Az óriási baj az, hogy a teljes Honvédség annyira le van rabolva, hogy ez a 4-6 dinoszaurusz is számottevő erősítés lesz. Idén további egy darab Mi-17-est küldenek nagyjavításra. De mi van még?
A napokban jelent meg az Indexen egy politikai indíttatású cikk, hogy Magyarországnak azért is UH-60-ast kéne venni, még ha cigánygyerekek is potyognak az égből.
Korábban már írtam róla, hogy szép és jó is az a gép, meg minden, de nem nekünk találták ki, önállóan nem illeszkedik rendszerbe. Európai valahogy nem nagyon szokott felmerülni…
Esetünkben pedig a Mi-24-es típusról van szó, amit a szállítókkal váltanának.
Igaz, hogy van harci változata, de ez áll a Mi-17-re is, amihez itthon már bőven van háttér, viszont egyik sem igazán harci.
Szerencsére még ők is eljutottak odáig, hogy 10 milliárd forint önmagában nem nagy összeg és messze nem ezen a baksison múlik Magyarország és Oroszország kapcsolata, de az a kijelentés, „hogy a Mi–24-esek túl nagyok a magyar légierő feladataihoz” valahol a döbbenetes és a nevetséges között van.
Ha már döbbenetesnél és nevetségesnél tartunk, leszögezném gyorsan, hogy a típusokra itthon is megvolt az ipari háttér Tökölön, ha nem hagyják tönkremenni 2000 környékén.
Az óriási baj az, hogy a teljes Honvédség annyira le van rabolva, hogy ez a 4-6 dinoszaurusz is számottevő erősítés lesz. Ugyanakkor nem világos, hogy miért nem további szállítókat visznek nagyjavításra. Van itthon még 3 db. Mi-17-es, pár éve két részletben jött 5 db. Mi-8, ismeretlen mennyiségű van még itthon elfekvőben ezeken felül. Egészen pontosan, az MTI-nek azt nyilatkozta Orosz Zoltán vezérkarfőnök-helyettes, hogy idén további egy darab Mi-17-est küldenek nagyjavításra.
Sajnos valóban csak nagyjavításról beszélünk, ami látható a már visszatért példányokon, pedig még további nyolc évig számolnak a típussal így illett volna némi korszerűsítést is megejteni. Esetleg éjjel is bevethetővé tenni mindet, hovatovább aktív önvédelmi rendszerekkel ellátni, nem pedig a ’80-as éveket őrizgetni.
Ezzel el is érkeztünk az igazi gondhoz a Mi-24-es esetében. Mármint az egyikhez.
Ugyanis ezek már körülbelül 4 éve nem repültek, így nem csak hogy Novoszibirszkben fognak vért izzadni, mire megint lelket lehelnek a körülbelül öt gépes mennyiségbe, de ember sincs már az országban, akinek bármilyen releváns gyakorlata lenne egyáltalán a mindennapi üzemeltetésben, nem hogy a karbantartásban. Ezzel a típussal a nagyjavítás után talán 2023-ig lehet számolni, így ha hétfő reggel már neki is esnének, akkor sem kapnánk már vissza ezeket idén és kéne vagy két év, hogy harcban is bevethetőek legyenek a harci helikopterek. Közben valahonnan meg kellene oldani a hajózó és a kiszolgáló személyzet hiányát is.
Tovább tetézi, hogy az irányított rakétafegyverzetet már kivonták, megszabadultak tőle. A szállítók esetéből valószínűsíthető, hogy korszerűsítésről álmodozni is fölösleges, ami igen csak sajnálatos. Marad a hetvenes évek színvonala, így lényegében horvát OH-58-asok is számítanak inkább harci helikopternek, hiába kisebbek, gyengébbek, páncélzatuk és hordozott fegyverzetük mennyisége elenyésző a szovjet típuséhoz képest, de technológiai szempontból évtizedekkel vannak előrébb.
Apokalipszis Most! magyar módra.
Tüzérségünk pedig továbbra sincs, pedig hozzá képest filléres megoldás és „alap” kéne, hogy legyen, ha tűztámogatásról beszélünk.
Jelen esetben tehát akkor van valóban értelme ennek a felújításnak, ha valami váltani fogja a Mi-24-est. Ez esetben a típus további pár éves szereplése megágyazhat az utódnak, és voltaképpen időt is spórolunk. Amennyiben utód nélkül küldjük végleg nyugdíjba a jó öreg “Mihut”, úgy inkább csak hagyományt őriztünk, igaz a Puskás-stadion árának 1/10-ért.
Vanek úr
Kapcsolódó:
Új kávédarálókat kap a Rendőrség!
Helikopterek, MiG-ek jönnek, mennek
Kíméletlenül kivesézzük az UH-60 Black Hawk beszerzését