Egyre nagyobb divatnak örvendenek a méhlegelők után a méhhotelek is. De hogyan is kell ezeknek kinézniük?
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
Ahogy korábbi bejegyzésünkben kifejtettük, nem minden kaszálatlan terület méhlegelő. Ugyanez igaz a méhhotelekre is.
Az elmúlt években egyre nagyobb médiafigyelmet kapott a beporzórovarok csökkenésének témája, ami fellendítette a jó szándékú emberek kedvét, hogy segítsenek. A méhlegelők létesítése mellett a magányos életformájú méhek számára készített méhhotelek is egyre népszerűbbek. Azonban, ahogy a méhlegelők esetében, úgy itt sem árt figyelembe venni a méhek igényeit.
Nagyon sok háznál, de akár áruházak parkolóinál is látni méhhoteleket, amik inkább számítanak dizájnosnak, mintsem hasznosnak.
A magányos méhek általában fák vagy falak szűk üregeibe helyezik el petéiket, a kikelő lárvák kamrákba összegyűjtött virágporral táplálkoznak. Hogy ezeknek a méhfajoknak kedvezzünk, különböző átmérőjű lyukakat alakítsunk ki valamilyen száraz faanyagban. A faanyag mellett alkalmasak lehetnek még a keresztben elvágott nádszálak is. Ügyeljünk rá, hogy kezeletlen fából készítsük a méhhotelt, az építkezéseknél használt pácolt fából kioldódó anyagok károsíthatják a méhlárvákat! Az így kialakított méhhotelünket tegyük napos helyre és felülről fedjük le, hogy védve legyen az esőtől!
Kerüljük a nagy rések kialakítását, a fenyőtoboz, fakéreg és szalma használatát! Ezek teljesen feleslegesek, legfeljebb csak a fülbemászók számára nyújtanak menedéket.
Az interneten sok helyen látható raklapos „gigahotelek” kialakítása helyett inkább több, kisebb méhhotelt építsünk! Így elkerülhetjük a méhparaziták elszaporodását, illetve a méhhotel lakói sem zavarják annyira egymást, hiszen nem véletlenül magányos méhek.
(Zöld Ellenállás nyomán Szent Korona Rádió)