A “Nagy-Izrael” terv lassan, de biztosan átalakult “összeesküvés-elméletből” gyakorlattá. Már az USA is kimondta, hogy annak létrehozása a cél, nem beszélve a háborús bűnös, népirtó Netanjahu egyre meredekebb kijelentéseiről. A szemünk előtt kebelezi be a zsidó terrorállam a Közel-Keletet.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
„Nagy-Izrael” tervének gondolatát a köztudatban évtizedeken át összeesküvés-elméletként, bibliai mítoszként vagy szélsőséges képzelődésként hárították el. Azonban Izrael 1967-es határain túl történő könyörtelen területfoglalásai rávilágítanak, hogy ez nem csupán egy alaptalan összeesküvés-elmélet, hanem gyakorlat.
Az Eretz Yisrael (Izrael földje) elképzelése a Tórában gyökerezik, konkrétan Mózes első könyvében: „Az napon szövetséget tőn az Úr Ábrámmal, mondván: A te ivadékodnak adom e földet, Egyiptom folyóvizétől egész az Eufratesig, a nagy folyóig” (Móz 15,18).
David Ben-Gurion, amikor elfogadta az ENSZ 1947-es felosztási tervét, azt állította,
„a cionista törekvések határait a zsidó nép érdekei határozzák meg, és semmilyen külső tényező nem lesz képes azokat korlátozni.”
A hatnapos háború során Izrael napok alatt elfoglalta Ciszjordániát, Gázát, a Golán-fennsíkot és a Sínai-félszigetet. Szinte azonnal megalakult a Nagy-Izrael Mozgalom.

Izrael terjeszkedő hatalma
2017-ben Bezalel Smotrich, a ciszjordániai telepek megalkotója kiadta „A döntő terv” című művet, amelyben azt állítja, hogy a Jordán folyótól nyugatra csak egy nemzeti önrendelkezés létezik – a zsidó. Emellett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy „a Jordán folyó és a Földközi-tenger között csak az izraeli hadseregnek szabad lennie.”
2023-ban Netanjahu az ENSZ-ben bemutatott két térképet – az úgynevezett „Áldás térképét” és az „Átok térképét” –, amelyek gyakorlatilag eltörölték a Palesztin Állam gondolatát.
Majd egy évvel később, 2024-ben amikor közvetlenül a Nagy-Izraelről kérdezték, Netanjahu nyíltan támogatta azt.
Izrael népirtó miniszterelnöke ezeken túlmenően számos alkalommal nyilatkozott a “Nagy-Izrael” tervről. Az alábbi videóban is kijelenti: „El fogjuk érni a Királyságot. El fogjuk érni a Messiás visszatérését. (Vagyis az Antikrisztus eljövetelét – a szerk.) Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, újra kell építeni a templomot – ami azt jelenti, hogy le kell rombolni a jelenleg ott álló épületeket.” Ez alatt természetesen a Szikladómra és az Al-Aksza-mecsetre gondol. Erről a témáról is már többször írtunk, például itt.
🇮🇱 Netanyahu: “We will reach the Kingdom.”
“We will make it to the return of the Messiah.”
To get there, the temple must be rebuilt — which means destroying what currently stands.
That is, of course, the Dome of the Rock and Al-Aqsa Mosque. https://t.co/GL12Q0Q5Ov pic.twitter.com/R3Eru0r4FN
— Lord Bebo (@MyLordBebo) March 12, 2026
Összeomlás és ellenőrzés
Az 1970-es években Libanon a polgárháború során al-államokra szakadt szét – amelyre Izrael stratégái később regionális terveikben hivatkoztak. A „libanonosítás” egyértelműen a Közel-Kelet meghódítására irányuló törekvésük egyik lépése volt.
1982-ben Oded Yinon izraeli hírszerzési tanácsadó kiadta az „Izrael stratégiája” című művet, amelyben a következőket vázolta fel:
- A környező arab államok etnikai és szektariánus enklávékká való szétesése.
- Gyenge, egymással háborúzó miniállamok létrehozása (a régió „libanonizálása”).
- Izrael mint a régió legfőbb hatalmának megteremtése.
„Libanon öt tartományra való felbomlása precedensként szolgál az egész arab világ számára” – írta.
Izrael vágya a Közel-Kelet bekebelezésére
Ha a „Nagy-Izrael” víziót ráhelyezzük a mai térképre, az egyetlen akadály, amely a cionisták álmát gátolja, az Irán vezette Ellenállási Tengely.
- Irán: A „Dávid-folyosó” koncepció támogatja a kurd frakciókat, hogy létrehozzanak egy szárazföldi hidat Szírián keresztül az iraki Kurdisztánig, nyomást gyakorolva Irán határaira és elvágva a Hezbollahhoz vezető utánpótlási vonalait.
- Palesztina: Az 1974-es ENSZ-terv Palesztina 55%-át számította a zsidó államhoz. Az 1948–49-es háborúra Izrael már a terület mintegy 77%-át elfoglalta, az 1967-es hatnapos háború után pedig 85–90%-át. Ma már csak kis palesztin enklávék maradtak fenn, és a terület nagy része izraeli ellenőrzés alatt áll.
- Libanon: Megbénult, kormányát nyomás alá helyezték, hogy fegyverezze le a Hezbollahot. A közelmúltban Izrael több ezer embert űzött el Dél-Libanonból és Bejrút déli külvárosából, gyakorlatilag előkészítve elfoglalását ezen libanoni területeknek. Törekvésüknek csak a Hezbollah áll ellen keményen.
- Szíria: Megosztott. 2024 óta Izrael elfoglalta a megállapodás szerinti visszavonulási vonalakon túli déli részeket; ellenőrzi a Golán-fennsík pufferzónáját, és egyre mélyebbre hatol a szíriai területre, ahol drúz és kurd frakciókkal áll szemben.
- Irak: Vallási vonalak mentén megosztott, Izrael pedig a kurdok autonómiáját támogatja északon, bár a mostani konfliktusban úgy látszik, hogy nem dőlnek be a cionisták mesterkedéseinek.
- Egyiptom: Miközben Izrael elfoglalta a Philadelphi-folyosót, megsértve a Camp David-i megállapodásokat, Kairó addig csapatokat vezényelt a Sínai-félsziget északi részére.
- Jordánia: Létfontosságú fenyegetéssel szembesül. A „Jordánia Palesztina” kijelentést hirdető retorika kihívást jelent a királyság szuverenitására. A Ciszjordánia annektálása Jordániát a palesztin állam automatikus utódává teheti. Miközben korábban Jordánia feltétel nélküli cionizmus kiszolgáló volt, úgy látszik, kezd nekik is elegük lenni.
- Törökország: Az Eufrátesz északi ívén fekvő ország észak-szíriai befolyása és NATO-tagsága közvetlen versenytárssá teszi a regionális ellenőrzésért folyó küzdelemben. Sokan úgy gondolják, ha Iránban sikerrel járnak a cionisták, Törökország lehet a következő célpont.
- Pakisztán: A kiszámíthatatlan tényező. Izrael tervei Beludzsisztán destabilizálására irányulnak, hogy Pakisztánt lekötve tartsa, és korlátozza az ország Iránnak és a tágabb iszlám világnak nyújtott támogatását. Közben Ishaq Dar, Pakisztán miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere figyelmeztetett, hogy ha Izraelnek sikerül legyőznie Iránt, akkor Pakisztán hamarosan célkeresztbe kerülhet.
A zsidó terrorállam könyörtelen területfoglalásai tehát rávilágítanak, hogy “Nagy-Izrael” terve nagyon is valóságos, és mindent megtesznek azért, hogy meg is valósítsák azt.
A Nyugat ideológiailag három részre szakadt – Dugin elemzi a politikai folyamatokat
(Grandmasters of Geopolitics nyomán Szent Korona Rádió)

