Kétrészes sorozatunk azzal a céllal íródott meg, hogy bemutassa a hazai légvédelem hiányosságait.
Ebben a mini-sorozatban olyan fegyverrendszereket mutatunk be, melyeknek a Magyar Honvédségből történő utód nélkül kivonása komplex képességek eltűnését eredményezték.
Az első részben tárgyalt csöves légvédelem gyakorlati felszámolása mellett egy olyan eszközt is kivontak a rendszerből, amely nélkül szintén teljességgel elképzelhetetlen a hatékony, modern légvédelem.
A vállról indítható rakétákról van szó, amelyek viszonylag olcsó és egyszerűen kezelhető, de a nagy értékű vadászgépeket elpusztítani képes eszközök. Leginkább hasznos tulajdonságuk, hogy szinte bárhol feltűnhetnek egy-egy adott hadszíntéren, és könnyen megvalósítható velük a légvédelem egy-egy kiemelten védett objektum, vagy a szárazföldi csapatok oltalmazásának az esetében. Ahogy egy szakmai blogon írják: a mai napig a legjobb költség/túlélőképesség/eredményesség arányt mutatja fel ez a fegyvernem minden légvédelmi rakéta közül.
Vállról indítható rakéta egy magyar honvéd kezében
A gyalogosan hordozható légvédelmi rakétarendszerek (MANPADS) csaknem négy évtizedes története a magyar haderőben a Sztrela-2-essel (9K32) kezdődött a hetvenes, és az Igla-1-essel (9K310) folytatódott a nyolcvanas években. Ez utóbbi esetében egy hazai továbbfejlesztés is történt, ugyanis egy GAZ-66-os típusú gépjárműre telepítették az eszközt dupla indítóegységgel, amelyből egyébként egy gyorsbilincs segítségével egyszerűen lehetett ismét egyéni módon hordozhatóvá tenni a rakétát. (Ennek különös jelentősége lesz később!)
GAZ-66-ra telepítve, ez volt a „Láma” elnevezésű magyar rendszer
Maguk a rakéták jelentős sikereket értek el az elmúlt évtizedek helyi háborúiban. Erről sokat tudnának mesélni a százas nagyságrendben Vietnám felett lelőtt amerikai pilóták, de több tucatnyi izraeli repülőeszköz pályafutásának a végére is ezek a fegyverek tettek pontot az arab-izraeli háborúk során. Alig pár éve Csecsenföldön és a délszláv harcok során is hatásosan alkalmazták, de a közelmúlt iraki és afganisztáni háborúi során a legmodernebb amerikai helikopterek ellen is sikerrel vetették be őket, napjainkban pedig Ukrajnában használják ezen eszközöket (és némileg továbbfejlesztett társaikat) kiemelkedő eredményességgel az orosz szakadárok. Sajnálatos módon a terroristák kezében is halálos fegyvernek bizonyultak több ízben is. Ezek alapján jól látható, hogy mind a mai napig kiválóan és eredményesen használható eszközökről van szó, hiszen a fentebb felsorolt konfliktusok mind földrajzi környezetüket, mind a szembenálló felek közötti technikai különbségüket tekintve meglehetősen változatos képet mutatnak, ennek ellenére a vállról indítható légvédelmi rakéták kiváló eredményeket mutattak fel.
(A Magyarországon is rendszeresített eszközök harci bevetésén túl meg kell emlékezni egy, a nyolcvanas évekbeli média által reflektorfénybe került típusról, az amerikai FIM 92 Stinger rakétáról, melyet a CIA az akkor még a szovjetek ellen harcoló afgán mudzsahedeknek szállított. Túlzás azt állítani, hogy ez a fegyver űzte ki az oroszokat Afganisztánból, de annyi bizonyos, hogy nagyon jelentős veszteségeket okozott és jelentő átalakításokra kényszerítette a szovjet légierőt mind technikai, mind pedig bevetési szempontból, vagyis jelentős anyagi áldozatokat követelt az egyébként is összeomlóban lévő kommunista világbirodalomtól.)
Nos, a konkrét tárgyra térve, az eddigiekben felsorolt fegyverrendszerektől eltérően itt nem utód nélkül történt a kivonás a Magyar Honvédség állományából (a legutolsó Iglákat 2011-ben lőtték el egy hadgyakorlaton), hiszen a francia MBDA által gyártott Mistral-t (a Mistral elnevezés a tenger felől fújó szelet jelenti) a 90-es évek végén a kategória orosz eredetű fegyvereinek a leváltására vásároltuk meg.
A Mercedes Unimog-ra telepített francia Mistral
A történet azonban több ponton is jelentősen sántít. A Magyar Honvédség által rendszeresített Mistral-ok ugyanis egy olyan tenderen tudtak győzedelmeskedni, amely tendert egy vállról indítható légvédelmi rakéta beszerzésére írtak ki, vagyis egy olyan rendszerre szólt a kiírás, amelyet egyetlen katona is tud hordozni és bevetni. Ezzel szemben a rendszeresített Mistral egy Mercedes Unimog típusú járműre van telepítve egy dupla indítóval rendelkező forgatható platformmal. (Itt utalnék vissza a magyar fejlesztésre az Iglával kapcsolatban, amelyet a GAZ-66-ra telepítettek, és még annyival többet is tudott a francia verziónál, hogy nem volt véglegesen a platformhoz „szegezve”, hanem az említett gyorsbilincses módszerrel ismét sima vállról indítható rakétaként volt használható!)
A helyzet nem teljesen olyan, mint például a tüzérség szétzüllesztésének, vagy a csöves légvédelem az esetében, hiszen itt történt egy valamilyen szintű pótlás. A Mistral valóban korszerűbb elektronikával rendelkezik, és egy komplett rendszer részeként használható, szemben a korábban használt Sztrelával és Iglával. Ugyanakkor, mivel nem egy klasszikus hordozható eszközről van szó, így semmiképpen sem tekinthető a korábbi orosz fegyverek kiváltásának, pótlásának. Sokkal ésszerűbb lett volna, ha már mindenképpen úgy döntött a politika, hogy szüksége van a honvédségnek erre a fegyverre, hogyha a meglévők kiegészítéseként rendszeresítettük volna.
Összességében azonban mindenképpen elmondható, hogy a Sztrela és az Igla kivonásával jelentős képességvesztést szenvedett el a Magyar Honvédség és ezeket a képességeket nem pótolja a rendszerben lévő Mistral sem.
ui.: nem lehet elmenni szó nélkül a Mistral esetében két dolog mellett. Az egyik, hogy honvédségi berkekben sokat suttogtak bizonyos korrupciós szálakról a beszerzés esetében, amelyeket csak megerősíteni látszik az a visszavágás, amelyet az NSA lehallgatási botrány után az amerikaiak a franciák számon kérő nyilatkozatai után tettek. A franciák ugyanis –egyébként teljesen jogosan!- nehezményezték, hogy az amerikaiak gyakorlatilag az egész világot lehallgatják, így jogosulatlan gazdasági előnyökhöz is juthatnak. Az amerikaiak erre csak annyit válaszoltak, hogy a franciák viszont mindenkit lefizetnek a különböző tenderek során. Aki az egész világot lehallgatja az csak tudja…
A másik eset a Mistral rendszerbe állításakor történt meg. Nagyjából az egész honvédelmi vezetés katonától politikusig kivonult a Nagyorosziban lévő lőtérre, hogy megcsodálják működés közben a friss francia beszerzést. A gyakorlatra felvonultatták a régebbi orosz eredetű technikát is. Az esemény azonban korántsem úgy sült el, ahogy szerették volna, a Mistral ugyanis csúfosan leszerepelt. Három célból mindössze egyet sikerült megsemmisítenie, ugyanakkor a kivonásra ítélt orosz rakéták (sőt akkor még a légvédelmi gépágyúk is!) szépen sorban szedték le a célpontjaikat…
Spcnz – SZKR – Militarizált Övezet