Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere újra gyűjtést szervez. Kapisztrán Szent Jánost ábrázoló 2,5 méter magas bronz szobor felállítását tűzte ki célul a migrációs invázió elleni küzdelem első számú, élharcos polgármestere.
A Kapisztrán Szent Jánost ábrázoló szobor felállításának apropóját Facebook oldalán tette közzé Toroczkai László.
Támogassuk minél többen ezt a kezdeményezést mely komoly, elszánt jelzés a betolakodók felé, hogy nem adjuk az országunkat és mint Nándorfehérvárnál, ismét el fognak bukni, akik Szent Magyar hazánk elfoglalására törekednek.
“Most lett elegem a francia színek után ezúttal belga nemzeti trikolórban pityergő figurákat megosztogató nyugat-európai agymosottakból, a legújabb terrorhullám után ismét békejeleket osztogató életképtelenekből, akik most sopánkodnak, nemrég pedig még „welcome refugees” táblákkal tüntettek és vérben forgó szemekkel gyűlölték Európa védelmezőit.
Római katolikusként, esendő, de alázatos keresztényként eddig bírtam szótlanul Ferenc pápa súlyos tévedéseken alapuló megnyilatkozásait az illegális migrációval kapcsolatban. Már nem elég az, hogy előre jeleztük néhányan, hogy Európa folyamatos elárasztásával együtt növekedni fog a terrorizmus és a bűnözés veszélye.
El kell magyaráznunk, hogy a történelem folyamán mindig volt kölcsönhatás az egymás mellett élő népek között, és semmiféle problémát nem jelentett és nem jelent az, ha más nemzetiségű is a családunkba kerül, mert van esélye integrálódni a nemzetbe. Bűn azonban nem észrevenni, hogy amikor millió számra engedünk be ellenőrzés nélkül Európába távoli, egészen más kultúrához tartozó embertömegeket, akkor a legkisebb baj az, hogy ezzel az embercsempészeket és más bűnözőket támogatunk.
Ez ugyanis invázió, sok millió idegent még akkor is képtelenség lenne integrálni, ha akarnák, de ma már látjuk Nyugat-Európában, hogy többségük nem is akar európaivá válni. A párhuzamos társadalmak pedig kikerülhetetlenül ütközni fognak, mindez véres terrorhoz, a világunk pusztulásához vezet. S ez csupán a politikai vetület, arról már kevesebbet beszélnek, hogy a muszlim terroristák kiválóan együttműködnek a sokszor velük azonos etnikumú, de vallásukat a pénz imádatára cserélő szervezett bűnözői körökkel, tőlük szerzik be a fegyvereiket, ők segítik jó pénzért a dzsihádistákat.
A bevándorlás ugyanis a bűnözésnek is a melegágya. Mindezt egészen biztosan nem akarhatja a környezete által félreinformált katolikus pápa. Ideje lenne az egyházon belül is megállítani a beteg liberális eszmék terjedését, amely oda vezetett, hogy hiába kerestem Szegeden az 500 éves ferences templomban (amely a Délvidék egyetlen folyamatosan működő keresztény kolostortemploma volt az oszmán uralom alatt is) a nándorfehérvári diadal hősének, Kapisztrán Szent Jánosnak a régi szobrát, azt ugyanis kitépték onnan, mert ma már nem „polkorrekt”, hogy a kettős keresztet tartó Kapisztrán egy legyőzött muszlim harcos testén térdel.
Hosszú kutatás után végül megtaláltam a kis bronz szobrot a kolostor zárt udvarán, ahová elrejtették a kíváncsi szemek elől. Kapisztrán „bűne” lehet az is, hogy ádáz ellensége volt a liberális tanoknak, ráadásul az antiszemitizmus bélyegét is rásütötték. Tény azonban, hogy a nándorfehérvári diadalnak, kiváltképp Hunyadi Jánosnak, Szilágyi Mihálynak és nem utolsósorban a közös európai tudat mélyén még ma is élő Kapisztránnak köszönhette a középkori keresztény Európa, hogy megmaradhatott.
Belga trikolórban pityergő figurák és békejelek helyett én ezennel az ellenállás jegyében meghirdetem, hogy egy 7 méteres magaslatra épített, legyőzött mohamedán harcoson álló Kapisztrán Szent Jánost ábrázoló 2,5 méter magas bronz szobor felállítását kezdeményezem az ásotthalmi nemzetközi határátkelőhelyen, mindezt közadakozásból. A cél 8 millió forint összegyűjtése, ennyi az emlékmű összköltsége. A megvalósításra a Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Tóbiás Klára szobrászművészt kérjük fel.
Az emlékmű célja a messzire jutó üzenet, hogy ahogy a középkorban, úgy ma is megvédjük Európát az inváziótól. Egyúttal mementó, amely jelöli a helyet, ahonnan az európai védvonal elindult, mert hiszem, hogy Magyarországot és Közép-Európát még megmenthetjük attól a véres világtól, amely Nyugat-Európában egyre inkább kezd körvonalazódni. A vélhetően nemzetközi érdeklődésre is számot tartó ügyet az alábbi számlaszámon lehet támogatni:
Hatvannégy Vármegye Alapítvány
10102842-08769400-01003004 (Budapest Bank)
A megjegyzés rovatba kérjük írják be, hogy „Nándorfehérvári Diadal-Emlékmű”
A gyűjtés alakulásáról, a beérkező támogatásokról folyamatosan hírt fogunk adni itt a Facebookon, valamint a www.hvim.hu oldalon.” – írja Toroczkai László Facebook oldalán.
KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS
1386 született az olaszországi Kapesztrano városkában. Apja német zsoldoskapitány volt, akit hét évesen elveszített. Otthon nagyon tehetséges tanulónak mutatkozott, majd Perugiában jogot tanult, és egy ideig bíróként dolgozott. Később Perugia és környéke kormányzójává nevezték ki.
Vezetését az önállóságát nemrég elvesztett terület lakói ellenszenvvel fogadták. Fellázadtak ellene, fogságba is ejtették. Alattvalóinak erőszakoskodásai miatt lemondott, csaknem megkötött házasságát is érvényteleníttette és 1415-ben ferences szerzetes lett. Szigorú feltételekkel vették csak fel a rendbe. Sienai Szent Bernardinnál végezte el hittudományi tanulmányait, és 1420-ban pappá szentelték.
Európát bejárva óriási feladatokat látott el: apostolkodott, bűnbánati szónok volt, az erkölcsöt erősítette, küzdött az eretnekek ellen, vitázott velük, dolgozott rendje megújulásán, fáradozott a keleti egyházszakadás megszüntetésén, gyakran eljárt pápai megbízatásokban, kereszteseket toborzott. Sok írása is ránk maradt. 1455 tavaszán Magyarországon is fáradozott az országgyűlésen a pártoskodás megszüntetése és a török elleni hadjárat megindítása érdekében.
A törökök ellen harcolt 1456-ban Nándorfehérvárnál a keresztesek élén, szorosan együttműködve Hunyadi Jánossal. Közreműködése nagyban hozzájárult a hármas győzelemhez, a török hajóhad tönkretételéhez, Nándorfehérvár felszabadításához és a szárazföldi török sereg elleni diadalhoz. Európa szerte felhangzott a Te Deum. III. Kalixtusz pápa elrendelte hálából augusztus 6-ára Urunk színeváltozásának ünnepét, valamint a déli harangszót.
A győzelem után röviddel Hunyadi János, majd három hónapra rá, 1456. október 23-án Kapisztrán János is elhunyt Szerémújlakon, a kitört pestis járvány következtében. Ünnepét március 28-án tartották, de XXIII. János pápa halála napjára tette át. Teste a török hódoltság alatt eltűnt. Szobra 1921 óta a budai várban áll.
Példája:
Tanulj keményen, és rendíthetetlenül harcolj a hitedért!
(DG – Idegen Áradat-SZKR)