Horogszegi Szilágyi Mihály a Fekete Bán I. rész

Akinek a feladata minden idők legnagyobb török seregének a megállítása volt. 

„A harc kitört, a harc lefolyt,
Két bajnok úrfiak
Szilágyi és Hajmás , Sztanbulon
Rabságba juttanak.
„Rabság! nehéz lánc! hős karom,
Miért nem vagy te szabadon!”
 Vörösmarty Mihály: Szilágyi és Hajmási
A következő három részes írásomnak Magyarország második kormányzója, Horogszegi Szilágyi Mihály lesz a fő témája. Az első részben szeretném bemutatni a családot, és Mihály „pályafutását” egészen 1456-ig. A második részt, az 561 éves világrengető győzelmünk fényében Nándorfehérvár diadaláról szerkesztem majd. Végül a harmadik, befejező részben a Fekete Bán az ifjú Mátyás korai éveiben való cselekedeteit szeretném bemutatni a tisztelt olvasóinknak.
Horogszegi Szilágyi Mihály a Fekete Bán I. rész 
A Szilágyi család:
A család története szinte hasonlóan alakult, mint a majd vele később rokonságba került Hunyadiaké. Szilágyi László az édesapa vitéz harcos, és mellette tanult ember is volt. Fraknói Vilmos szerint a pécsi egyetemen szerzett magiszteri címet jogtudományokból. A felemelkedést, és a vagyon gyarapítását mégis inkább a király iránti hűségének, és a bátorságának köszönhette, aminőn 1408 decemberében (12 nappal a Sárkányos Rend alapítása után) Luxemburgi Zsigmondtól megkapta a Temes vármegyéhez tartozó Horogszeget. László valószínűleg ezen a környéken, pontos adatok sajnos nem állnak rendelkezésre alapított családot Bellyéni Katalinnal, akivel együtt egy szép kis birtokpert is elvett. Katalin négy gyermekkel ajándékozta meg Szilágyi Lászlót, aki ekkor már Bács megye főispánja volt. Mihállyal, Osváttal, Erzsébettel, és Zsófiával.
Mihály fiatal évei:
Nem igazán állnak rendelkezésünkre hiteles források, így feltételezésekre kell hagyatkoznunk. Ha azt vesszük figyelembe, hogy barátja, életen át tartó harcostársa, majd sógora volt Hunyadi Jánosnak, akkor valószínűleg ő is hasonló ifjú évekkel edződött a déli határon Ozorai Pipo, vagy Lazarevics István szerb despota kezei között, vagy éppen Nándor Alba falai között a Thallóczi testvéreknél. Az apród lassan vitéz lett, a vitéz harcos, 1430 körül pedig a szintén feltörekvő, bátor és vakmerő Hunyadi János rokona, ugyanis e tájban vette el a későbbi „törökverő” a húgát Erzsébetet.
A harcmezőkön:
Innentől minden jelentős ütközetben ott találjuk a sógora oldalán. Sok helyen fedezünk fel utalásokat arra, hogy Hunyadi kivételes hadvezér, katona, a támadás nagymestere volt. De a források azt is elmondják, hogy a Hadak Villáma legalább ugyan ennyiszer köszönhette a sikerét és az életét kiváló és hű embereinek, familiárisainak. Mihály ott volt minden jelentősebb hadszíntéren, a rokonok mellett. Együtt küzdöttek a huszita háborúkban, ott volt Bábolnánál 1437-ben, amikor a Nagy Antal vezette erdélyi parasztsereg elverte a Csáki vajda nemesi csapatait, és akkor is, amikor Kolozsvárnál hamarosan vérbe fojtották a felkelést. Nándorfehérvár szinte az otthona volt. 1439-ben a titelrévi haditáborban Vég-Szendrő elesténél a törökök Dunán való átkelésének a megállításában van döntő szerepe, a gyors magyar csapatok egy részét vezetve. Itt találjuk akkor is, amikor a Thallóczi Jován által védelmezett erősség ellenállt az 1440-es ostromnak, majd 1442-ben az Erdély védelmében felsorakozott, és a Szebeni ütközetben győzelmet aratott magyar csapat soraiban. Jelleme és egyénisége a kor magyar nemesét tükrözte. Harcban bátor és kegyetlen. Erőszakos katona, aki a kapott parancsot a legjobb tudása szerint végrehajtja. Oroszlán szív, megalkuvás nélküli személyiség. Kevésbé jó a politikában, és az intrikákban. Végig harcolta a Hosszú Hadjáratot, majd az utat oda-vissza Várnáig, és Hunyadi sógora mellett ott volt a második vesztes rigómezei csatában is. A legnagyobb kihívás azonban 1456-tavaszán érte, amikor nándorfehérvári főkapitánynak nevezték ki. Feladata minden idők legnagyobb török seregének a megállítása volt.
Forrás:
Kis-Béry Miklós: Magyar Királyok és Uralkodók 13. rész I.(Hunyadi) Mátyás
Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. XI. A hadművészet állapota és fejlődése Hunyadi János alatt.
Következik:
„ Allah népe készül, alkonyatra vár.
Csillag templom kapujában magyar ima száll.”
(Nyitray György – Szent Korona Rádió – Puskaporos szaru)