIAI SZERB KÖZTÁRSASÁG NEM VÁLNA KI, UGYANAKKOR AZT ÁLLÍTOTTA, HOGY AZ ÁLTALA IRÁNYÍTOTT ENTITÁSNAK NEM ÁLL SZÁNDÉKÁBAN INSTABILITÁST TEREMTENI.
Ennek érdekében elvárja, hogy elsőként a bosnyákok és a horvátok államszövetsége lépjen, és kezdeményezze a boszniai háborút lezáró daytoni békeegyezmény felbontását.
Moszkva nem változtat a daytoni megállapodással kapcsolatos álláspontján – jelentette ki Vlagyimir Putyin, aki találkozott Dodikkal. A szerződést a bosznia-hercegovinai stabilitás zálogának tartják – mondta az orosz elnök.
Az Egyesült Államok nem engedélyezi a kiválást, és reagálni fog a daytoni megállapodás megsértésének minden kísérletére – reagált már korábban az amerikai külügyminisztérium.
Senkinek sincs joga elszakadásra
„Daytonban megvitattuk, és mindenki megértette, hogy senkinek sincs joga elszakadásra. Punktum. Az Egyesült Államok lépni fog, ha bárki megkísérli megmásítani a megállapodás ezen alapvető elemét” – szögezte le még korábban Jim O’Brien, amerikai külügyminiszter-helyettes.
Dodik évek óta elszakadással fenyegetőzik. Nemrég azt is beígérte: a szerbek kilépnek a bosznia-hercegovinai döntési folyamatokból, ha az ENSZ emléknapnak minősíti júliusi 11-ét, azt a napot, amikor 1995-ben a srebrenicai népirtás elkezdődött.
A határozatot szavazattöbbséggel végül elfogadták: a 193-ból 84 tagország szavazta meg, 19 – köztük Magyarország – ellenezte, 68 tagország pedig tartózkodott. A kimenetelt Szarajevóban és Belgrádban egyaránt győzelemként ünnepelték.
Milorad Dodik a nyolcezer áldozattal járó népirtás tényét is megkérdőjelezi, és arra hivatkozik: a nemzetközi közösség hajlamos megfeledkezni arról, hogy a kilencvenes évek elején az „iszlám milíciák” 3500 szerbet öltek meg Srebrenica térségében.
„Állam vagyunk”
A boszniai szerbek közvetlenül az ortodox karácsony után, január 9-én ünneplik „államiságuk” napját, arra emlékezve, hogy a háborús bűnösként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Radovan Karadzsics vezetésével 1992-ben ezen a napon hirdették ki önállóságukat, amivel kirobbantottak egy három és fél évig tartó, több mint százezer áldozattal járó újabb balkáni háborút.
A Szerb Köztársaság sosem feledkezik meg az alapítókról – jegyezte meg Dodik az idei évfordulón, a Szerb Köztársaságot pedig már akkor államnak nevezte.
Mert állam vagyunk, gondoljon bárki is bármit – jelentette ki.
A sokat emlegetett daytoni megállapodás ugyanakkor csak arra jogosította fel őket, hogy létrehozzák saját – az általuk Szerb Köztársaságnak nevezett – entitásukat Bosznia-Hercegovinán belül.
Két éve, amikor az önállóság harmincadik évfordulóját ünnepelték, az Egyesült Államok korrupciós vádak alapján szankciókkal sújtotta Milorad Dodikot.
EZ SEM TÁNTORÍTOTTA EL ATTÓL, HOGY KARDCSÖRTETVE ÚJRA BOSZNIA-HERCEGOVINA SZÉTVERÉSÉVEL ÉS FELOSZTÁSÁVAL FENYEGETŐZZÖN.
Ha Christian Schmidt bosznia-hercegovinai főképviselő arra „vetemedik”, hogy törvénybe foglalja az ország állami tulajdonának elosztását, akkor a Szerb Köztársaság nem fog habozni a függetlenség kikiáltásával – mondta akkor Dodik.
A kérdésre, hogy ki támogatja a függetlenséget, tömören csak annyit válaszolt: „a nép támogatni fogja”, és szerinte ez a legfontosabb.
Egyedül vagy Szerbiával
Bosznia-Hercegovina térképe egészen sajátos. Északi területe a Szerb Köztársaság egyik része, annak másik, tőle elszakadt része pedig keleten Szerbiával és Montenegróval határos. A két rész közötti szabad átjárást szavatolja az ún. brčkói körzet korridorja.
A helyzetet bonyolítja, hogy a föderációhoz, a bosnyákok és horvátok közösségéhez tartozik két, zsebkendőnyi terület a horvát határ mentén.
A TÉRKÉPET NEM VÉLETLENÜL NEVEZIK LEOPÁRDFOLTOSNAK.
A különböző nemzeti entitások nem a háború alatt alakultak ki. Így élnek a térségben a nyelvükben teljesen azonos, kizárólag hitükben és latin, illetve cirill betűs írásmódjukban különböző emberek évszázadok óta. A helyzetet bonyolítja, hogy a keresztények két ágra szakadtak: az ortodox szerbekre és a katolikus horvátokra.
Bosznia-Hercegovina népessége a háború előtt, a kilencvenes évek elején meghaladta a 4,3 milliót. A túlélők közül sokan elvándoroltak, így a lakosság napjainkban 3,2 millióra zsugorodott. Közülük 1,2 millió él a két részre szakadt Szerb Köztársaság területén.
Az egyelőre nem világos, hogy amennyiben Dodik beváltja fenyegetését, és a Szerb Köztársaság kilép Bosznia-Hercegovinából, akkor független marad-e, vagy megkísérel csatlakozni Szerbiához, amit sokan Belgrádban sem fogadnának kitörő lelkesedéssel.
(Index)
Megjelent az ENSZ-határozat a srebrenicai népirtásról, a szerbek kiválnának
Ha az ENSZ népirtásnak minősíti a srebrenicai vérfürdőt, kitörhet a háború