A magyar jogrendszer és igazságszolgáltatás kudarcának ékes példáját láthatjuk Tasson. Az ingatlantulajdonos hivatalos papírjainak felmutatása ellenében sem léphet be saját házába, mivel egy másik család lakásfoglalóként beköltözött. Az illegális lakók azt állítják, hogy ők is megvásárolták az ingatlant az előző tulajdonostól. Hiába a bírósági ítélet arról, hogy a tulajdonosnak van igaza, az nem tartalmazza a kilakoltatási parancsot. A Magyar Önvédelmi Mozgalom, a Betyársereg valamint a Mi Hazánk politikusai a minap a helyszínen igyekeztek segítséget nyújtani abban, hogy Balogh Viktor, a tassi ingatlan jogos tulajdonosa bejusson saját kertjébe.
Ne maradj le a híreinkről! Cenzúramentes felületek:
A Szent Korona Rádió Telegram-csatornája >>>
A Szent Korona Rádió HunDub oldala >>>
Csatlakozz!
A Bács-Kiskun megyei Tass településen járt a napokban a Magyar Önvédelmi Mozgalom és a Betyársereg számos tagja, valamint a Mi Hazánk Mozgalom több politikusa is, hogy jelenlétükkel támogatásukról biztosítsák Balogh Viktort, egy ottani ingatlan tulajdonosát. Történt ugyanis, hogy
a férfi házába egyik napról a másikra egy cigány család költözött be, mondván, a lakás az övéké.
Ennek már három éve, a jogos tulajdonos azóta nem használhatja az ingatlant, noha több közművet is ő kénytelen fizetni.
Balogh Viktor 1999-ben vette meg a tassi házat, és 12 évig ott élt a családjával, gyermekei ott nőttek fel. Az ingatlan megvételekor a házon OTP tartozás volt, amit az eladó nem fizetett meg a vételárból, noha a szerződésben vállalta, hogy 15 napon belüli rendezi tartozását a bank felé. Az eladó szerződésszegése miatt a földhivatal egészen 2018-ig nem vezette fel a tulajdoni lapra az új tulajdonost, pedig Balogh Viktor és családja rendre kérelmeket nyújtottak be a hivatal számára.
Újabb csavar a történetben, hogy 2017-ben, amikor a Balogh családnak az ingatlant eladó férfi meghalt, özvegye a hagyatéki tárgyaláson szembesült azzal, hogy az ingatlan még mindig az ő nevén van, éppen a nem rendezett OTP kölcsön miatt.
Az özvegy vérszemet kapott, és másodszor is eladta a házat egy cigány családnak.
A bírósági iratokból egyértelműen kiderül, az új vevők tudták, hogy az ingatlan jogos tulajdonosa nem az özvegy, ennek ellenére előszerződést kötöttek vele, és egymillió forint előleget fizettek a házért.
„…A bíróság felhívására a kötelezett (a cigány család – a szerk.) úgy nyilatkozott, hogy az ingatlan vonatkozásában, annak korábbi tulajdonosával, Jurás Istvánnéval adásvételi előszerződést kötött 2017. július 19. napján. A kötelezett csatolta az előszerződést, melyben a kötelezett és Jurás Istvánné megállapodnak abban, hogy 2017. augusztus 31. napjáig a tulajdonos az ingatlant tehermentesíti és ezt követően kerül megkötésre a végleges adásvételi szerződés. Az előszerződésben a szerződő felek abban is megállapodtak, hogy az előszerződés megkötésétől a kötelezett jogosult az ingatlant birtokba venni, használni, és Jurás Istvánné részére átad 1000 000 forint foglalót is.
A kötelezett csatolta az ingatlan 2017. július 19. napján lekért tulajdoni lap másolatát is, melyből az állapítható meg, hogy ezen időpontban valóban Jurás Istvánné volt az ingatlan tulajdonosa.
A bíróság tájékoztatta a kérelmezőt (Balogh Viktor – a szerk.) a kötelezett nyilatkozatáról. A bíróság felhívására a kötelezett úgy nyilatkozott, hogy a kérelmét fenntartja, ugyanis a kötelezett tisztában volt azzal, hogy az adásvételi előszerződést nem a tulajdonossal kötötte meg és az alapján a kötelezett tulajdonjogot nem is szerzett…”
Viktor elmondásából az is kiderült,
az özvegy, hogy büntetőügyi következménye ne legyen tettének, visszaadta az egymillió forintot a cigány családnak, akik így ingyen jutottak hozzá az ingatlanhoz,
ami soha nem volt az övéké, nem véletlen, hogy adásvételi szerződést nem tudtak felmutatni.
„…Csatolta a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Alosztályának 0307/477/2017. számú határozatát, melyben Jurás Istvánnéval szemben csalás bűntette miatt indult nyomozás megszüntetésre került és a határozat indokolási részében azt rögzítette a nyomozóhatóság, hogy a kötelezett tudott arról, hogy Jurás Istvánné korábban már értékesítette az ingatlanát, ezért megtévesztés nem történt…”
Mindenesetre a 2017-es eladásnál az ingatlan üres volt, mivel a Balogh család 2012-ben felköltözött családjával a fővárosba munkalehetőség miatt. Közben a házhoz rendszeresen jártak, hogy rendben tartsák, és Viktor édesanyja, aki a közelben lakott akkor, vigyázta, felügyelte a házat. A cigány származású lakásfoglalók rögtön beköltöztek, a házat teljesen leamortizálták, a jó építésű épületet kívül-belül rommá tették.
– Mikor megtudtuk, hogy új lakói vannak az ingatlanunknak, én feljelentést tettem, de hiába. A kálváriánk újabb fejezete kezdődött ezzel, nem tudtam bemenni a saját házamba, olyan volt, mintha sosem lett volna a miénk a lakás – mondja Viktor, aki a bírósághoz fordult jogorvoslatért. A Kunszentmiklósi Járásbíróság első fokon elutasította kérelmét, a Kecskeméti Törvényszék azonban 2018-ban helyt adott a keresetnek, a ház pedig végre valahára az ingatlan-nyilvántartásban is a nevére kerülhetett, azóta a tulajdoni lapon is ő és családja szerepel.
A történetnek ezzel vége is lehetne, de a hazai jogrendszer hiányosságai miatt
a cigány család mindezek ellenére teljesen legálisan tartózkodik az ingatlanban, mondván, nem tekinthetők önkényes lakásfoglalóknak.
A Balogh család által 2019-ben indított önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránt indult végrehajtási eljárást a bíróság azzal az indokkal utasította el, hogy
„…Egy lakás akkor minősül önkényesen elfoglaltnak, ha azt a benne lakó jogcím nélkül használja, vagy olyan jogcímre hivatkozik, amelynek megszűnéséről tudomással bír (tipikusan ilyen lehet a határozott időre kötött bérleti szerződésben megállapított határozott idő eltelte). Jelen eljárásban a kötelezett az ingatlan használata tekintetében jogcímre hivatkozott, melyet – a becsatolt tulajdoni lap másolat szerint – a 2017. július 19. napján tulajdonosként bejegyzett Jurás Istvánnétól származtatott. Az a körülmény, hogy Jurás Istvánné jogosult volt-e 2017. július 19. napján az ingatlan használatára jogot engedni a kötelezettnek, az ingatlant korábban valóban értékesítette-e más személyek részére és ezen személyek tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba mikor került bejegyzésre, azaz mikortól számítanak az ingatlan tulajdonosának és bírnak az ingatlan felett rendelkezési joggal, továbbá, hogy a kötelezett és Jurás Istvánné között keletkezett előszerződés és az abban biztosított használati jog érvényes-e vagy sem, a jelen nem peres eljárás keretein túl mutatnak, a bíróság ezen eljárásban szerződés érvényességét nem vizsgálhatja és annak érvénytelenségét sem állapíthatja meg. Erre vonatkozóan külön peres eljárás megindításának lehet helye. Miután a kötelezett az ingatlan használata alapjául jogcímre hivatkozott, melyet az ingatlan korábbi tulajdonosától származtat, ezen használatra vonatkozó jogcím megszűnése pedig nem került igazolásra, a bíróság a jelen nem peres eljárásban az ingatlan kiürítését nem rendelhette el, mivel a kötelezett nem minősül önkényes lakásfoglalónak..”
A cigány család 2020 májusában, valamiért elhagyta az addigra lepusztított ingatlant, amiről Viktor októberben tudomást szerzett, odament, az ingatlant pedig tanúk jelenlétében lezárta. 10 nappal később a cigány lakásfoglalók levágták a láncot a kapuról és feltörték a zárat. Erre a hírre a tulajdonos kiment a házhoz és újra le akarta zárni az ingatlant,
de ekkor megjelentek a lakásfoglalók is, majd egy több mint 10 fős hordát mozgósítva fenyegették a tulajdonost és ismerősét, akik rendőrt hívtak.
A rendőrség nem foglalt állást az ügyben, a fenyegetőző cigányok pedig elmentek ugyan, de kilátásba helyezték, hogy hamarosan visszaköltöznek az ingatlanba.
A Magyar Önvédelmi Mozgalom ekkor ajánlotta fel segítségét a jogos tulajdonosnak. László Attila, a szervezet elnöke a helyszínen arról beszélt, első körben december elején kísérték el Viktort az ingatlanhoz, hogy megpróbálja a házat birtokba venni, a villanyórát lecseréltetni. – Január 1-én a cigányok újra megjelentek az ingatlannál, leverték a lakatot a házról és a villanyóráról is, majd beköltöztek. Erre a lépésükre válaszul szerveztük meg mostani akciónkat, amely az első lépése volt annak, hogy visszakerüljön az ingatlan a jogos tulajdonos birtokába – hangsúlyozta László Attila.
A minapi akció célja az volt, hogy a rendőrség jelenlétében sikerüljön bejutni a kertbe, és tisztázni a viszonyokat. Csernai István, a MÖM tagja elmondta, azt szeretnék elérni, hogy a törvény betűjét betartva kerüljön vissza az ingatlan ahhoz, akit megillet. – Ez patt helyzet.
Csak azt szeretnék, ha a rendőrség részéről jegyzőkönyv készülne arról, hogy kik laknak bent, hányan, és milyen alapon.
Ez elegendő lenne arra, hogy a továbbiakban a bíróság előtt érveljünk az igazunk mellett. A tehetetlenségnél rosszabb érzés nincs. Hiába vannak papírok, nem mehetünk be az ingatlanba – állítja Csernai István, aki még bérbe is vette az ingatlant Viktortól, hátha ezzel segíteni tud.
Nem sokkal később kiérkeztek a hatóság emberei is, akiket Pakusza Zoltán, a Mi Hazánk alelnöke hívott ki. A helyi rendőrökön túl a Készenléti Szolgálat emberei is megjelentek a háznál, akiket a tulajdonos tájékoztatta arról, szeretne bejutni a saját házába. Minden nála lévő hivatalos papírt bemutatott, a tulajdoni laptól kezdve az adásvételi szerződésig. A rend őrei egyeztettek egymással, és Viktorral, majd a házban lakóktól is papírokat kértek.
Az ott lakó a rendőrségnek azt mondta, ő és családja jogosan tartózkodik bent, ő a sértett. A hatóság érezhetően teljesen tanácstalan volt, képtelen volt a jogi paragrafusok között eligazodni. A dilemma odáig fajult, hogy felmerült,
hiába van végzés arról, hogy a lakásfoglalók adásvételi szerződése semmis, és a tulajdonos Viktor, amíg nincs végzés az önkényes lakásfoglalásról, addig nem tehetők ki az ingatlanból.
Hiszen nincs egyértelműen leszögezve, hogy ki tartózkodhat az ingatlanban. Amíg erről nem születik végzés, „jegelni kell a helyzetet”.
Fiszter Zsuzsa, a Mi Hazánk szakpolitikusa elmondta, az általa megismert nem hivatalos tulajdoni lapot január 3-án kérték le, és abból kiderül, a jelen lévő tulajdonos elajándékozta a gyermekeinek az ingatlant, ő és felesége pedig holtig tartó haszonélvezettel bírnak. Fiszter Zsuzsa tapasztalata az, hogy egy átlag magyar ember nem száll ringbe egy lelakott, elértéktelenedett ingatlanért, főleg ilyen emberekkel szemben. – A jog érvényesítése elég nehéz, a Ptk. kimondja, hogy adásvételi szerződést írásba kell foglalni, de ehhez nem szükséges ügyvédi vagy közjegyzői ellenjegyzés. Az ingatlan nyilvántartásba vételéhez viszont kell. Ezért általában nem hitelesek az adásvételek, ezért nehéz nyomon követni – fogalmazott, hozzátéve, egy tulajdonjogi pert kell indítani, de a rendőrség hathatós fellépése is eredményt hozhatna rövid távon.
Pakusza Zoltán úgy fogalmazott, a hivatalos szervek béna kacsaként mozognak ebben az ügyben. – A tulajdonosnak küzdenie kell mi pedig figyeljük az eseményeket, és segítünk abban, hogy mielőbb visszakerülhessen az ingatlanba. – Sajnos ez egy évek óta bevett gyakorlat országszerte, amivel szemben nincs megfelelő hatósági intézkedés.
A tulajdonosoknak maguknak kell a harcot vívni, mert az általuk fenntartott hatóság nem tesz semmit.
Egyszerűen nincs egy erre felállított rendészeti alegység – hangsúlyozta a párt alelnöke, aki szerint már az is megoldást jelentene, ha lenne a központban valaki, aki rádión adhat ki információt egy adott ügyről, legyen az ingatlannal, vagy gyámüggyel kapcsolatos.
A rendőri intézkedés végén Viktor azt mondta,
ebben az országban a cigánynak mindent szabad, magyarnak semmit. A törvények nem védik a magyart.
– Nem láttam papírokat, azt sem láttam, amikor Jurásné eladta neki a házat. A ház nem azoké, akik lakják, de használják a villanyt, amit nekem kell fizetnem. A végén el kell viselnem, hogy az én gyermekem költözik az utcára a három unkával, mert ők nem hajlandók menni, a jog pedig nem védi a valódi tulajdonost – fogalmazott, jelezve, nem elégedett. sem az intézkedéssel, sem a helyzettel. – A saját tulajdonomat más használja. Ha ez a magyar jogrend, gratulálok a felelősöknek – hangsúlyozta.
Az alábbiakban Bartha Barnának MÖM vezetőségi tagjának üzenete olvasható:
„Ma megint bebizonyosodott, hogy mi vagyunk a nemzet immunrendszere! Büszke vagyok a MÖM-re és szövetségeseinkre a Betyárseregre a Mi Hazánk Mozgalomra, akiknek ezúton is köszönjük a konkrét támogatást! Bajtársak! Szokás szerint gyarapodik a tennivalónk, de ma megint a megérdemelt jó érzéssel zárhatjuk le a napot!
Töretlen hittel, rendületlenül! Adjon az Isten szebb jövőt!”
(Magyar Jelen nyomán Szent Korona Rádió)