Ismét összeült a magyar és az ukrán kormány által felállított közös oktatási munkacsoport, de továbbra sem közeledtek jelentősen az álláspontok, márpedig Magyarország továbbra is ragaszkodik az ukrajnai magyar kisebbség elvett jogainak teljes körű helyreállításához – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács ülését követő sajtóértekezletén tudatta, hogy továbbra is fennáll a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogaival kapcsolatos súlyos vitás kérdés Kijevvel.
„Ragaszkodunk ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia azon jogokat a magyar nemzeti közösségnek, amelyekkel kilenc esztendővel ezelőtt már rendelkeztek, amely jogok a garanciáját jelentik annak, hogy a magyar nemzeti közösség meg tudja őrizni identitását az anyanyelvhasználaton keresztül az oktatási rendszerben, a kultúrában, a közigazgatásban vagy éppen a médiában” – sorolta.
„Ennél kevesebbel nem fogjuk tudni beérni, ezt tudják az ukrán partnerek is, még akkor is, ha néha úgy csinálnak, mintha nem tudnák” – jelentette ki. „Ez következetes álláspont Magyarország kormánya részéről. Az elmúlt kilenc évben folyamatosan ezt képviseltük, ebben semmi új, semmi meglepő nincsen” – tette hozzá.
Majd arról számolt be, hogy a nap folyamán újra összeült a magyar és az ukrán kormány által felállított közös oktatási munkacsoport, de egyelőre nem közeledtek jelentősen az álláspontok.
Jó hírnek nevezte ugyanakkor, hogy jövő héten újra összeül a testület, amelynek vezetői személyesen külön is egyeztetni fognak, és remélhetőleg ennek nyomán közelebb kerül a jogfosztás visszafordítása.
„Egyelőre messze vagyunk még ettől, de én azt gondolom, hogy önmagában az egyeztetések megléte, az egyeztetések ténye is jó hírként kell, hogy értelmeződjön” – vélekedett.
Illetve elmondta, hogy világossá tette a szövetségesek számára, hogy amikor a NATO értékelni fogja az ukrán éves nemzeti program előrehaladását, akkor a magyar kormány hangsúlyosan figyelembe fogja venni ezen szempontokat is.
„Mi nem tudunk eltekinteni Ukrajna teljesítményének értékelésekor attól, hogy a kárpátaljai magyar nemzeti közösség még mindig nem kapta vissza a korábban elvett jogokat. Ezzel a szövetségeseknek is tisztában kell lenniük, tehát Magyarország minden nemzetközi fórumon, így a NATO fórumain is ragaszkodik ahhoz, hogy a kárpátaljai közösség visszakapja a korábbi jogait” – szögezte le.
Szijjártó Péter ezután kitért arra is, hogy a gazdák demonstrációi és az útblokádok miatt sok esetben mára gyakorlatilag lehetetlenné vált a kereskedelmi forgalom a több mint 500 kilométer hosszú ukrán-lengyel határon, ezért minden eddiginél nagyobb nyomás hárul a mindössze 136 kilométeres magyar-ukrán határszakaszra.
„Ez méltatlan állapotokat is előidéz, hiszen az Ukrajnát elhagyni szándékozó kamionok sok esetben 14-16 napot kell várakozzanak, ami a magyar gazdaság szempontjából is komoly kihívást és nehézséget jelent,
hiszen számos magyar vállalat, sok iparág komoly ukrán-magyar kereskedelmi kitettséggel rendelkezik” – mutatott rá.
Majd aláhúzta, hogy ezért fontos érdek az embertelen várakozási idők csökkentése. „Határozottan szeretném leszögezni, hogy nem mezőgazdasági termények szállításáról van szó, hiszen Magyarország továbbra is életben tartja a gabonabehozatali tilalmat Ukrajnából, és ezt fenn is fogjuk tartani, mert számunkra nagyon fontos prioritás a magyar gazdák érdekeinek a megvédése” – mondta.
A miniszter bejelentette, hogy ezért hétfőn a kijevi magyar nagykövet alá fogja írni a megállapodást, amelynek értelmében Nagyhódos és Nagypalád között új határátkelőhely fog nyílni, ahogyan azt a kárpátaljai magyarok már régóta kérik.
„Emellett pedig lehetővé tesszük a beregsurányi határátkelőnél az üres kamionok határátlépését, ami jelentős mértékben csökkenteni fogja a terhelést a záhonyi átkelőhelynél, és csökkenteni fogja a magyarországi vállalatok problémáit, akik az Ukrajnából történő beszállításokra is hagyatkoznak” – emelte ki.
Végül arról is tájékoztatott, hogy egyre nő a korábban 120 millió eurós költséggel fejlesztett fényeslitkei átrakodóállomás forgalma is. Itt évente egymillió konténernek megfelelő forgalmat lehet lebonyolítani, ami Ukrajna nyugati határán a legnagyobb átrakodási pont.
(Hirado nyomán Szent Korona Rádió)
