A Kuruc.info készített interjút Incze Bélával a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Légió Hungária és a Betyársereg által életre hívott Forum Dextrumról. A portál arra kereste a választ, mit is takar az új intézmény. Az interjúból megtudhatjuk, hogy a vállalkozás nem kevesebbre irányul, minthogy meghatározzák a 21. századi jobboldaliság keretrendszerét.
Ne maradj le a híreinkről! Cenzúramentes felületek:
A Szent Korona Rádió Telegram-csatornája >>>
A Szent Korona Rádió HunDub oldala >>>
Csatlakozz!
– Nemrégiben értesültünk arról, hogy a három legnagyobb jobboldali mozgalom, a Légió Hungária, a Betyársereg és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tartott egy találkozót Forum Dextrum néven, ahol arra vállalkoztak, hogy a jobboldaliság 21. századi mibenlétéről fogalmazzanak meg alapvetéseket. De honnan ered maga a megnevezés?
– A Forum Dextrum jobboldali fórumot jelent. Sokan félreértették, nem egy új szervezet jött létre, nem egy ernyőszervezet, legkevésbé sem egy párt. Ezt sokkal inkább úgy kell elképzelni, mint egy keretrendszert a metapolitikai küzdelmeinkhez. Ez alá tudjuk behelyezni a különböző fórumbeszélgetéseket, előadásokat, vlogokat, cikkeket, bármit, ami ezzel összefüggésben születik. Tehát ez egy nagyon tág keret. Pártpolitikai kérdésekbe nem folyunk bele, bár az ideálpolitika szükségszerűen érinti, tehát nem lehet teljesen függetleníteni tőle. Ha eredményesek leszünk, akkor a hatásai ott is érezhetőek lesznek. De azt fontos hangsúlyozni, hogy a Forum Dextrum jellegéből fakadóan pártpolitika feletti törekvés.
– Manapság azt tapasztaljuk, hogy egyre inkább kiüresednek a fogalmak, főként a közpolitikában üresednek ki a jobb- és baloldali megnevezések is. Hogyan fogalmaznád meg mindezek tükrében, mi a jobboldaliság 2021-ben?
– Tág fogalmakról beszélünk. Pláne akkor, ha nem aktuálpolitikai értelemben tekintünk rájuk. Ebben a formában nem is gondolom, hogy lehetne rá adni egy rövid definíciót, hogy itt elkezdődik, és itt véget ér. A tartalom függvénye, a formai lehetőségek száma végtelen.
– De mi volna a helyes nézőpont, honnan szemléljük a jobboldaliságot? Vannak, akik gazdaságpolitikai kérdésekhez társítják a jobboldaliságot, például a magas fokú piacpártiság, de ha behozunk az értelmezési tartományba transzcendens vonatkozásokat, akkor sokkal fontosabb az erkölcsi, szellemi megközelítés. Szerinted honnan érdemes közelíteni?
– Mindenképpen az utóbbiak a felsoroltak közül. A gazdaság vitán felül fontos terület, azonban a működési elveinek az erkölcsi és szellemi alapelvek keretei közt kéne mozognia. Olyan örökérvényű ideákra kell helyezkednünk, amik nem a korszellemből fakadnak, a gazdaság pedig általában ilyen. Ahogy Kierkegaard fogalmazott, aki a korszellemmel házasodik, hamar megözvegyül. A gyökereknek idő felett álló ideáknak kell lenniük, hogy megtarthassák a jelen fáját. Ezek az ideák érvényesek voltak 2 ezer évvel ezelőtt is, érvényesek ma is, és érvényesek lesznek 2 ezer év múlva is, attól függetlenül, hogy aktuálisan képviseli-e ezeket bárki. Hogy kézzelfoghatóvá tegyem, például az ember és valami magasabb rendű erő kapcsolata, alá-fölé rendeltségi viszonya, nevezzük ezt Gondviselésnek. Ez egy olyan igazodási pont, ahol teljesen mindegy, hogy a történelemben mikor és hol vagyunk, ez mindig igaz.
Értelemszerű viszont, hogy ami 2 ezer évvel ezelőtt volt, formailag nem használható 2021-ben. De az sem használható formailag, ami 80 évvel ezelőtt volt, sőt, akár 10-15 évvel ezelőtti válaszok sem feltétlenül alkalmazhatóak. A munka éppen ezzel kapcsolatos, hogy körvonalazzuk, mik is lesznek ezek a válaszok. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a szervezetek felsorolásszerűen összeállítottak olyan problémás kérdéseket, amelyek a 21. században védelemre, megerősítésre vagy egyáltalán definícióra várnak, mert mondjuk nem léteztek ilyen kérdések a múltban.
– Melyek ezek?
– Hogy egyet említsek, a védelemre-megerősítésre szoruló pontok közül, amely kellően és jó értelemben provokatív is, hogy az olvasó felkapja fejét, ott a rassztudat kérdésköre. Gyakorlatilag totális liberális elnyomás alatt áll. Nem lehet hozzá közeledni, az önmagukat jobboldalinak nevezők is a baloldali definíciókat fogadják el ezzel kapcsolatban, a skála túlvégén pedig vulgáris magyarázatokat látunk, amik önmagukban féligazságok. De, hogy mondjak még egyet, azok közül is, melyek a múltban nem léteztek, de manapság jelen vannak és foglalkozni kell velük, mert meghatározzák a bolygó jövőjét, a technokrácia, mely alatt mi a technológia felfoghatatlanul gyors fejlődését, és térnyerését, illetve az emberiség ehhez való viszonyulását értjük. A jobboldal nem nagyon nyúlt hozzá a kérdéshez, aki mégis, az majdhogynem szóról szóra vette át a baloldali narratívát.
– Az elhangzottakból az derül ki, hogy a jobboldaliság ma sokkal kevésbé zártabb és ideologikusabbak, mint a XX. században volt, amelyre utalás szintjén említést tettél, nyilvánvalóan a fasizmusra, nemzetiszocializmusra gondoltál. S vannak, kik azt állítják – köztük én is – hogy a 21. század nem a klasszikus értelemben vett zárt ideológiákról fog szólni, hanem kultúrák és civilizációk összecsapásáról. Ez nem azt jelenti, hogy ideológiai motivációk ne mozgatnák a szálakat, csak nem így fogják nevezni. De úgy látjuk, ezek az átmeneti folyamatok még tartanak, jobboldaliságnak nevezzük, de lesz-e, egyáltalán kell-e ennek specifikusan 21. századi megnevezés? Mert így ez igencsak gyűjtőfogalomként hat.
– Igen, nagyon jó a kérdés. Ha a válaszadás tekintetében én is történelmi vonalon indulok el, ahogyan a kérdést megfogalmaztad, annak idején, amikor különböző típusú fasizmusok és nemzetiszocializmusok virulens módon működtek, ugyanúgy léteztek ezeken túl is formák, melyek a jobboldali gyűjtőfogalomba tartoztak. Sőt, sok tekintetben jobbra helyezkedtek el a korszak meghatározó izmusaitól.
– Csak nyilván azért látjuk ezt egyszerűbbnek, mert az már egy lezárult korszak, pont került a mondat végére.
– Pontosan, tehát ott már átlátjuk, hogy mi miért történt, meddig tartott, és mi hova tartott. Mi, amikor jobboldaliságról beszélünk, nem csupán arra a szektorra gondolunk, amit szélsőjobboldalnak szokás hívni, mert a probléma globális szintű. Hogy egy hazai példát hozzak, az egész politikai és kulturális közéletet átjárja, hogy kormányközeli erők egy része megkezdték egy újfajta „jobboldal” definiálását. És azt kell lássuk, hogy olyan szintű fogalmi zavar alakult ki, hogy a szabadelvűséget nem tudják megkülönböztetni a szabadságtól. Ez egy ordító példa, de még lehetne sorolni. Ezt azért hoztam fel, hogy látható legyen, amikor jobboldaliságról beszélünk, akkor nem csak magunkra és a kisebb közegünkre gondolunk, hanem átfogólag a teljes palettára. Viszont teljesen jó a kérdés azzal kapcsolatban is, hogy mi legyen a neve a „gyereknek”.
– Vagy egyáltalán szükséges-e? Abban a korszakban, amikor nem az elsőrendűen a kérdés, milyen lesz Európa, hanem, hogy lesz-e Európa. Az ezt eldöntő összecsapásoknak lesz a helyszíne Európa, míg a két világháborút fel lehet úgy is fogni, mint egy belső, európai polgárháborút is.
– Meggyőződésem, hogy szükséges. Rögtön megvilágítom, hogy milyen szempontból. Ketté kell bontatunk a kérdést a mi közegünkre vonatkoztatva, és átfogólag Magyarországra. A mi közegünknek szüksége van egy kézzelfogható „valamire”, de ez még a jövő zenéje. Jelenleg még ötletszerűen sem szeretnék ilyeneket mondani, annak ellenére, hogy van elképzelése a Légió Hungáriának, és van elképzelése a másik két szervezeteknek is, hogy mi lenne a jó, de én ebbe most nem mennék bele. Mert csak elvinné a lényegről a fókuszt. Ami fontos: ennek a kérdésnek a mi közegünkre érvényeztetve van létjogosultsága. Mert, ha valaki az úgynevezett szélsőjobboldalon vagy nemzeti oldalon találja meg a helyét, akkor valószínűleg fogékony erre. Szüksége van rá, hogy kézzelfoghatóan megmondja, hogy ő micsoda. A jobboldali gondolkodásmód rendszerező, szeret szigorú határokat és kézzelfogható kereteket felállítani.
Ezzel szemben globális értelemben már abszolút felvethető, és jogos a kérdés, hogy van-e külön megnevezésre szükség. Sajnos valószínűleg már nincs, mert az átlagember már nem így működik. De attól függetlenül, hogy nincs arra szükség, hogy azt mondjuk, itt van egy izmus, a gyakorlatban pontosan ugyanúgy dolgozik benne egy program. Attól, hogy a tömegek nem tudják megfogalmazni, hogy milyen szabályok szerint élik az életüket, még jelen vannak bennük a szabályok. A világnézettelenség is egy világnézet. Szintalatti és öntudatlan, de világnézet. Az valószínűleg igaz, hogy olyan állapotban van a világ, hogy tömegeket nem lehet ilyen ideáknak megnyerni. Szerintem azt lehet elérni, ha nagyon meg tudunk erősödni, és a kultúrharcból megfelelően ki tudjuk venni a részünket, jelen tudunk lenni a metapolitika harcmezején, akkor bizonyos sorskérdések mentén akár társadalmat formáló erővé is tudunk válni. Ilyet láttunk az elmúlt évtizedekben mondjuk a trianoni kérdéskör kapcsán. Ha ezt bizonyos nemzeti radikális szervezet nem tűzik zászlajukra, akkor a kormány nem foglalkozik ezzel ilyen hangsúlyosan. Most, hogy ez szerencsés-e ezzel a kifutással, az más kérdés…
– Akkor most maradjunk a saját közegünknél, lehet, hogy nem pontos, ahogy fogalmazok, de jól értjük, nem célszerű az, ha 20. századi címkékkel aggatjuk fel magunkat? Titeket például gyakran ér a „nácivád”, hányadán állunk ezzel?
– Kényes kérdés. Alapjaiban nem változott meg a gondolkodásmódom, ahhoz képest, amit mondjuk 8-10 évvel ezelőtt képviseltem, csak keresem azok a reális ajtókat, amiken át is lehet menni. Hogy ezt hungarizmusnak, nemzetiszocializmusnak vagy bármi másnak hívom, nem azt mondom, hogy huszadrangú kérdés, mert több bennem a tisztelet, de az biztos, hogy a cél tekintetében kontraproduktív lenne annak hívni. A Légió Hungáriával együttműködünk olyan körökkel, amelyek azt mondják magukra, hogy hungaristák. Ezt nyíltan vállalják. Mi soha nem fogunk tőlük elhatárolódni, viszont a 21. század 21. századi válaszokat kíván, nem pedig 20. századiakat. Szintén ide tartozik, hogy ha a szalonjobboldal – vagy egy új szinonimája a meleg-konzervatív, ami azokra utal, akik nem valódi értékeket akarnak konzerválni, hanem a közelmúlt és a jelen posványát -, vagy akár a baloldal előhúzza a náci kártyát, nem ijedünk meg tőle, nem dőlünk a kardunkba. Aki örökké azzal van elfoglalva, hogy védekezzen, az egy idő után még azt is elfelejti, hogy mi az a támadás. Így nem lehet háborúba menni.
– És úgy tűnik, a 21. században már maga az kihívás, hogy magukat jobboldalinak mondók között is olyan nézetek terebélyesednek el, amelyek a mi értékrendünk szerint nem jobboldaliak. Akár ezt egy pontnak meg is határozhatjuk. Kikre gondolsz azok alatt, kik jobboldali cégér alatt valami mást, valami liberálist hirdetnek?
– Igen, annyira, hogy ez katalizátora volt annak, hogy a Forum Dextrum munkássága megkezdődött. Hogy konkrétan kikre gondolok? Ebben az esetben is több részre érdemes szétbontani, mert vannak olyanok, akik részei a mi közegünknek, és nem is feltétlenül rossz szándékból csinálják, amit csinálnak. Csak nem rendelkeznek azokkal a világnézeti alapokkal, amik birtokában jogosultak lennének nagy nyilvánosság előtt szerepelni. Gondolok itt egy nagyon fiatal, 16-17 éves lányra, akit egy hazafias szervezet a reklámarcának választott. Ő pedig életkorából adódóan a Tik-Tok-ot választotta, mint felületet a kommunikáció számára. A mi generációnk nyilván már nem is nagyon érti, hogy mi történik ott, de rendben, minden kornak megvan a maga platformja. Ám, legyen. A baj azzal van, hogy ez a kislány hónapokon keresztül közvetített egy felületes, de ennek a korcsoportnak hasznos hazafias üzenetet. Az volt a videóinak üzenete, hogy „hallgass Kárpátiát, legyél hazafias”. Viszont a kislány egyszer csak rájött, hogy bár továbbra is nemzeti, továbbra is jó a Kárpátia, de ő mostantól leszbikus. A komoly gondok itt kezdődnek. Több tízezren látták a videóit, vélelmezhetőleg hozzá hasonló kiforratlan, befolyásolható személyiségek.
– Lehet ennek komoly hatása?
– Azt majd hosszútávon látjuk meg, évek múltán, hogy az ehhez hasonló esetek milyen károkat okoznak a közegünkben. Ezzel párhuzamosan látjuk, hogy Nyugatról egyre inkább begyűrűzik az a gondolat, hogy lehetsz te buzi is, úgy is lehetsz jobboldali. Ez a kislány lehet, hogy egy hét múlva tengerimalacnak képzeli magát, egyértelmű, hogy nagyon távol áll tőle bármilyen stabil világnézeti háttér. A probléma, hogy engedték szerepelni, sőt bátorították. Ennek hátterében az húzódik meg, hogy ebben a mozgalomban jó eséllyel egyetlen ember sincs, aki rendelkezik stabil világnézeti háttérrel, különben ez nem fordulhatott volna elő.
– Milyen problémakörök léteznek még, amelyek kimondottan a 21. századhoz kötődnek?
– Ebben a kategóriában a technokrácia kérdésköre az elsődleges. Ide tartozik a technika elképesztő mértékű fejlődése, a mesterséges intelligencia, akár a génmódosítás. Azt le kell szögeznem, hogy nem a technikai fejlődés ellen vagyunk. Véletlenül sem. Korszerűek kívánunk lenni, használjuk ezeket, viszont modernnek sem szabad lenni, mert az egy attitűd. Egy érzékletes példával élve: a modern embert használják az eszközei, függővé válik a digitális valóságtól, míg a korszerű, de nem modern ember ugyanúgy él velük, de az uralom az ő kezében van. De brutálisabb horderejű kérdések is felmerülnek. A tudomány eljutott addig, hogy a születés előtt össze tud rakni egy gyereket, úgy, hogy kiveszik belőle azokat a géneket, amelyek miatt hajlamos lesz a rákra, és elhelyezik benne azokat, amik miatt jó sportoló lesz. Jelen pillanatban ezt talán még mindenhol tiltják, de csak idő kérdése, hogy leomoljanak ezek a gátak.
– Meglátásod szerint ez változni fog?
– A keretek egyre tágulnak. És, abban is biztos vagyok, hogy első körben nem rossz szándékból fog ez történni. Hiszen ki akarná a szeretteit elveszíteni rákban? Viszont ez szembemegy a beszélgetés elején kiemelt gondolattal, hogy a jobboldali minden körülmények között tételezi a Gondviselés létét. Ez abszolút szembemegy mindennel, nem csak amit a kereszténység tilt, hanem minden tradicionális vallás. Ez egy nagyon súlyos probléma, de azt is hozzá kell tenni, hogy nem azt vetjük el, hogy vizsgáljanak ilyen kérdéseket, vagy, hogy a technológia eljusson olyan szintre, ami mai szemmel még sci-fi, ez így is úgy is be fog következni. A mentalitás és a szemléletmód a fontos. A határt nem annak kell megszabnia, hogy milyen szintre képes eljutni az emberiség, mert akkor semmi nem lesz szent, hanem a világnézeti, szellemi keretrendszerből kell következniük a határoknak.
– Ezek a gondolatok mennyire reprezentatívak köreinkben? Én hallottam olyan véleményt is már, hogy miért ne lehetne ateista egy jobboldali.
– A Légió Hungária nem egy katolikus, de még csak nem is deklaráltan keresztény mozgalom. A tagságunk döntő többsége az, de vannak olyan bajtársaink is, akik egyéb európai tradíciókat követnek. Ezek az ajtók nyitva állnak, mert a Légió Hungária nem vallási, hanem politikai alapon szerveződő közösség. A 21. század olyan körülményeket kreált, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy ha a világnézet szintjén egy irányba nézünk, akkor bármilyen egyéb szempont szétválasszon minket. A cél az volt, hogy hasonló alapértékekben gondolkodó aktivistákat egy mozgalomba gyűjtsünk. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy az ateizmus elleni harcot hirdettük meg, ami kizárja a materialistákat a tagság soraiból. Természetesen senkinek a fejébe nem tudunk és nem is akarunk belenézni. Viszont hosszabb távon ez kiderül. Szerintem nem fog megsértődni, ha nevesítem, a legutóbbi megbeszélésen Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője fogalmazta meg, hogy ha valaki ateista, akkor fel fog lázadni a szervezeten belüli hierarchia ellen. Ideig-óráig elfogadja valamiféle gyakorlati szempontból, de tovább nem. Ilyen a jelleme.
– A három szervezettől milyen gyakorlati lépések várhatóak a jövőben, mely a fenti gondolatok kibontását szolgálják?
– A lezárások miatt nem tudtunk fix menetrendet felállítani. Online egyeztetünk, kis létszámú megbeszéléseket tartunk, a részleteket csiszoljuk. A világnézeti tézisek nagyon fontosak, de ha az utcán nincs átültetve a gyakorlatba, akkor mit ér? Akkor az a fióknak készült. A jövő zenéje lesz, hogy miképpen nyilvánulunk meg az utcán. A Forum Dextrumot viszont hangsúlyosan nem fogjuk ebbe az irányba eltolni. A három szervezet ezeket eddig is tette és tenni is fogja. A konkrét cselekmények tekintetében maximális autonómiát élvez minden érintett fél.
– Megkerülhetetlen kérdés, a koronavírus és a lezárások olyan témakör, amivel szintén behatóan kell foglalkoznia a jelenkori jobboldaliságnak? 1-2 év és lecseng? Csupán egy egészségügyi probléma, vagy valami egészen más?
– Borzasztóan nehéz a kérdés. A Forum Dextrum vizsgál olyan világnézeti kérdéseket, amik szorosabban, vagy lazábban kapcsolódnak a témához, de nem gondolom, hogy ténylegesen a vírus kapcsán nekünk egy konkrét állásfoglalással kéne előállnunk.
– Nem arra gondolok, hogy van-e vírus vagy sem, hanem az azt övező jelenségekre.
– Azt gondolom, hogy fel kell készülni arra, hogy ez hosszútávon gyökeresen megváltoztatja az eddigi életünket. Nyilván alakulni fognak technikai részletek, meglátjuk, mennyire lesz sötét. De biztos, hogy sötétebb lesz, mint most.
– Ez ellen természetszerűleg a jobboldalnak kell tiltakoznia? Látjuk, hogy Európában a lezárásellenes tüntetések szervezői radikális jobboldaliak főként. Még élesebben fogalmazva, akik a lezárások ellen szólalnak fel, gyakran megkapják, hogy ők anarchisták, ez nem rendpártiság.
– Ez nem rendpártiság függvénye. Mert akkor ennyire erővel az is rendpártiság lehetne, hogy a tömegek fegyelmezetten tudnak vásárolni a Tescóban, és nem borogatják fel a polcokat. Semmi köze nincs ehhez. A rendpártiság nem azzal van összefüggésben, hogy következetlen, sehová nem vezető intézkedéseket követi-e valaki. Persze a mániákus lázadás sem vezet sehová, véletlenül sem azt pártolom. Azzal sem értek egyet, ahogy egyes vírustagadó csoportok megnyilvánulnak. Azért a vírus létét nem lehet tagadni, nekem is van több olyan ismerősöm, aki átesett rajta, és sajnos olyan is, aki nem élte túl. Ez tragédia. A tönkrement vállalkozások mögött azonban ugyanúgy tönkrement életek vannak. Ez ugyanúgy tragédia. Ezek persze olyan kérdések, amikre globálisan nincs ráhatásunk, de amire van, az a saját közegünk viselkedése. Vérre menő viták alakulnak ki a zárás és a nyitás pártiak közt, amiket elképesztően heves érzelemhullám kísér. Ez érthető, hiszen jellemzően az egyik oldal a szeretteit gyászolja, a másik pedig a csődbe ment vállalkozásait. Mindkettő tragédia, de nem engedhetjük meg, hogy ez törésvonalat alakítson ki köztünk, hiszen nem a másik fél a hibás, legkevésbé pedig haszonélvező.
– Hová vezethet ez?
– Nagyon rossz irányba, ez egy hamis törésvonal. Inkább arra kéne fókuszálnia mindkét félnek, hogy milyen folyamatok játszódnak le, melyek nem zavaros elméletek. Azok a lobbik, azok a gyógyszergyártó cégek, amelyek megkapják a különböző oltások gyártásának jogát, olyan körökkel állnak kapcsolatban, ami minimum ijesztő. Brutális, felfoghatatlan vagyonok, és ami fontosabb, hatalom kerül most ezekhez a körökhöz. Egyetlen egy oltóanyagot gyártó cég kivételével az összes szerepel a Világgazdasági Fórum partnerlistáján, ami a weboldaldalukon nyilvánosan elérhető. A Világgazdasági Fórum, amelynek alapítója Klaus Schwab dolgozta ki a Great Reset elméletet, mely szerint újra kell rendezni a teljes világgazdasági és társadalmi berendezkedést. Ez gyakorlatilag egy kommunisztikus globalizmust vetít előre. A januári konferenciájukon többek közt felszólalt Vlagyimir Putyin, Hszi Csin-ping Kína elnöke, tehát nem egy gittegyletről van szó. Még egyszer mondom, mindez nem egy elmélet, amit nem lehet alátámasztani. Körülbelül húsz percet és minimális angol nyelvtudást igényel, hogy valaki leellenőrizze ezeket az állításokat. Hogy pontosan mi fog történni, azt értelemszerűen senki nem tudhatja biztosan. Én is inkább csak egy kérdést teszek fel: ha a világ legbefolyásosabb gazdasági és politikai vezetői összejönnek egy konferencián, aminek egy olyan fórum ad otthont, ami új világrendet hirdetett meg, mindeközben pedig partneri kapcsolatot ápol majdnem az összes vakcinagyártó céggel, akkor elképzelhető, hogy hatalom és profitorientált szempontok mentén alakítják ki érdekközösségüket?
(Kuruc.info nyomán Szent Korona Rádió)
Egy vármegyés lány jobboldali főzőműsora – Interjú Barcsa-Turner Gáborral
https://szentkoronaradio.com/blog/2021/01/03/az-utolso-interju-a-martir-soleimanival-a-cionista-rezsimmel-szembeni-harcrol/
Évértékelő interjú Gaudi-Nagy Tamással az erősödő genderlobbi elleni küzdelemről