Nagy port kavart a médiában, hogy Nyírmártonfalva polgármestere egy letermelt erdőbe építtetett lombkorona tanösvényt uniós támogatásból.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Akit nem pusztán rosszindulat vezérel, az rögtön gondolhatja, hogy valószínűleg a pályázat beadásakor még erdő állt a területen, amire a fotókból is lehet következtetni. Filemon Mihály polgármester elmondása szerint a pályázatot 2017-ben nyújtotta be, ám az elbírálás csúszott, így csak 2021-ben kapta meg a támogatást. Addigra a telepített erdő vágásérett lett, így az erdészeti üzemterv alapján letermelték a fákat. A polgármester elmondása szerint “aki ismeri az erdőgazdálkodás alapjait, az nem csodálkozik azon, hogy egy kivágott erdőben van egy lombkorona-sétány. Ha a támogatás időben megérkezik, akkor még évekig lehetett volna élvezni a magasból a lombkorona látványát.”
Elfogadva a tényt, hogy a pályázati pénzekből tervezett beruházásoknál tényleg benne van a pakliban egy több éves csúszás, még mindig felmerül pár kérdés, ami megkérdőjelezi a beruházás létjogosultságát:
- Milyen esztétikai és oktatási célt szolgál egy telepített, monokultúrás nyarasba lombkorona-sétányt építeni? Nagyjából annyi haszna van, mint egy kukoricaföldre tanösvényt kijelölni.
- Ha ismert, hogy a területet az erdészeti ütemterv alapján 3-4 éven belül tarra vágják, mi értelme van egy ilyen építménynek? Ilyen rövid időszakra egy drága, állandó építményt felhúzni egyértelmű pazarlás.
Az ilyen beruházások a politika és az egyéni anyagi érdekek eszközévé züllesztik a zöld törekvéseket, amivel folyamatosan súlyukat vesztik a fontos témák. A Kárpát-medencében annyi nagyszerű tanösvény van, amit az alulfinanszírozott állami természetvédelem vagy sok esetben civilek létesítettek. Az ilyen célra szánt támogatásoknak jobb helyen, jobb kezekben lenne a helyük.
(Zöld Ellenállás nyomán Szent Korona Rádió)