Szulejmáni vezérőrnagy az iráni katonai stratégiáért, illetve a szíriai és az iraki műveletekért felelt. Ugyanakkor egy valódi, közvetlen fenyegetés hiányában az Egyesült Államok cselekedete törvénybe ütköző
– írta Agnes Callamard, a bírósági eljárás nélküli kivégzésekre szakosodott ENSZ-jelentéstevő hétfőn közzétett jelentésében. Hangsúlyozta, hogy Washington cselekedete nemzetközi jogba ütközik.
A január 3-i amerikai dróntámadás az első ismert eset, amelyben egy állam önvédelemre hivatkozva egy harmadik ország területén hajtott végre támadást – tette hozzá Callamard.
Az Egyesült Államok január 3-án likvidálta Kászim Szulejmánit egy drónnal a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében. A tábornok meggyilkolását Irán azzal torolta meg, hogy rakétatámadást intézett két iraki támaszpont ellen, ahol amerikai katonák is állomásoznak. A csapásban egyetlen amerikai katona sem halt meg, de többen traumás agysérülést szenvedtek. Teherán emellett június végén elfogatóparancsot adott ki Donald Trump ellen, és az Interpol segítségét kérte az amerikai elnök és 35 washingtoni tisztségviselő kézre kerítéséhez, akiket a januári bagdadi dróntámadás végrehajtásával vádol.
Kászim Szulejmánit számos nyugati országban merényletek kitervelőjeként tartották számon, Iránban ugyanakkor nemzeti hősként tisztelték.
Callamard csütörtökön fogja ismertetni a jelentést az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, hogy határozzanak a lehetséges következményekről, illetve intézkedésekről.
Az Emberi Jogi Tanács az ENSZ egyik kormányközi testülete. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata az emberi jogok védelme, a megsértésük elleni fellépés és ajánlások megfogalmazása. Washington 2018 óta már nem tagja a genfi székhelyű testületnek.
(Index nyomán – Szent Korona Rádió)
