Még több papírmunkával járó kötelező foglalkozás helyett a gyermekkori képernyőfüggőséggel kellene foglalkoznia a kormánynak az óvodás korú gyermekek korosztályonkénti megfelelő fejlesztése érdekében.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Szeptembertől külön csoportokba tennék azokat az óvodás gyerekeket, akik a következő tanévben kezdenék az iskola első osztályát, ez derült ki februárban a Belügyminisztérium rendelettervezetéből, amelyet társadalmi egyeztetésre bocsátottak. Az ötlet indoklása az volt, hogy külön fejlesztő pedagógiai tevékenységet kell szervezni a nagycsoportosok számára.
Az ötletet sok bírálat érte, majd nemrég Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára közölte, hogy az óvoda szervezésébe a kormány nem szól bele.
„Akik úgy látják jónak, hogy vegyes csoportban tudják jobban megoldani a munkát, azok vegyes csoportban fognak dolgozni, akik a »homogén irányban«, tehát az azonos életkor mellett teszik le a voksukat, akkor ők abban tudnak dolgozni”
– idézte a Hvg.hu a helyettes államtitkárt.
Gyermek szempontjából mi a jó?
Az tény, hogy 12-15 éve, mikor még szinte csak homogén csoportokban dolgoztak az óvodapedagógusok, könnyebb volt az ő munkájuk is. Könnyebb és hatékonyabb volt a gyermekek életkor szerinti nevelése, fejlesztése is.
Azonban amikor elkezdtek növekedni a vegyes korosztályú csoportok számai (a megnövekedett óvónő-hiány illetve az óvoda kötelezettség hatására), nehezebb lett a mindennapi a munka az óvónőknek. Hiszen az adott napra a foglalkozását illetve az egész napi játékot 3 korosztályra külön lebontva, differenciálva kell megszerveznie. Ez jóval több munkával, odafigyeléssel, térrel, eszközzel és türelemmel jár. Komplikáltabb az iskolaköteles gyermekek utolsó évi felkészítése, hiszen mellettük még két korosztállyal is foglalkoznia kell, a legtöbb esetben egy pedagógust foglalkoztató óvodai csoportnak.
A kormány sötétben való tapogatódzása kiábrándító. Az is kiábrándító, hogy nincsen az országnak egy ehhez a területhez köthető végzettséggel és tudással is rendelkező oktatásügyi minisztere, aki segíteni tudná a pedagógusok munkáját a rendelkezéseivel.
Az óvodai nevelés alapprogramját (ONAP) tárgyaló kormányrendelet kedden este jelent meg a Magyar Közlönyben. Abban végül azt határozták meg, hogy a gyerekek a tanköteles korukat megelőző évben vagy halasztás esetén tanköteles korúként „a későbbi eredményes iskolai előrehaladáshoz fontos képességeik és készségeik fejlesztése érdekében az óvodai csoportokban naponta összesen 45 perces időkeretben, a feladatra differenciált, a gyermek egyéni terhelhetőségéhez igazodó – amennyiben az infrastrukturális adottságok lehetővé teszik, külön térben szervezett – iskola-előkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenységben vesznek részt”.
Eddig is szükségük volt ezeknek a gyermekeknek az iskolaelőkészítő foglalkozásokra. Eddig is kellett volna erre külön figyelni. Csak ahogyan fentebb írtuk, az óvodapedagógusok terhelhetősége megváltozott, így a lehetőségeik is. Sajnos a legtöbb óvodában, óvodai csoportban továbbra is egy pedagógus dolgozik. Így a rendeletbe meghatározott kötelező foglalkozás megtartása a legtöbb esetben csak a „muszájból letudandó”, összecsapott valami lesz, amit aztán egy rakás papírmunka fog követni.
Mi a megoldás?
Sajnos az iskolaérettlenség és a kisiskolások évismétlése mögött más okokat vélünk felfedezni. Megannyi kutatás, tanulmány látott napvilágot ezzel kapcsolatban, hogy az óvodás gyermekekre a legnagyobb negatív hatást a képernyőhasználat gyakorolja, nem kevés képességüket megbénítva. Javasolnánk, hogy a kormány inkább ezzel a problémával foglalkozzon mélyrehatóbban.
Egyéni fejlesztés helyett az óvodák iskolásítására készül a kormány
Dúró Dóra a gyermekkori digitális függőség megakadályozásáért szólalt fel
(Telex nyomán Szent Korona Rádió)
