Az ISIS elleni, a Bekaa-völgyben zajló együttműködés a keresztényeket és a síita muszlimokat közös fellépésre késztette az úgynevezett Epstein-koalícióval (Izrael, USA) szemben. A helyiek szerint: „A Vatikán semmit sem tett értünk, de a Hezbollah a vérét ontotta, hogy megvédjen bennünket. A pápa csak imádkozik.”
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
A Libanon északi részén, a Bekaa-völgyben fekvő Ras Baalbek keresztény település szövetségre lépett a Hezbollahhal, ami megkérdőjelezi a térség konfliktusáról alkotott leegyszerűsítő értelmezéseket. A mintegy 6000 lakosú, mélyen vallásos katolikus közösség ma vállt vállnak vetve áll az Irán által támogatott síita milíciával. A kapcsolat az Iszlám Állam (ISIS) elleni harcok idején, 2013 és 2017 között formálódott ki.
Rifiat Nasrallah helyi vezető és kőfaragó a The Telegraph című lapnak elmondta: az együttműködés akkor kezdődött, amikor az ISIS azzal fenyegetett, hogy lerohanja a falut és lefejezi a lakosokat. „Eleinte csak a Hezbollah és a falusiak harcoltak együtt a szalafiták ellen. Rakétákkal és gránátokkal küzdöttünk együtt. Sokan megsebesültek, és néhányan meghaltak. Én magam is majdnem meghaltam, repeszek találták el a hátamat” – mondta.
Az egyházi hierarchiával szembeni bizalmatlanság is nyíltan megfogalmazódik a közösség részéről: „A Vatikán semmit sem tett értünk, de a Hezbollah a vérét ontotta, hogy megvédjen bennünket. A pápa csak imádkozik.” – fogalmazott Naszrallah.
Nem (csak) katonai szövetség
A szövetség túlmutat a katonai együttműködésen. Naszrallah elmondása szerint a Hezbollah minden évben karácsonyfát állított a faluban, áramkimaradások idején generátorokat biztosított, és a járvány alatt ingyenes ellátást nyújtott kórházaiban a helyieknek. Otthonában egy kereszt függ a Hezbollah néhai vezetőjének, Hasszan Naszrallahnak (aki nem áll rokonságban az interjúalannyal) portréja mellett – mondja, miközben két libanoni katona – annak a kormánynak a hadseregéből, amely ígéretet tett a milícia lefegyverzésére – hallgatja a beszámolóját.
Az együttműködés kulcsfontosságú volt az ISIS elleni harc során, amikor a libanoni hadsereg nem rendelkezett elegendő eszközzel. Az egyik jelen lévő katona így fogalmazott: „Öt barátomat veszítettem el. Egy Humvee jármű, amelyet követtünk, aknára futott és felrobbant. Három bajtársunk ott halt meg. Jó katonáink voltak, de kezdetben hiányzott a megfelelő logisztika és felszerelés.”
Ma, az Izrael és Irán közötti háború kirobbanása, valamint az attól való megerősödött félelem közepette, hogy Szíria és a régió ismét szalafita támadások színterévé válhat, a kapcsolat még szorosabbá vált. „Izrael az első számú ellenségünk… a Hezbollah a barátunk” – mondta Naszrallah.
„Háborúban állunk Epstein embereivel”
A helyi keresztény közösség a nyugati hatalmak és Izrael képmutatását bírálja, akiket azzal vádolnak, hogy egy kizsákmányoló globális “rendet” próbálnak ráerőltetni a térségre. Egy 30 éves síita menekült, Ahmad, aki a völgy egy másik településéről menekült el, a legutóbbi tűzszünet 13 hónapját a háború „legkegyetlenebb időszakának” nevezte:
„Minden nap megsértették a tűzszünetet. Bombák robbantak a házaink előtt. A drónok folyamatosan felettünk repültek. Voltak anyák, akik a szemük láttára vesztették el a gyermekeiket, és gyerekek, akik a szüleik halálát látták.”
Ahmad szerint az izraeliek felhívták a lakosokat, és azt mondták nekik:
„A családoddal akarsz meghalni, vagy egyedül?”
Az ENSZ több mint 10 000 olyan esetet dokumentált, amikor a cionisták megsértették a tűzszünetet, és a libanoni hatóságok szerint csak az első évben 331 ember vesztette életét. Ahmad szerint mindez egy romlott világhatalomhoz köthető:
„Háborúban állunk Epstein embereivel. Azokkal, akik gyerekeket esznek, sütnek és erőszakolnak meg. Szörnyetegek, bestiák. De a legrosszabb az, hogy ők irányítják a világot.”
A Ras Baalbekben létrejött keresztény–Hezbollah-szövetség, amelynek gyökerei évekre nyúlnak vissza, rávilágít Libanon helyzetének összetettségére, és arra, hogy az ország nem illeszkedik a kívülről ráerőltetett értelmezési keretekbe vagy az egyszerűsítő „vallásháborús” magyarázatokba. Miközben a Nyugat terrorista szervezetként bélyegzi meg a síita milíciát és lefegyverzését követeli, a katolikus falu lakói számára ők jelentik az egyetlen biztosítékot a túlélésre az Egyesült Államok és Izrael által támogatott szalafita erőkkel és az izraeli bombázásokkal szemben. Ras Baalbek története azt mutatja meg, hogy a marginalizált közösségek gyakran ott keresnek védelmet, ahol megtalálják — még akkor is, ha ez együttműködést jelent azokkal, akiket a nyugati propaganda „ellenségként” jelöl meg. De nem az az ellenség, akit sokan annak hisznek…
„A Hezbollah védi a templomainkat”
Naszrallah így foglalja össze a helyzetet:
„Hogyan ne állnánk mi, ezen a vidéken élő keresztények a Hezbollah mellett? Védik a templomainkat. Segítettek harcolni az ISIS ellen. A Covid idején ingyenes ellátást biztosítottak a kórházaikban. Amikor nem volt áram, generátorokat adtak nekünk. Karácsonykor még karácsonyfát is állítottak. Hogyan ne állnánk most mellettük?”
Ez egyben hallgatólagos bírálata azoknak a hatalmaknak is, amelyek – mint a Vatikán és az Európai Unió – csupán imákat és üres elítélő nyilatkozatokat kínáltak, az izraeli, amerikai vagy éppen szalafita és egyéb szélsőségesek agresszióival szemben, miközben a Hezbollah harcosokat küldött a fenyegetett keresztény közösségek védelmére.
(Diario Socialista nyomán Szent Korona Rádió)