Idegen páncélban

Mottó:„Olykor mindig kell egy kavicsot a tóba vetni, ha a vize túlontúl kisimul. Míg csak el nem pusztul, a fa egyre felfelé növekszik, a farkas marcangolni jár, s dögöt keres a holló. A tűz sem alszik el, míg van harapnivalója. Én nem a békességre születtem; csak a halál kényszeríthet nyugodalomra”.

Idegen páncélban

Sokáig vadásztam ezt a könyvet, és ha nincs az újra nyomtatás egy másik kiadó jóvoltából még most sem olvastam volna. Az antikváriumok példátlanul arcátlan összeget kértek az eredeti 1977 –es kiadásért. Ez engem is kissé visszatartott, még ha a arról a szerzőről is van szó, akit az egyik legnagyobbnak magyar történelmi regényírónak is tartok.
Karczag György regénye a laikusok számára szinte követhetetlen eseményeket felvonultató XI. században játszódik, annak is a második felében és András király ravatalánál kezdődik. Ha nincs ellenség mi magyarok egymást ütjük. Örök átok ez az Árpádok nemzetségén. A Tiszánál első András került szembe az öccsével Bajnok Bélával és mint mindig ilyenkor a nemzet támogatását élvező fiatalabb győzött a német orientációval is kiegyező idősebb király felett. András királyt Tihanyban – az általa alapított monostorban – gyászolják az életben maradt hívei, akik az új király kegyét is várják. Mindenkinek jut Béla által feloldozás, kivéve a Zákonyoknak. Máté száznagy a család feje a Tisza menti csata előestjén pártolt át a hercegtől a királyhoz. Átkot von ez magára és a családjára. Béla minden hódolót a kegyébe fogad ott a Balaton felett kivéve ezt a nemzetséget. Mátét karóba húzatja, a nagyobb fiát is kivégzik, kivéve Ivánt a legkisebbet, akit súlyos sebesülése miatt még védelmez a templom egy darabig. Ám neki sincs kegyelem! Kis szerencsével elvergődik a tópartra, ahol ruhát cserél egy hasonló korabeli halászfiúval Sebővel. Sebő, aki a keresztségben a Sebestyén nevet kapta rááll a gonosz alkura. Úgy érzi fel tudja ölteni az idegen páncélt és meg is állja majd benne a helyét…

Álarcot és idegen páncélt hordunk mind. Ezt sugallja a szerző Sebő történetén vagyis inkább Zákony fia Ivánon keresztül. Jöhetünk akárhonnan, ha valamit igazán akarunk akkor azt el fogjuk érni bármi áron. Iván Tihany után rögtön fogságba esik és sok időt tölt a börtönben.

Nem akarom elmesélni az egész regényt csak ajánlani szeretném minden magyar érzelmű bajtársamnak. Hogy miért? A sztori 1060-ban indul és 1074-ig a mogyoródi csatáig tart. Eközben az események és a szereplő színes kavalkádjával találja magát szembe az olvasó. A Sacra Corona c. film teljes főszereplő gárdája előkerül a sorokból, ám a filmmel ellentétben teljesen hitelesen. Salamon király még ifjú és a szemünk előtt nő fel, Gutkeledi Vid ispán aki gonosz idegen – ám érthető okok vezérlik, Géza, László és Lambert herceg – az örök trónt követelők. Géza a történetben nem egy vallásos mélyen hívő aszkéta, László pedig nem egy gáncstalan lovag. Zákony nembeli Iván értékes fogolyból a királyi dandár vezérlő hadnagyává küzdi fel magát egy olyan korban, ahol a származás mindent felülírt. A főhős története okolásul szolgálhat mindenkinek, aki azt gondolja hogy a dolgok már előre elrendeztettek. A könyv a regényesített nemzeti történelmet és magát a regénybeli történetet olyan érdekes, izgalmas szemszögből ábrázolja, amelyben a nagy hagyományok többszörösen érthető módon találkoznak. Sebő-Zákony minden próbát, minden küzdelemben megállja a helyét, mégis akkor kerül a legnehezebb, legkínosabb helyzetbe, amikor szerelmes lesz. A Karczag-regények többnyire passzív nőszereplői között a legaktívabb, legdémonibb végzet asszonya ebben az írásban található.
Karczag György: idegen páncélban című műve megírását tekintve az első számú az Árpád-triászok között. Ezt követte még a trónon harmadik -Aba Sámuel uralkodásáról -, és a zúgó nyilak – amely Ákos nembeli Ernye főszereplésével a tatárjárás korába repít minket. Mindegyik mestermű a magyar történelmi regények sorában, amiknek a legnagyobbak között van a helyük.

A rovat 2020-ban is páncélt húz – természetesen nem idegent – és az első „rendes” írásomban majd arról mesélek a tisztelt olvasóknak milyen volt az, amikor Nándorfehérvárt mi magyarok ostromoltuk…

Írásom elkészítésében segítségemre volt Karczag György: Idegen páncélban c. regénye, valamint Madarász Imre: „Legendák ébredése” Karczag György, az ismeretlen remekíró c. munkája.

Köszönet barátomnak Ákosnak a tiszteletpéldányokért!

(Nyitray György – Szent Korona Rádió – Puskaporos szaru)