Peter Pellegrini szlovák államfő a szlovák közmédiának adott vasárnapi interjújában élesen bírálta a Benes-dekrétumok témájának közelmúltbeli megnyitását. Az elnök szerint az ellenzék nem véletlenül vette elő a kényes történelmi kérdést. Úgy véli, ennek köze lehet a tavasszal esedékes magyarországi választásokhoz is – számol be a Körkép.sk nyomán a Magyar Jelen. Szerinte a Benes-dekrétumok megkérdőjelezése tiszteletlenség a szlovákokkal szemben, de az fel sem merül benne, hogy a dekrétumok megléte mekkora tiszteletlenség a magyarokkal szemben, akiktől elveszik mindazt, hogy saját szülőföldjükön magyarként éljenek.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Az államfő úgy fogalmazott, gyanúsnak tartja a téma időzítését és az azzal járó politikai indulatokat. Eleinte azt hitte, a Progresívne Slovensko (Progresszív Szlovákia) csupán tapasztalatlanságból nyúlt a témához. Mostanra azonban úgy látja, a témát szándékosan dobták be a magyar kampányba, méghozzá a magyar, globalista ellenzéki induló érdekében: „először azt hittem, hogy a téma megnyitása csak ügyetlen, tapasztalatlan lépés volt (a PS részéről), csak úgy bedobták az éterbe, hogy kezdjünk vele valamit. De most már úgy tűnik, mintha ez egy, a magyar választásokba bedobott téma lenne, amit az ellenzéki vezető (értsd: Magyar Péter) felhasználhat…”
A liberálglobalisták álmagyarkodással történő kampányolását a Fidesz–KDNP-kormány könnyen megakadályozhatta volna, ám bizonyára a Robert Ficóval kialakult közeli barátság miatt csupán mismásolásra telt tőlük, nem álltak ki a felvidéki magyarságért.
„Felelőtlenség megkérdőjelezni a dekrétumokat”
Pellegrini kitért a magyarországi politikusok reakcióira is, amelyeket sértőnek talál. Kifejezetten nehezményezte, hogy egy potenciális jövőbeli magyar miniszterelnök levélben Felvidéknek nevezte Szlovákiát. Szerinte ez a szóhasználat nem segíti az indulatok csillapítását. Ez a hozzáállás szerinte a tisztelet hiányát mutatja Szlovákia iránt.
Az elnök úgy fogalmazott, a dekrétumok a történelem részei, amelyeken nem lehet változtatni. A második világháború utáni elrendezés megkérdőjelezése szerinte „politikailag felelőtlenség” – holott napjainkban éppen ez történik a világ számos pontján.
Szerinte mindez csupán felesleges feszültséget kelt a szlovák és a magyar lakosság között, de épp fordítva van: a Benes-dekrétumok megléte a feszültség forrása. Azt mondta, „a 80 éves jogszabályok bolygatása helyett a jelenlegi problémákra kellene koncentrálni”.
Ugyanakkor elismerte, hogy a spekulatív vagyonelkobzások kérdését rendezni kell. Nem tartja elfogadhatónak, hogy ma valaki a dekrétumokra hivatkozva veszítsen el vagyontárgyakat. Erre a célra egy szakértői bizottságot hozott létre az elnöki palotában. A testület feladata az ilyen egyedi jogi visszásságok kezelése lesz. Ez viszont nem jelent egyet magyarokat ért sorozatos joghátrány orvoslásával.
Pellegrini szerint az új törvénymódosítások nem fosztják meg az embereket a védekezés jogától. A bíróságokon továbbra is lehet harcolni a tulajdonjogért anélkül, hogy az bűncselekménynek minősülne. Úgy véli, ezek a garanciák felülírják a törvényi rendelkezéseket. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítéletei is védelmet nyújtanak ilyen esetekben.
Amíg azonban semmi belátás nincs a szlovák vezető politikusok részéről a dekrétumok létezésének történelmileg bűnös jellegéről, addig igencsak megnehezedik az együttműködés a két állam között, legyenek bármennyire is jó kapcsolatban azok miniszterelnökei.
Amíg Orbán Viktor Beneš utódjával üzletel, addig a felvidéki magyarok tüntetnek ellene
(Magyar Jelen nyomán Szent Korona Rádió)
