Földelkobzás sújtja egy magyar család örököseit a Beneš-dekrétumokra, illetve az 1946-ban aláírt csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményre hivatkozva. Csakhogy őket nem üldözték el, vagyonukat sem kobozták el, tehát a tulajdont nem lehetne állami ellentételezés nélkül elvenni.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
A mezőgazdasági és állami földterületeket kezelő Szlovák Földalap a Beneš-dekrétumokra, illetve az 1946-ban aláírt csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményre hivatkozva szeretné állami tulajdonba vonni a Pozsonyt elkerülő autópálya alatti telkeket – írja a parameter.sk. Hasonlóan van ez azzal a kb. 170 ezer eurót érő ingatlannal is, melynél azt igyekeznek bizonyítani, hogy a telket egykor birtokló magyar családot a negyvenes években elüldözték a szülőföldjéről, így a telek az államhoz tartozik.
A lap szerint az ügyben olyan dokumentummal érvelnek, amiben nem a valóban kitelepítettek névsorát lehet olvasni, az csak egy előzetes összeírás volt azokról, akiknek ezt szánták. A lap szerint a „kitelepítésre kijelölt személyek listáján” szereplők (180 ezer ember) nagy részét végül nem üldözték el (89 ezer embert telepítettek ki), így vagyonukat sem kobozták el, ezért a tulajdont nem lehetne állami ellentételezés nélkül elvenni.
A telek örökösei jelenleg azt várják, hogy a szlovák állami szerv kifizesse a rájuk hagyott ingatlanok ellenértékét, ami ha sikerül, még így is jóval kevesebb lesz, mint a jelenlegi értéke, ugyanis ahhoz a 2019-es ingatlanárakat kell alapul venniük a szerződések okán.
A Hatvannégy Vármegye is részt vett a Beneš-dekrétumok elleni tüntetésen
A felvidéki magyarság jövője a Beneš-dekrétumok árnyékában – Teltház a párkányi fórumon
(Telex nyomán Szent Korona Rádió)