Az alaszkai találkozón kidolgozott terveket bővítették. A 28 pontból álló terv 4 fő részre kategorizálható, melynek egyike Európa biztonsága.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja Oroszországgal folytatott konzultációk keretében dolgozik egy új terven az ukrajnai konfliktus lezárására – közölték amerikai és orosz tisztviselők az Axios című lappal.
A lap szerint az új terv 28 pontból áll, amelyek négy fő kategóriába sorolhatók:
- béke Ukrajnában,
- biztonsági garanciák,
- biztonság Európában,
- valamint az Egyesült Államok jövőbeli kapcsolata Oroszországgal és Ukrajnával.
Az Axios megjegyzi, hogy nem világos, hogyan tükröződnek a dokumentumban a területi kérdések.
Egy amerikai tisztviselő a lapnak elmondta, hogy a terv kidolgozását Trump különmegbízottja, Steve Witkoff irányítja, aki a koncepciót megbeszélte Kirill Dmitrijevvel, az orosz elnök külföldi befektetési és gazdasági együttműködésért felelős különmegbízottjával. Utóbbi az Axiosnak adott interjúban optimizmust fejezett ki a terv sikerének esélyeit illetően. Hangsúlyozta, hogy „úgy érezzük, hogy Oroszország álláspontját valóban meghallgatják”.
Dmitrijev szerint az alapötlet az volt, hogy az augusztusi alaszkai találkozón Trump és Putyin által elfogadott elveket felhasználva kidolgozzanak egy javaslatot „az ukrajnai konfliktus rendezésére, valamint az amerikai-orosz kapcsolatok helyreállítására [és] Oroszország biztonsági problémáinak megoldására”.
„Valójában ez egy sokkal tágabb koncepció, amely lényegében azt mondja: „Hogyan tudjuk végre biztosítani a tartós biztonságot Európában, és nem csak Ukrajnában”
– mondta.
Dmitrijev hozzátette, hogy a cél az, hogy ezt a dokumentumot elkészítsék a következő Putyin–Trump találkozóra. Elmondta, hogy Washington jelenleg magyarázza az ukránoknak és az európaiaknak a jelenlegi megközelítésének „előnyeit”.
Nem törik magukat az ukránok a béketervért
Egy amerikai tisztviselő megerősítette, hogy az Egyesült Államok tájékoztatja az európai és ukrán képviselőket az új tervről. Az ukrán tisztviselő közölte, hogy Witkoff a héten elején megbeszélte ezt a kérdést Rusztem Umerovval, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárával. „Tudjuk, hogy az amerikaiak dolgoznak valamin” – ismerte el.
Az Axios megjegyzi, hogy Witkoff várhatóan november 19-én találkozott volna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Törökországban. Ukrán és amerikai tisztviselők szerint Trump különmegbízottja lemondta az utazást.
Zelenszkij azt mondta, hogy Törökországba utazik, hogy előkészítse a béketárgyalások „aktivizálását”. Umerov november 15-én kijelentette, hogy a török és az Egyesült Arab Emírségek-beli partnerek közvetítésével a felek „megállapodtak az isztambuli megállapodások aktivizálásáról”. Szerinte 1200 ukrán fogolycseréjéről van szó. Umerov bejelentette, hogy a közeljövőben technikai konzultációkat tartanak, amelyek „minden eljárási és szervezési kérdést” rögzítenek.
A Reuters arról számolt be, hogy Witkoff is részt vesz a tárgyalásokon. November 18-án Oliver Carroll, a The Economist újságírója azt írta, hogy Witkoff találkozóját Andrij Jrmak ukrán elnöki hivatal vezetőjével lemondták az Ukrajnában zajló nagyszabású korrupciós botrány miatt, amelyben magát Jrmakot is érintettnek tartják. A parlamentben lemondását követelik.
A Kremlben kijelentették, hogy a moszkvai képviselők nem vesznek részt a november 19-i törökországi tárgyalásokon, és Kijev nem jelezte, hogy hajlandó lenne újrakezdeni a tárgyalásokat. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára elmondta, hogy Vlagyimir Putyin nem tervez találkozót Witkoffal vagy a török fél képviselőivel a tárgyalások eredményeiről. „De ha valaki szükségesnek tartja tájékoztatni az orosz felet, akkor természetesen Putyin elnök nyitott lesz erre” – tette hozzá Peszkov.
A Bloomberg szerint a tárgyalások eredményéről Hakan Fidan török külügyminiszter tájékoztathatja Moszkvát, ha pozitív eredmény születik, beleértve a fogolycsere terén elért esetleges előrelépést is.
Frissítés: kiszivárgott, milyen területeket adna fel Ukrajna
A Reuters forrásai szerint a tervben olyan feltételeket fogalmaztak meg, amiket Ukrajna eddig tárgyalási alapként is kizárt.
Az ukránoknak a teljes Donbászt fel kellene adniuk, olyan területeket is, amiket az oroszok még nem foglaltak el. Emellett jelentősen csökkenteniük kellene az ukrán hadsereg létszámát, és korlátozniuk kellene egyes, nagy hatótávolságú fegyvereik használatát is. A terv szerint az amerikaiak orosz területként ismernék el a Krím-félszigetet és az elfoglalt régiókat. Az ukránok által ellenőrzött területeken pedig nem állomásozhatnának külföldi (brit, francia) békefenntartók.
Alaszka természeti erőforrásait ajánlja Trump Putyinnak, csak, hogy békén hagyja Ukrajnát?
(Orosz Hírek, 444 nyomán Szent Korona Rádió)