Megjelent az ENSZ-határozat a srebrenicai népirtásról, a szerbek kiválnának

Július 11-ét a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapjává nyilvánította az ENSZ-közgyűlés egyszerű többséggel elfogadott határozatában. A javaslatot 84 ország támogatta, 19 – köztük Magyarország – ellenezte, 68 tagország pedig tartózkodott a szavazástól. A határozatnak nincs jogi következménye, és nem nevesít bűnösöket. Ennek ellenére gerjesztheti a megosztottságot. A boszniai szerbek vezetője korábban a boszniai föderációból való kilépéssel fenyegetett a dokumentum elfogadása esetén.

Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

A mindössze hétpontos határozat kimondja, hogy július 11. a srebrenicai népirtás emléknapja, amelyről minden évben megemlékeznek. A dokumentum elítéli a népirtás tényének tagadását és a háborús bűnökért elítéltek dicsőítését, egyben pedig felszólítja az ENSZ tagállamait: tegyenek maradéktalanul eleget a népirtás megelőzésére és büntetésére vonatkozó, a nemzetközi szokásjogban vállalt kötelezettségeiknek.

A határozati javaslatot az ENSZ mind a 193 tagállama véleményezhette, elfogadásához pedig egyszerű többség is elegendő. Köztudott volt, hogy többek között Oroszország, Belarusz, Kína, Észak-Korea és Kuba nem szavazza meg.

Jóllehet a határozat nem kötelező érvényű, Aleksandar Vučić szerb államfő következetesen ellenezte arra hivatkozva, hogy elfogadása esetén felszámolják a boszniai Szerb Köztársaságot, a szerbeket népirtóként fogják megbélyegezni, Szerbiától pedig háborús jóvátételt fognak követelni.

A BETERJESZTETT JAVASLAT AZONBAN NEM TETT EMLÍTÉST SEM NEMZETRŐL, SEM ÁLLAMRÓL.

A határozatnak semmilyen jogi következménye nincs azon túl, hogy megemlékezésre szólítja fel tagjait.

A magyar álláspont

A magyar külügyminiszter már korábban jelezte: az indítványra Magyarország nemmel fog szavazni. Arra emlékeztet, hogy Bosznia-Hercegovina szépen haladt előre az európai integráció útján, amelyet minden entitás támogatott.

Ezt a törékeny együttműködést veri szét az a törekvés, hogy az ENSZ-ben a srebrenicai tragédia kapcsán egy olyan határozatot fogadtassanak el, amely mintegy démonizálná a teljes szerb nemzetet

A magyar és a szerb kormány szövetsége vezetett problémához.

– tette hozzá Szijjártó Péter, holott a határozat nem nevesít bűnösöket, kivált bűnös nemzetet.

A boszniai külügyminiszter szerint elvitatni a népirtás áldozataitól és túlélt hozzátartozóiktól az emléknap jogát helytelen, sőt egyenesen civilizálatlan is. A nemzetközi bíróságok már elítélték a népirtás elkövetőit, és összesen 1500 év börtönbüntetést szabtak ki rájuk – emlékeztetett Elmedin Konaković.

SZERINTE A HATÁROZAT ALAPVETŐEN AZ IGAZSÁGOSSÁG ÉS A TARTÓS BÉKE MEGTEREMTÉSÉT CÉLOZZA, MERT RÉGIÓNKNAK ERRE VAN SZÜKSÉGE.

Pontosan az ellenkezőjét gondolják Belgrádban.

A szerb álláspont

Az állásfoglalás beterjesztői és támogatói azzal érvelnek, hogy a népirtásról szóló határozat elfogadása fontos lépés a konfliktus utáni megbékéléshez vezető úton, valószínűbb azonban hogy a határozat csak szítani fogja a megosztottságot a Balkánon – ezt írta a Politico portálján megjelent véleménycikkében a szerb külügyminiszter egy nappal az ENSZ-közgyűlés megtartása előtt.

SENKI SEM TAGADHATJA, HOGY SZÖRNYŰ HÁBORÚS BŰNÖK TÖRTÉNTEK A BALKÁNI HÁBORÚK SORÁN. CSAK A POLITIKAI SZÉLSŐSÉGESEK UTASÍTJÁK EL AZT A TÉNYT, HOGY SREBRENICÁBAN KIMONDHATATLAN BŰNÖKET KÖVETTEK VOLNA EL. ÉS CSAK A LEGÉRZÉKETLENEBBEK NEM HAJLANDÓK ELISMERNI ÉS TISZTELNI AZ ÁLDOZATOKAT – TETTE HOZZÁ MARKO DJURIĆ.

A hágai Nemzetközi Bíróság már évtizedekkel ezelőtt népirtásnak minősítette a több mint nyolcezer srebrenicai férfi és fiú lemészárlását. Napok alatt ölték meg őket 1995 júliusában, a holttesteket pedig tömegsírokba rejtették. Ezek közül néhányat csak évekkel később azonosítottak.

A vétlen áldozatok egyik hozzátartozója szerint a népirtás politikája és a háborús bűnök dicsőítése 29 éve változatlan hévvel folytatódik, és ennek véget kell vetni Bosznia-Hercegovina polarizált szegletében. Ennek érdekében terjesztett be Németország és Ruanda határozati javaslatot, amely a holokauszthoz és a tuszik megtizedeléséhez hasonlóan népirtásnak minősíti az 1995-ös srebrenicai tömeggyilkosságot, kezdetének napját, július 11-ét pedig emléknapnak nyilvánítja.

A boszniai szerbek álláspontja

A boszniai szerbek vezetője az utóbbi hetekben még hevesebben tagadta a népirtást, a hozzá kapcsolódó tényeket pedig „hazugságnak” és „manipulációnak” nevezte.

Az ENSZ-határozat elfogadása esetén a boszniai Szerb Köztársaság kilép az államszövetség döntési folyamatából – fenyegetett Milorad Dodik, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatását élvezi.

Amennyiben Dodik bejelenti az elszakadást, egy órán belül kitörne a háború

– figyelmeztetett egyik, az alkotmány alapján kinevezett bosnyák helyettese, aki a megosztottság politikájának deklarált ellenfele.

Bosznia-Hercegovina változatlanul a Nyugat-Balkán legsérülékenyebb állama, amely a három évtizede pusztított háború óta a legsúlyosabb válságát éli át annak ellenére, hogy a daytoni megállapodás alapján a boszniai Szerb Köztársaság kiterjedt autonómiát kapott.

Ha az ENSZ népirtásnak minősíti a srebrenicai vérfürdőt, kitörhet a háború

(Index)