Hunyadi – A Hadak Villáma

Az elkövetkező két cikkünkben a magyar határvédelem egyik legdrámaibb, és egyben egyik legdicsőségesebb fejezetét szeretném bemutatni a kedves olvasóknak. Az 1439-1443-as időszak a magyar történelem egyik páratlan fejezete. Amikor a holló felemelkedett, kitárta a szárnyát, és megállította az oszmán áradatot.

 

1439. Vég-Szendrő eleste, és a titelrévi haditábor

Zsigmond magyar király és Német-Római császár halála (1437) után Magyarország helyzete válságosra fordult. Ő volt a legtovább uralkodó királyunk. Pontosan ötven évet töltött a trónon. Nem volt kiváló képességű katona, vagy bátor harcos, de nagyon jó politikus, és diplomata hírében állt. Abban az időben matuzsálemi kornak megfelelő kort élt meg. Hetven évet. Amint megértette, hogy a második felesége Cillei Borbála nem fog már neki fiú gyermeket szülni, elkezdett megfelelő férj után nézni, akire majd lányáról Luxembourgi Erzsébetről a koronái és a birodalma száll. (Magyar, német, és cseh király, Német-Római császárként hunyt el.) Ahogy Nagy Lajos cselekedett vele, ő is azt tette. Az udvarába hozatott egy Habsburg Albert nevű fiatalembert. Ő lett Erzsébet lánya férje, és Zsigmond király örököse. A király össze, és féken tartotta az pártoskodó országát, és a hatalmaskodó urakat. Halálával mindez sírba szállt. Albert első Habsburg uralkodóként meglehetősen gyengének bizonyult. Ő is összeroppant a feladat súlya alatt. Kapott egy birodalmat, de képtelen volt együtt tartani. A politikai csatározásokat, és a huszita háborút kikerülve térjünk a legfontosabb dologra az 1439-es évre!

Január negyedikén Albert király Boroszlóban féléves fegyverszünetet köt Ulászló lengyel király küldötteivel, majd elhagyja Sziléziát.

A májusi országgyűlésen Albert aláirat egy oklevelet az országnagyokkal, miszerint halála esetén felesége Erzsébet örökli a trónt. (Vitéz Jánost kinevezik a királyi kancellária Magyarország főjegyzőjének.)

Május kilencedikén az eddigi harcokban kiválóan teljesítő Hunyadi János, a szintén János nevű öccsével a déli frontra kerül. A bevethető erejük: száz páncélos lovas, valamint kétszáz könnyűlovas kun és székely.

Május huszonkilencedikén Albert király szentesíti a nemesség követelését. Eszerint a haza védelme egyedül a király dolga, banderiális, nemesi sereg csak a legvégső esetben vehető igénybe. El tudjuk képzelni ez mit jelent…

Június tizenegy. II. Murád szultán ostrom alá veszi 130 ezer fős seregével Vég-Szendrő várát. Brankovics György szerb despota 12 évvel azelőtt tette meg székhelyének a várat, amikor Nándorfehérvárat kiürítette, és átadta a magyar királynak. Az ostrom kezdetekor Lázár nevű fiával a magyarországi birtokaira menekül. Kitartásból, vitézségből, és erényből másik két fia Grigor és Stefan mutat példát, akik a végsőkig tartják Vég-Szendrő várát, mindvégig a magyar felmentésben bízva. Ezzel egy időben Magyarországon kihirdetik az általános nemesi felkelést. Ma úgy mondanánk: a szükségállapotot.

Kissé későn és nehézkesen az Albert által vezetett magyar sereg augusztus második hetében gyülekezni kezd a Duna és a Dráva találkozásánál lévő Titelrévnél. A sereg létszáma alig haladja meg a 24 ezer főt, és a tüzérsége sem megfelelő egy támadó hadművelethez.

Augusztus tizennyolcadikán Szendrő hiába várva a magyar segítségre megadja magát Murád szultánnak. A vár hős védőit Grigort és Stefan Brankovicsot a sógoruk megvakíttatja és kiherélteti. (Mara Brankovics II. Murád szultán első felesége volt – Ny.Gy.) Ezzel egy időben a Dunán török csapatok kelnek át.

Itt van történetünknek az a része amikor a hősök nem várnak a parancsra. Amíg az országnagyok és a király Titelrévnél táborozott, addig a két Hunyadi könnyen mozgó csapatai visszaszorítják a törököket a folyó túlsó oldalára. Kiszámíthatatlanul, a meglepetés erejét, a rác és magyar sajkások, pákaszok helyismeretét kihasználva csapnak le a túloldalt elbizakodott törökökre. A folyón átúsztatva néha éjszakánként zaklatják és gyújtják fel a török utánpótlási útvonalakat, táborokat. Amíg a magyar haditáborban zendülés közeli állapot alakul ki szeptember közelére, addig a Hunyadi csapatoknak se lázadozni, se megbetegedni nincs idejük. A Titelrévi táborban eddigre már a vérhas is felütötte a fejét. Folyamatos rajtaütéseikkel, amikkel még a török főtábort is megtámadják (!) elérik, hogy a szultán ne Magyarország és az ország kulcsa, Nándorfehérvár felé forduljon, hanem szeptember végen nyugat felé II. Tvratko bosnyák királyt hódoltassa. A kiváló helytállásukért mindkét Hunyadi János a szörényi bán akkoriban már kétes hírnévnek örvendő címet kapja. Példája ez a kezdeményező készségnek,a bátorságnak, a terep és a helyismeret jó kihasználásának. Addig amíg a nagyurak többsége és a király a táborban mulatozott, addig a Hunyadik megmutatták milyen a magyar harcmodor a kor páncélos hadviselésével ötvözve. Elővették a régi szokásokat, és néhány ezer fő képes volt felvenni a harcot százezer ellen.

Október elsején Albert már betegen hagyja el a tábort. Az úton hazafelé a vérhas tünetei látszottak rajta. Semmi más vágya nem volt, mint a szeretett városában Bécsben térjen örök nyugalomra. Ezen az úton érte a halál Neszmélyben október 27-én. Az első Habsburg királyunk meghalt, de ezzel egy időben egy legenda született, akit a törökök csak úgy ismernek a mai napig: a Hadak Villáma.

Forrás:

Bánlaky József az 1439. évi szendrői hadjárat.

Könyvajánló: Bán Mór: Hunyadi sorozat 4. rész, a Hadak Villáma

Következik: Nándorfehérvár 1440-es elfeledett ostroma, és diadala.

Nyitray György Szent Korona Rádió – Puskaporos szaru