Elutasította pénteki tárgyalásán a varsói kerületi bíróság az Északi Áramlat gázvezeték elleni szabotázsakcióban való részvétellel gyanúsított Volodimir Z. kiadatását Németországban. A bíró szerint ez nem terrortámadás, hanem önvédelem volt az Oroszország elleni háborúban.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az ítélet nem jogerős, három napon belül fellebbezés nyújtható be ellene.
Volodimir Z. ukrán állampolgárt Németország azzal gyanúsítja, hogy 2022-ben búvárként részt vett az Északi Áramlat felrobbantásában. A férfit szeptember végén vették őrizetbe Lengyelországban, és október elején 40 napos előzetes letartóztatásba helyezték.
A hatósági eljárás során Volodimir Z. azt állította, hogy nem vett részt az akcióban, a robbantás idején Ukrajnában volt.
Dariusz Lubowski, az ítéletet ismertető bíró hangsúlyozta:
az eljárás tárgya nem annak megállapítása volt, hogy a gyanúsított elkövette-e a német fél által terhére felrótt bűncselekményt, hanem csak az, hogy a tett alapjául szolgálhat-e az európai elfogatóparancs végrehajtásának.
A lengyel bíróságnak nem áll rendelkezésre semmilyen bizonyító anyag, mivel a német fél “csak nagyon általános információkat” továbbított róla Varsónak – jegyezte meg a bíró.
Lubowski utalást tett az igazságos önvédelmi háború jogi koncepciójára, és úgy fogalmazott: a gyanú a 2014 óta Oroszország által Ukrajna ellen folytatott “véres és népirtó háborúval” függ össze. Amennyiben Volodimir Z. részt vett volna a szabotázsban, “nem követett volna el bűncselekményt az igazságos, Ukrajna védelmében folytatott háború keretében”- vélekedett Lubowski.
Emellett a német államnak az Északi Áramlat ügyében nincs jogosultsága semmilyen fizikai személy elleni vádemelésre, és nem volt jogosult arra, hogy az európai elfogatóparancs kiadásakor az európai uniós jogra hivatkozzon – jelentette ki a bíró. Egyebek mellett azzal érvelt, hogy a szabotázs nemzetközi vizeken történt, és az Északi Áramlat-1 esetében Oroszország a többségi, az Északi Áramlat-2 esetében pedig a kizárólagos tulajdonos, nem pedig Németország.
A német hatóságok szerint egy csoport 2022 szeptemberében a németországi Rostockból a dániai Bornholm sziget közelébe hajózott, távolról irányítható robbanószerkezeteket helyezett el a tenger mélyén futó gázvezetékpárokon, majd működésbe hozta őket. A négy szál közül három megrongálódott a robbanásoktól.
Az ügyben az olasz hatóságok már augusztusban őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárságú férfit, Szerhij Kuznyecovot. Egy bolognai fellebbviteli bíróság szeptember közepén úgy döntött, hogy ki kell őt adni Németországnak, szerdán viszont az olasz legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte a bíróság végzését, és az ügyet újbóli tárgyalásra küldte.
Donald Tusk lengyel kormányfő a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy nem az Északi Áramlat felrobbantása okozott problémát Európának, hanem az, hogy a földgázvezeték egyáltalán megépült. Arra is kitért, hogy hazájának nem állna érdekében kiadni Németországnak Volodimir Z.-t, de erről végső soron a bíróság fog dönteni.
Pénteken Tusk az X-en “helyesnek” nevezte a bírósági döntést. “Az ügy le van zárva” – tette hozzá a kormányfő.
Már a támadásban is segítették a lengyelek az Északi Áramlat felrobbantóit?
Az Északi Áramlat felrobbantása miatt két gyanúsítottat azonosított Németország
Név szerint lehet tudni, hogy melyik ukrán tiszt vezette az Észak-Áramlat felrobbantását
Orosz védelmi tárca: Ukrajna megtámadta a Török Áramlat gázvezetéket
(MTI nyomán Szent Korona Rádió)