Megint egy “nesze semmi fogd meg jól” intézkedés. Még több feladatot varrnának az óvodapedagógusok nyakába ahelyett, hogy segítenék a munkájukat. Nem még előrébb kellene hozni az iskolafelkészítést, hanem megfelelő számú óvodapedagógust illetve egyéb szakembert kellene biztosítani minden óvodában, emellett nagyobb hangsúlyt fektetni az egyéni fejlesztésre!
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Évről évre szóba kerül az óvodák, óvodapedagógusok és óvodás korú gyermekek sorsa Magyarországon. A legtöbb esetben a kritikus óvónő-hiány miatt esik szó a témáról. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának (ONAP) mostani módosításának témája nem áll messze ugyanettől, ugyanis az óvodák iskolásítása a cél.
A mai rohanó világ legfőbb baja a sietség. Mindent hamarabb akarunk. Bölcsődébe adják a szülők a gyereket, hogy az “felkészítse” az óvodás korra őket. Iskola előkészítő csoportokat hoznának létre, hogy hamarabb felkészüljenek az iskolára, stb.
Az iskolaérettség nem attól függ, hogy tankönyv szerinti életkorba belépve a gyermek elkülönítve egyformán fel legyen készítve az iskolára. Ez egy hosszú folyamat, az egész óvodás korszak kellene, hogy erre irányuljon. Ezen kívül nagyon fontosak az egyéni jellemzők. Nem hiába van az óvodában (ELVILEG) minden gyermekről külön karton, amelyben az óvodapedagógus heti, havi, negyedéves, féléves, és éves szinten jellemzi az összes csoportjába járó gyermeket, egyénileg. Ehhez mérten szükséges a foglalkozásokat levezetnie, fejleszteni a gyermekeket. Ehhez mérten kellene az iskolára való felkészítést is elvégezni a nagycsoportos korosztálynál, vagy épp szakember segítségét bevonni (például logopédus, gyógypedagógus, vagy TSMT torna keretében).
Digitalizációra nevelés már óvodás korban?
Ehelyett egészen hajmeresztő dolgokról hallani az óvodákból. Egy olvasónk tájékoztatott minket arról, hogy náluk vidéken, a helyi óvodában napi szinten néznek TV-t a gyermekek. De nehogy azt higgyük, dokumentum filmet néznek a darvak hazatéréséről, esetleg a busójárásról. Olvasói jelzés szerint Bing nyuszi mesét (az egyik modern, nyálfolyató, agyzsibbasztó, meghatározhatatlan lényű figurákkal teli mese) kapcsolnak a gyermekeknek a dajkák, mikor az óvodapedagógus éppen hiányzik betegség miatt. Mikor a szülők kérdőre vonták az óvónőt emiatt, szintén hajmeresztő válasz érkezett:
“Más óvodában sokkal többet néznek tévét a gyerekek.”
Ezen kívül az óvodapedagógus határozott véleménye az, hogy mivel az iskolás korban megjelenik már a digitalizáció (FELSŐ osztályban használnak a gyermekek QR kódos tananyagot), ezért nem árt a gyermekeket már óvodában erre felkészíteni… Erre hála a jó égnek nincsen még szabály hozva, és reméljük nem is kerül rá sor, de felháborító, hogy van óvodapedagógus, aki ebben látja a gyermekek jövőjét, holott neki pont az lenne a dolga, hogy érzelmi, értelmi és lelki fejlődését segítse elő a gyermeknek. A képernyővel ezeket mind csak hátráltatja nem pedig fejleszti!
Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosítása
A Civil Közoktatási Platform (CKP) hívta fel a figyelmet a kritikus pontokra az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának (ONAP) módosításában. A kormány honlapján közzétett tervezetet Pintér Sándor tárcája nyújtotta be, de Orbán Viktor jegyzi majd, mert kormányrendeletről van szó. A módosítás célja az átmenet megkönnyítése az óvodából az iskolába. Az ok vélhetően az, hogy az új, sokat bírált eljárásrend miatt tömegesen kerülnek az iskolai követelményeket még teljesíteni nem tudó gyermekek első osztályba. Szeptembertől már külön csoportokba is tennék azokat a gyerekeket, akik a következő tanévben elsősök lesznek.
A CKP szerint a kormány az „óvodák iskolásításával” próbálja orvosolni az iskolaérettségi eljárás kudarcát. Azt írták: károsnak tartják, hogy a gyerekek személyre szabott bevonása helyett kötelező foglalkozásokkal akarják iskolaszerűvé tenni az óvodát. Az óvodai szakértők két pontot különösen kifogásolnak. Az óvodai élet megszervezéséről szóló rész alapján azokban az óvodákban, ahol legalább három csoport működik, a tanköteles kor előtti évükben a gyerekek nem járhatnak vegyes életkorú csoportba.
A homogén életkorú csoportok ráerőltetése az óvodákra sok intézmény csoportbontási módszerét, pedagógiai gyakorlatát veszélyezteti.
A módosítás azért sem indokolt, mert az egyéni fejlettségi szint szerinti differenciálás, ami a vegyes csoportokban könnyebben megvalósítható, sokkal jobban szolgálja a gyerekek fejlődését, mint az életkor szerinti különválasztás. Az iskolára nem az utolsó évben kell felkészíteni, annak az óvoda 3–4 éve alatt kell kialakulnia.
A megoldás egyébként is értelmetlen, az óvodák 40 százalékában háromnál kevesebb csoport van.
Azt írták: a Belügyminisztériumnak a Nemzeti Alaptanterv követelményeinek megváltoztatásával kellene könnyebbé tennie az óvoda–iskola átmenetet, nem az óvodákra hárítani a felelősséget az iskolai kudarcokért. Az Eduline oktatási portál kitér arra is, hogy a 2023/24-es tanévben iskolába járó diákok közül 97.333 gyerek volt első osztályos, közülük 4088-an lettek évismétlők. Ez némileg kevesebb, mint az előző tanévben, de továbbra is az elsősök aránya a legmagasabb az évfolyamismétlők között. A leggyakoribb ok, ha az iskola elkezdése előtt nem jól vagy egyáltalán nem mérték fel a gyerek iskolaérettségét.
A digitalizáció a felelős az érettlen gyermekekért?
Egyébként a fentebb említett digitalizációra nevelés és az iskolaérettlenség között némi összefüggést vélünk felfedezni. Azt már bizonyítottan tudjuk, hogy a sok kütyühasználat autistává teszi gyermekeinket, mégha nem is szándékosan teszi ezt egy szülő. De az, hogy az óvodában ezt teljesen tudatosan csinálják, az nem csak felháborító, de a gyermek egészséges szellemi és lelki fejlődésével teljesen szembemegy!
Az óvodapedagógus-hiány kritikus ponthoz érkezett: évről évre kevesebb az óvónő és a gyermek is
(24.hu nyomán Szent Korona Rádió)