Hiába tiltaná meg a kabinet a munkaerő-közvetítő cégeknek az EU-n kívüli dolgozók behozatalát, az érintettek könnyen megkerülhetik a korlátozást egy külföldi bejegyzésű vállalkozás létrehozásával. A kormány egyébként még akkor sem tilthatná meg ezt a tevékenységet, ha új jogszabályokkal kriminalizálná azt. Az NGM módosító javaslata ugyanakkor több olyan új elemet is tartalmaz, melyek elejét vennék a vendégmunkásokkal kapcsolatos munkaügyi visszaéléseknek, de hiába.
A visszaélések elkerülése érdekében a magán-munkaközvetítők számára ezentúl tilos lesz az Európai Unión kívülről érkező, harmadik országbeli állampolgárok közvetítése – írták a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében, amelyben a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályait szigorító kormányrendeletek módosítását harangozták be. A tervezetet szeptember 27-éig lehetett véleményezni. A meglévő szabályozást több ponton szigorítanák, a legnagyobb visszhangot kiváltó változtatás a munkaerő-közvetítők tevékenységének korlátozása lehet.
A közelmúltban számos találgatás látott napvilágot arról, hogy mi lehet a kormány célja. Felvetődött, hogy a kabinet az unión kívüli munkavállalók toborzásától igyekszik eltántorítani azokat a cégeket, amelyek eddig kifejezetten ilyen munkaerőt foglalkoztattak – azt remélve, hogy a megemelkedett költségek inkább arra ösztönözhetik a munkaadókat, hogy amíg csak lehet, magyar munkavállalókat alkalmazzanak.
A tervezet megjelenése után sokan keresték azt a passzust, amely a magán-munkaerőközvetítők tevékenységének korlátázásáról vagy tilalomról rendelkezne. A jogszabályban azonban direkt módon nincs tiltás, ehelyett a jelenleg hatályos kormányrendeletben szereplő magán-munkaközvetítés fogalma változna meg. Az új definíció szerint:
a magán-munkaközvetítés: a kormányhivatal munkaközvetítői tevékenységén kívül végzett olyan szolgáltatások összessége, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve a magyar állampolgárok külföldre, az Európai Gazdasági Térség (EGT) megállapodásban részes államból érkező állampolgárok Magyarországra való közvetítését is.
A kormányrendelet hatályos változatában az EGT-ből (a 27 EU-tagállam, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia) érkező állampolgárok helyett még a „külföldi állampolgárok” meghatározás szerepel. „A fogalmi változásból következik, hogy a harmadik országbeliekkel kapcsolatos, jelenleg ilyenként ismert közvetítői tevékenység nem minősül majd magán-munkaerőközvetítésnek, hiszen a magán-munkaerőközvetítés új definíciója szerint abban a harmadik országból Magyarországra történő közvetítés nem szerepel” – hívta fel a 24.hu figyelmét Máriás Attila, a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda ügyvédje, vezető munkaügyi tanácsadója.
Jól eladható a tilalom, de hatástalan maradhat
Erre a jogszabályra is igaz, hogy az kizárólag a Magyarország területén végzett működésre alkalmazandó, értelemszerűen a hazai szabályok – néhány kivételtől eltekintve, mint amilyenek egyes büntetőjogi tényállások – máshol nem irányadók. Vagyis a módosítás csak arra az esetre alkalmazható, amikor egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság szeretne harmadik országból munkaerőt közvetíteni hazánkba. Ha azonban egy ilyen céget nem itthon jegyeznek be, és nem Magyarországon, hanem külföldön fejti ki a tevékenységét (ott ad fel hirdetéseket, toboroz, interjúztat), akkor a rendeletben foglaltak végrehajtását nem lehet ellenőrizni.
(24 nyomán Szent Korona Rádió)
A Nyugat tömegével szívja el a képzett munkaerőt a Dunántúlról
A migránsinvázió folytatódik: Nagy-Britanniába egy nap alatt közel 500 illegális bevándorló érkezett
