A Kuruc.info stábja ismét látogatást tett a zsidó invázió sújtotta Bodrogkeresztúrra, hogy megnézzék mi változott a legutóbbi állapotokhoz képest. Alább az ő cikküket közöljük, változtatás nélkül.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Néhány év egy ilyen horderejű probléma esetében sok, így elmondhatom, hogy a saját szemem láttára változik át a település valami egészen mássá, idegenné. Az utcán kóborló, tájidegen zsidók látványa egészen biztosan sokakat meglepne első látásra, én már a szó legrosszabb értelmében, de „hozzászoktam”. Ami ennél is rosszabb, hogy a helyiek is, itt pedig meg is kell állnunk egy pillanatra.
Az elkeseredett vállalkozók segélykiáltása azért is volt kuriózum, mert a település magyar lakossága egyáltalán nem egységes abban, hogyan ítéltessék meg a haszid invázió. A Magyar Jelennél dolgozó kollégák beszéltek olyan időssel is, akit „egyáltalán nem zavarnak a zsidók”, ez a minden mindegy mentalitás pedig a legveszélyesebb dögvész, amely egy bajba jutott települést sújthat, no meg az a kollaboráció, amely Bodrogkeresztúr magyar lakosságának egy részére igaz, akik például a haszidoknak dolgoznak, őket segítik stb.
A nagy többség, még ha nem is akar nyilatkozni, de azért más véleményen van. Zavarja őket a zsidók jelenléte, csak éppen a hosszú évek során valószínűleg elvesztették a reményt, hogy megszűnik az invázió. Sajnos ezért nehéz lenne hibáztatni őket. Nyilván ők is tisztában vannak vele, hogyha létezik velejéig filoszemita rendszer, akkor az Magyarországon található, így ebben a jelenlegi helyzetben szinte lehetetlen, hogy a kormány bármit is lépjen az ügyben, s ha egyszer talán lép, azt tisztán haszonelvűség és az éppen fennálló helyzet jegyében teszi majd.
Elmondhatjuk tehát, hogy a helyzet évről évre rosszabb, így 2024-ben is ugyanaz a kép fogadott, amikor Bodrogkeresztúrra értem, mint korábban. Pontosabban ugye még rosszabb. A tavaly megkezdett épületeket, zarándokszállásokat befejezték, több az elhanyagolt zsidó porta, több az „ez a ház eladó” felirat, hiszen a helyiek annyi pénzért tudják értékesíteni ingatlanaikat, amennyiből kettő másikat vesznek valahol máshol, ahol nincsenek zsidók (2023-ban a bodrogkeresztúri ingatlanok nagyjából 30-32 százaléka volt idegen kézben). Kell-e őket hibáztatni ezért? Egyrészt szomorú, hogy feladják és ezzel fejet hajtanak a haszidok előtt, másrészt érthető, hogy nem akarnak ilyen körülmények között élni.
Szállást nem csak így szereznek a zsidók, de emeltek konténerházakat is, zöldterületet károsítva meg. Nem érdekli őket, nem az övék, nem fűzi hozzájuk érzelmi kötődés sem, mindez csak megszállt terület. Megszállt területhez illően pedig az őshonos népesség folyamatosan fogy, az elmúlt 5 évben 25 százalékkal, amely még egy csökkenő népességgel rendelkező országban is irdatlanul sok.
Bodrogkeresztúr viszont ennél jóval többet érdemelne. Nincs olyan év, amikor ne említeném meg, hogy a táj festői szépségű, de nincs olyan év sem, amikor erre ne csodálkoznék rá személyesen. Noha mindenki a „csodarabbiról” beszél, a községnek van nem tájidegen, keresztény emléke is.
A Szent Kereszt felmagasztalására szentelt római katolikus templom eredete a 13. században gyökerezik, ezzel a Kárpát-medence egyik legrégebbi temploma. Szentélye a tatárjárás során épült, a templom eredeti díszítését pedig a 2022-ben véget ért újjáépítés során restaurálták. Élőben is volt szerencsénk megtekinteni az épületet, így a festményeket, rajzokat is, amelyek egyébként rendkívül gazdagok, a korszak legszebben kifestett templomai között volt a bodrogkeresztúri. Egyik mellékelt fotón pedig látható egy kereszt is, melyet egyenesen a Szentföldről hoztak a 13. században. A felújítás során a templomban berendeztek egy interaktív információs szobát, ahol megismerkedhetünk a templom részletes történetével. Minden érdeklődőnek rendkívül ajánlom a megtekintését.
Nos, ilyen keresztény, magyar örökséggel rendelkező települést foglalnak el a haszid zsidók 800 évvel később. A templom építői egészen biztosan nem gondolták volna, hogy valaha ez lesz Bodrogkeresztúr sorsa, pedig ha figyelembe vesszük a tatárjárást, nem egy könnyű időszaka volt az sem a magyar történelemnek. Csakhogy akkor létezett valami, ami ma már egyre kevésbé: önvédelem.
Ebben a formában – ha így megy tovább minden – Bodrogkeresztúrnak nagyjából 10 éve van hátra, mielőtt végleg transzformálódik valami egészen mássá, idegenné. Ha a kormányon múlik, akkor nagyon úgy tűnik, hogy ez nekik így meg is felel. Mi ne essünk ebbe a megalkuvó, filoszemita hibába!
A zsidó zarándoklat miatt ellehetetlenített bodrogkeresztúri vállalkozók Pintér Sándorhoz fordultak
Új telepesek: A magyarok helyére zsidók költöznek Bodrogkeresztúron
(Kuruc.info nyomán Szent Korona Rádió)