„Black lives matter” után szabadon, mondhatnánk. George Floyd meggyilkolása óta a mozgalom jelmondatának első szavát világszerte folyamatosan cserélik, hogy előtérbe helyezzenek egy-egy vélt vagy valós problémát. A jelenség most már hazánkban is terjed. A Kuruc.info írását változtatás nélkül közöljük.
A Momentum azt üzente, a magyar élet nem számít
Persze nyilvánvaló, hogy kikérnék maguknak az alcímben foglalt bélyeget: dehogyisnem, nekik a magyar élet is számít, csak hát így, csak hát úgy. Fárasztó. Unalmas. Tessék felvállalni, hogy nem számít. Hiszen eszmei vezérfonaluk alapvetően fehér- és magyarellenes. Erről tanúskodik minden ízében Donáth Anna legutóbbi bejegyzése is.
Az már csak természetes, hogy nem hajlandó magyarul megnevezni a cigányokat:
„A roma élet is számít” – kezdi rögvest erős felütéssel sorait.
„Az Európai Parlament plenáris ülésén részletes vitát folytattunk az Egyesült Államokban tapasztalt, utcai erőszakhoz és szélsőséges vitákhoz vezető rasszizmusról, ami egyes állami szervek működését is áthatja. A brutális rendőri intézkedés során megölt George Floyd tragédiája a múlt bűneivel, elvégzetlen feladatokkal szembesít minket. Európában, és Magyarországon is. Ma a bőrszínük alapján elképesztő hátrányok érik az embereket, szerte a világban. Az Egyesült Államokban a feketéket (ezért is jött létre a Black Lives Matter mozgalom), Magyarországon a romákat” – írja Facebook-oldalán.
Valóban elmondható, hogy a bőrszínük alapján elképesztő hátrány éri az embereket a világban, akár Magyarországon is, mondjuk a Deák téren, Olaszliszkán, és a sor napestig folytatható. Nyilvánvalóan ez nem zavarja Donáthot. Egy teljesen párhuzamos valóságban él. Ugyanis ma az a nagy helyzet, hogy létezik Magyarországon rasszizmus (nevezzük akkor így), ez pedig a többségi társadalmat éri a hazai cigányság bűnöző rétegei által, minek következtében napi szinten vernek össze, rabolnak ki, gyilkolnak meg magyarokat cigányok. „Öld meg a magyart!” – hangzott el Olaszliszkán is. Na, most ehhez képest, hogy vannak még emberek, akik erre rámutatnak, beszélnek róla, Donáth szerint nyilván rasszizmus és előítélet. De ez nem előítélet, hanem kőkemény tapasztalat.
Ez nem kirekesztés? Kalányos Marlonbrandóval Tiszaburáról miért nincs még ilyen fotó? Még Vonának is volt pártelnök korában…
„Magyarországon is fel kell emelnünk a hangunkat, és kiállni a célponttá váló, velünk élő cigányságért” – fogalmaz, majd folytatja: „Méghozzá semmit értük nélkülük! A romák is európai polgárok, a roma történelem egyben a mi európai történelmünk is. Nekik joguk, nekünk kötelességünk, hogy bevonjuk őket a döntési folyamatokba. Kudarcaink jelentős részben abból adódtak, hogy az irányokról nélkülük döntöttünk, a rosszul megválasztott eszközök nem is érhették el őket.”
Itt is álljunk meg egy pillanatra: vajon mit ért európai történelem alatt? Mert valamiképpen sehogy sem jut eszembe senki, egy nagy cigány név sem, aki formálta volna akár politikailag, kulturálisan, vallásilag a nagy európai alkotások sorát. De még nem is ezzel volna a probléma, amennyiben be tudtak volna illeszkedni, mint ahogy nem tudtak. Hogy mire gondol az alatt, hogy be kell őket vonnunk a döntési folyamatokba, arra pár sorral később fény derül, miszerint: „Helyzetük érdemben nem javult, a kohéziós alapok segítsége nem ért el hozzájuk. Sem értékelhető pénzügyi, sem alapjogi védelmet nem kaptak.”
Ez magyarra lefordítva annyit jelent, még több Dunába öntött pénz (segély), és még intenzívebb „börtönbiznisz”, tehát milliós kártérítések kizsarolása a magyar államtól bűnözők javára. Ez egy világos állásfoglalás a Momentumtól, erre számíthatnánk, ha hatalomra kerülnének.
Donáth eldicsekszik azzal is, hogy: „Frakciónk, a Renew Europe kiemelten is foglalkozik az EU készülő romaügyi stratégiájával. Ennek értékelésével engem bízott meg a Renew Europe frakció – a legfontosabb javaslatunk a romapolitika radikális megújítására irányul. Új Roma Keretrendszerrel, európai roma esélyegyenlőségi programmal, horizontális antidiszkriminációs irányelvvel.”
Ehhez a megbízáshoz őszintén gratulálunk, s már csak egy javaslattal élnénk, az anti- szócskát rossz helyre tetszettek odabiggyeszteni. Tehát nem antidiszkrimináció és Renew Europe, hanem fehérellenes diszkrimináció és Anti-Europe jelzők dukálnának. „Arra nem tudok hatással lenni, hogy az Egyesült Államokban milyen módon védik az emberi jogokat – de arra igen, hogy a magyar társadalom mit fogad el, a hatalom pedig mit tesz ilyen ügyekben” – zárja sorait. Ne aggódjon, a magyar társadalom többségére sem tud hatással lenni, mert sohasem fogjuk elfogadni, hogy a bűnözőt állítsák be áldozatnak, s az áldozatot „bűnös rasszistának”. Ez nem fog menni ebben a hazában.
Lantos János – Kuruc.info