A Mithrász-kultusz a Római Birodalom egyik legnagyobb hatású misztikus vallása volt, ami titkos beavatási rendszerével és a fény diadalát hirdető tanításával komoly hatással volt a modern titkos társaságokra és az új vallási mozgalmakra. A közelmúltban az óbudai Waterfront City lakópark területén fedeztek fel egy új Mithrász-szentélyt, amelyet végül április harmadikán emeltek ki. Ennek apropóján T. Szabó Csaba ókortörténésszel és valláskutatóval készített interjút az Index.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
Az aquincumi katonaváros első Mithrász-szentélyére még 2023 késő őszén bukkantak rá a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei a területen 2017 óta folytatott régészeti feltárások keretében. A kis méretű, teljes egészében csak 2024-ben feltárt szentélyt Mithrász tiszteletére, a népszerű misztériumvallás gyakorlásának helyszíneként építették.
Egy 19. századi neves vallástörténész, Ernst Renan úgy gondolta, hogy ha a római világ nem vált volna kereszténnyé, akkor ma a nyugati világ mithraista lenne. A felvetés vitathatóságát azonban jól mutatja, hogy T. Szabó Csaba ókortörténész és valláskutató elmondta, jelenlegi tudásunk szerint a Mithrász-kultusz követőinek száma a vallás fénykorában is 10-20 ezer főre volt tehető, ami az 50 milliós római birodalomban nem számított nagy tömegnek.
Ettől függetlenül tudományos szempontból rendkívül fontos kultuszról van szó, ugyanis látványos régészeti anyagot és sajátos tárgyi kultúrát hagytak az utókorra, többek között például olyan szentélyeket, vagyis mithraeumokat, mint amilyet nemrég fedeztek fel a Budapesti Történeti Múzeum régészei a Biggeorge Property ingatlanfejlesztő által tervezett Waterfront City lakópark területén. Éppen az ilyen hagyatékok miatt lett a világ egyik legnépszerűbb misztériumvallása, és pont emiatt is maradhatott az újkorban és a kortárs társadalomban számos titkos társaság, új vallási mozgalom, tudománytörténeti érdeklődés és popkulturális jelenség központi témája.
A vallásról ennek ellenére kevés ismerettel rendelkezünk, ugyanis két fő forráscsoport alapján dolgoznak a szakértők:
- az irodalmi források, amelyeknek többségét a kor keresztény szerzői írják azzal a céllal, hogy lejárassák a politeista vallásokat,
- valamint a régészeti forrásaink, amelyekre manapság szokás alapozni a Mithrász-kultuszról alkotott feltevéseket.
A két forráscsoportból származó információkra alapozva azt mondhatjuk, hogy a Mithrász-kultusz Rómában jött létre Traianus vagy Nero korában, vagyis Krisztus után 80-90 körül
– magyarázta el a valláskutató, aki hozzátette, nem számított újdonságnak a korban, hogy új vallási mozgalmak jönnek létre.
Mivel az írott forrásaink hiányosak, ráadásul a szerzők világnézete miatt hitelességük is megkérdőjelezhető, így a történészeknek a régészek munkájára kell hagyatkozniuk.
Sajnos a tárgyi találatok alapján ritkán lehet elmesélni egy történetet
– tette hozzá Budai Balogh Tibor ásatásvezető régész.
A Mithrász-kultuszról legtöbbet a szentélyekben megtalálható domborművek és freskók, festmények jóvoltából tudunk, így nagy jelentősége az olyan szentélyek megtalálásának van, amelyekben ezen elemek is fennmaradtak. Az egykori Óbudai Szeszgyár területén feltártban pedig találtak Mithrász „életét” bemutató festett falakat.
Nemzetközi szinten is elismerték az óbudán felfedezett Mithras-szentélyt
( Index nyomán Szent Korona Rádió)
