Orbán és a Beneš-dekrétumok: Az egyértelmű magyarellenesség esetében is határozott lépések helyett csak „tisztáz”

Mint tudott, Szlovákiában elfogadtak egy törvényt, mely 6 hónapig terjedő szabadságvesztéssel sújtja a Beneš-dekrétumok tagadását. A soviniszta szlovák lépésről kérdezték Orbánt, aki ezúttal is csak mismásol.

Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

„Tisztázó megbeszéléseket folytatunk, hogy miről szól ez a törvény” – mondta Orbán Viktor arra a kérdésre Brüsszelben, hogy mit lép a magyar kormány a Szlovákiában elfogadott, a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönbüntetéssel sújtó új törvényre. Orbán szerint olyan a magyar jogszabályban nincs, hogy valamit nem lehet megkérdőjelezni, egyedül a holokauszt tagadása olyan, amit törvény büntet: de Orbán szerint a Beneš-dekrétumok létezésének tényét senki nem vitatja ebben az esetben, csak arról megy a vita, hogy jó-e, hogy vannak.

Orbán hozzátette, kapcsolatban vannak a felvidéki magyarokkal,

„majd meglátjuk, hogy kell-e lépnünk”.

A törvényre Szijjártó Péter is reagált Brüsszelben, írja a Magyar Hang: a külügyminiszter azt mondta, a kormány minden eszközt bevet annak érdekében, hogy a felvidéki magyarokat ne érje bántódás, folyamatosan konzultálnak a szlovák kormánnyal a törvényről. Szerinte szlovák kollégái biztosították őt arról, hogy a „szabályozás nem a magyar nemzeti közösség ellen irányul”. Nos, a Beneš-dekrétumok kapcsán ezt nehéz elhinni.

Egy hete fogadta el Szlovákia a törvényt, amely hat hónapos börtönbüntetéssel sújtja azt, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat. A második világháború után a csehszlovák állam a kollektív bűnösség elvét alkalmazta a területén élő magyar és német lakosokra, sok esetben megfosztva őket ingatlanjaiktól, ingóságaiktól, lakhelyüktől. A törvényerőre emelt dekrétumok a mai napig a cseh és a szlovák államrend kikezdhetetlen alapját jelentik, dacára annak, hogy ma már nem állnák ki az emberi jogi próbát.

A Beneš-dekrétumok ügye azután került a szlovák politika középpontjába, hogy a népszerű ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia felhívta a figyelmet erre a témára. Egyenesen felszólították a kormányt, hogy oldja meg azoknak a földelkobzásoknak az ügyét, amelyek az elmúlt években zajlottak.

„A kormány engem, Pellegrini elnököt és több ezer másik embert – különösen a Szlovákiában élő magyarokat – akar börtönbe zárni”

– reagált Michal Šimečka, a PS elnöke a kormánykoalíció javaslatára.

Az utóbbi időszakban azért került elő a téma, mert az autópálya-építéseket megelőzően kisajátítások zajlottak a 2010-es években. A pozsonyi körgyűrű újabb, déli és keleti szektorainak építése előtt az autópálya-társaság elkezdte felvásárolni az érintett telkeket, rendezni igyekezve a tulajdonjogi viszonyokat. „A Szlovák Földalap ekkor előállt egy olyan kezdeményezéssel, hogy nincs szükség rá, hogy a telkekért az állam fizessen”, mert ott vannak az elkobzó határozatok a negyvenes évekből. Sok esetben még az eredeti tulajdonosok örökösei használták ezeket a telkeket, amiket a rendszerváltás után aztán visszaigényeltek.