Hiába a folyamatosak amerikai-izraeli légicsapások, az iráni uránkészlet még mindig körülbelül 440 kilogramm 60%-os dúsított uránból áll, amit egyes források szerint Iszfahán mellett őriznek, 200 méter mélyen a föld alatt. Ezt csak szárazföldi hadművelettel tudnák megszerezni a jenkik, azonban nagyon kockázatos lenne számukra. Vajon mégis meglépik?
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
A radioaktív anyagot, amely gáz halmazállapotú, búvárpalack méretű fémhengerekben tárolják, mélyen a sziklák alatt. A teljes iráni uránkészlet nagyjából tíz autó csomagtartójában is elférne, mégis kulcsfontosságú szerepet tölt be a háborúban, és a perzsa állam jövőjében. Az Egyesült Államok és Izrael fontolgatja, hogy katonákat küld a helyszínre, hogy megszerezzék ezt az anyagot, amely lehetővé tehetné az iráni kormányzat számára atomfegyver előállítását. Ez a zsidó propaganda egyik visszatérő eleme a ’80-as évek óta, azonban Irán eddig mégsem csinált belőle fegyvert.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi szerint valamivel több mint 200 kilogramm erősen dúsított uránt már a 2025-ös háború előtt azonosítottak az iszfaháni létesítményben, de ez a készlet egy alagútrendszerben rekedt, mivel az amerikai és izraeli légicsapások megrongálták az alagutak bejáratait. Mivel a NAÜ ellenőrei jelenleg nem férnek hozzá az iráni létesítményekhez, a többi 60%-os dúsítású urán sorsa bizonytalan. Elképzelhető, hogy további készletek találhatók a Fordo és Natanz nukleáris létesítményekben is, amelyeket 2025-ben bombáztak.
Az iráni uránkészlet megszerzésére irányuló szárazföldi hadművelet terve már a 2025 júniusi „tizenkét napos háború” idején is felmerült, azonban akkor elvetették, mert az amerikai vezérkarban többen is túl kockázatosnak tartották.
A lehetőség azonban idén januárban ismét felmerült az újabb konfliktus katonai tervezésekor. Donald Trump március 8-án, az Air Force One fedélzetén így fogalmazott:
„Talán egy ponton meg fogjuk tenni. Nagyszerű dolog lenne.”
Március 12-én az amerikai elnök a cionista propagandát tolva a Truth Socialön azt írta:
„Számomra sokkal fontosabb, mint az olaj, hogy megakadályozzuk a gonosz birodalmát, Iránt, abban, hogy atomfegyverhez jusson és elpusztítsa a Közel-Keletet – vagy akár az egész világot.”
Ha képesek lennének megszerezni az iráni uránkészlet teljes egészét, az Trump politikai kommunikációjában is erős fegyver lehetne, ugyanis sokan csalódtak az amerikai elnökben, amiért nemhogy lezárta a háborúkat, hanem újakat is indított. Azonban nagyot is bukhat vele, ha úgy jár, mint George W. Bush azokkal a bizonyos iraki vegyifegyverekkel. Mondjuk azokkal szemben az iráni uránkészlet legalább valóban létezik.
Nem mindenkinek tetszik a terv
A szárazföldi hadművelet terve az USA-ban sem arat osztatlan sikert, Richard Blumenthal connecticuti demokrata szenátor március 10-én például aggodalmát fejezte ki:
„Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok amerikai csapatokat készül bevetni Irán területén, hogy elérje a lehetséges célpontokat.”
De az amerikai hadvezetésen belül is vannak kételkedő hangok. Ian Bremmer geopolitikai elemző így fogalamzott:
„Izrael nyomást gyakorol ezért az akcióért, de az amerikai hadsereg veszélyesnek tartja, és ezt jelezte is a Fehér Háznak. A felszerelést helyben megsemmisíteni nehéz lenne, valószínűleg el kellene szállítani.”
Nem csoda, hogy a vezérkarban többen is ódzkodnak a hadművelettől, rendkívül kockázatos lehet egy ilyen akció. Sok szempontból emlékeztetne az 1980-as „Eagle Claw” műveletre, amikor Jimmy Carter megpróbálta kiszabadítani a teheráni amerikai túszokat. Akkor a műveletben 120 katona, C-130 Hercules szállítógépek, tankerek és helikopterek is részt vettek, azonban az akció sikertelenül zárult és 8 katona az életét vesztette.
Danny Orbach katonai történész szerint:
„A nagy dúsítású urán megszerzéséhez több ezer katonára lenne szükség.”
Ehhez társulnának még a helyszínre vitt kotró-, és más egyéb munkagépek, amiknek a zavartalan munkájához napokig biztosítani kellene a területet.
A Le Monde által elemzett műholdképek szerint az iszfaháni alagút három ismert bejáratát már a háború előtt lezárták (2026 januárja és februárja között). Ha a kommandósok bejutnának az alagútba, egy robbanás ugyan nem égetné el az uránt, de szétszórhatná.
Izrael célja az urán használhatatlanná tétele
Izraeli biztonsági vezetők szerint a háborút nem lehet lezárni, amíg az erősen dúsított urán nem válik használhatatlanná, vagy nem kerül ki Iránból. Ezért is több, mint valószínű, hogy Trump ismét zsidó parancsra cselekszik. Az iráni uránkészlet megszerzése mellett azonban még fontosabb célja lehet Trumpnak és a zsidóknak, hogy a háború okozta nehézségek közepette az iráni vezetés meggyengüljön, ami további, eddig nem látott méretű belső tiltakozásokhoz vezetne, ami belülről rombolhatná szét azt a rendszert, amit kívülről nem tudtak tönkre tenni. Ugyanakkor eddig azt látjuk, hogy az iráni társadalom összezár a nehézsézségek közepette.
Az egészet külön felháborítóvá teszi, hogy az USA és Izrael ismét világcsendőrt játszik, és ők akarják megmondani, hogy egy szuverén ország fejleszthet e magának atomfegyvert. Az izraeli propaganda már 40 éve hangoztatja, hogy Irán csak néhány hétre van az atomfegyvertől, azonban ez azóta sem következett be. Ezzel ellentétben Izrael volt az az állam, ami szépen csendben atomfegyverhez jutott, és ezen senki nem háborodott fel.
Egyelőre nem tudni, hogy az USA hajlandó lesz-e szárazföldi támadást indítani az iráni uránkészlet megszerzése érdekében, azonban félő, hogy Trump a zsidó nyomásra meglépi, még akkor is, ha a vezérkar ellenkezik.
“Kik vagytok ti, hogy eldöntsétek, Iránnak lehet-e urándúsítása?” – Irán kiosztotta Amerikát
(Le Monde nyomán Szent Korona Rádió)