Sokféle magyarázatot próbált adni az USA arra vonatkozóan, hogy pontosan miért is támadta meg Iránt Izrael oldalán. Végül amellett a “verzió” mellett maradt, hogy “az offenzívát azért indították, mert Izrael készült megtámadni ősi ellenségét, és az Egyesült Államok félt az iráni megtorló lépésektől.”
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Az Egyesült Államok és Izrael egy hete szombaton támadta meg Iránt. Bár várható volt az akció, és az első órákban a világsajtó a légicsapások lekövetésével volt elfoglalva, ahogy múlt az idő, egyre többen kezdték feszegetni a miértet és az időpontot. Hiszen az iráni és az amerikai megbízottak két nappal korábban még Genfben egyeztettek.
Miért is támadtak az amerikaiak?
A valóban nem mindennapi magyarázatcunamit az El País szedte kronológiai sorrendbe, arról, hogy az Egyesült Államok és Izrael miért támadta meg Iránt. Indult mindez azzal a már korábban is lebegtetett narratívával, hogy az iráni atomprogramot fel kell számolni. Itt azért a szkeptikusok megkérdezték, ha a tavaly nyári amerikai támadást követően, amelynek során két szuperpusztító, föld alatt robbanó bombát ejtettek amerikai lopakodók az iráni nukleáris program kiemelt helyszíneire, akkor azt követően miért jelentette ki Donald Trump amerikai elnök, hogy vége az iráni nukleáris kísérletezgetésnek. Akkor valaki valahol nem az igazat mondta, ha egy évvel később még mindig ez az újabb, nyílt színi támadás fő oka.
- Aztán jött, hogy a rezsimet meg kell dönteni,
- később ismét a rakétaprogram semlegesítésének szükségességét hangoztatták.
- Majd a meggyőződés, hogy Teherán támad először, és ezt meg kell előzni.
- Utána az volt a hír, hogy Izrael támad először, és Irán azt amerikai célpontokon torolja meg.
- Kedden Donald Trump újabb magyarázatot kínált az Iszlám Köztársaság elleni offenzíva megindítására: szerinte Irán támadni készült; ezért kellett gyorsan lépni és egyáltalán nem Izrael rágatta bele ebbe az egészbe az Egyesült Államokat, hanem maga az elnök döntött így.
“Irán megtámadása olyan volt, amit meg kellett lépni”
– ilyen egyszerűen magyarázta a történteket Donald Trump a héten az Ovális Irodában. Későbbi nyilatkozataiban Marco Rubio külügyminiszter már visszakozott azoktól a kijelentéseitől, amelyeket még hétfőn tett, és a Capitoliumban újságírók előtt azt hangoztatta: „A lényeg ennyi: az elnök úgy döntött, nem hagyjuk, hogy elsőként minket érjen támadás. Ilyen egyszerű.”
Érdemes felidézni, mivel indokolta a háborús döntést még egy nappal korábban Rubio, akinek mondatai komoly felháborodást váltottak ki. A külügyminiszter szerint az offenzívát azért indították, mert Izrael készült megtámadni ősi ellenségét, és az Egyesült Államok félt az iráni megtorló lépésektől.
Mindenki szétbeszélt
A kommunikációval az volt a probléma, hogy ahelyett, hogy csak annyit közvetítettek volna az emberek és a sajtó felé minden platformon, hogy az offenzívát az Irán által jelentett fenyegetés igazolja és az korlátozott lesz mind céljaiban, mind pedig időtartamában, és nem ütközik a Trump elnök által vállaltakkal, hogy nem viszi bele az országot újabb, végeláthatatlan harci konfliktusba a világ másik felén.
De Marco Rubio a Kongresszusban csúnyán elszólta magát, amikor az alábbiakat mondta egészen pontosan:
“Tudtuk, hogy lesz egy izraeli akció.
Tudtuk, hogy ez amerikai erők elleni támadást vált ki, és tudtuk, ha nem indítunk megelőző csapást, mielőtt elindítanák ezeket a támadásokat, akkor jóval nagyobb veszteségeket szenvedünk el.”
Ezt a magas labdát pedig lecsapta az ellenzék, aminek lényegét Angus King demokrata szenátor foglalta össze: „Azt hiszem, Rubio külügyminiszter véletlenül kimondta az igazságot, hogy ezt Benjamin Netanjahu szervezte, és most baromi nagy konfliktusba keveredtünk.” Trump elnök bázisát jelentő MAGA mozgalom szélsőjobbos kommentátoránál, Matt Walsh-nál is elszakadt a cérna, amikor erre azzal reagált, hogy
“szóval nyíltan azt mondja nekünk, hogy háborúban állunk Iránnal, mert Izrael ezt ránk kényszerítette? Hát, ez a lehető legrosszabb, amit mondhatott volna.”
A Pentagon, amely idén még egyetlen sajtótájékoztatót sem tartott, ezen a héten kettőt is összehívott. A Fehér Ház is tart tájékoztatót, nem is egyet. Ugyanakkor az elnök is érzi, hogy valami félrement a kommunikációval, mert szombat óta vagy húsz telefoninterjút adott különböző médiumoknak, gyakran egymásnak ellentmondó kijelentésekkel.
Trump vitte el a balhét Netanjahu helyett
Végül Donald Trump vitte el a balhét, amelyet vezető diplomatája kavart. Egy meglehetősen faramuci kijelentéssel igyekezett magára vállalni a végső döntést, amikor azt mondta, „úgy gondoltam, elsőként támadnak, és nem akartam, hogy ez bekövetkezzen. Szóval ha így nézzük, akkor végülis én kényszerítettem rá Izraelt, hogy csatlakozzon”. Mondta mindezt az elnök, miközben éppen ledorongolta két NATO-szövetségesét – az Egyesült Királyságot és Spanyolországot –, mert első körben nem engedték meg, hogy a támadó amerikai harci gépek leszállhassanak a területükön.
Végül ezt is elsimították a színfalak mögött, mert a Fehér Ház mintha rájött volna, hogy ilyen kiterjedt akciók lebonyolításánál igenis szüksége van európai szövetségeseire. Pedro Sánchez spanyol kormányfő egyenes volt, nem kertelt, amikor elmondta: az amerikaiak egyszerűen nem értesítettek előzetesen senkit sem az Irán elleni offenzíváról, egyszerűen csak „leszóltak” a támadás előtt és kérték a légitámaszpont használatot.
A közvélemény megosztott, az elemzők tanácstalanok
A művelettel szemben finoman is szólva ellenséges a közvélemény. Különösen azért, mert sokan attól tartanak, hogy az USA belecsúszik megint egy végeláthatatlan háborúskodásba. Már hat amerikai életét követelte az akció (csak hivatalosan hat, de valójában jóval magasabb lehet a számuk ennél), amelynek nyomán a térségben rekedt amerikaiak ezreit képtelenek voltak hazajuttatni és az amerikai média tele volt a Közel-Keleten rekedtek és menekülésre képtelen emberek képeivel, videóival.
A héten a CNN által készített közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy tíz emberből nagyjából hat nem helyesli a katonai művelet megindítását. Egy másik, a Washington Post számára készült kutatásból az derül ki, hogy 52 százalék ellenzi a beavatkozást, míg 39 százalék támogatja azt. A demokraták körében 90 százalék ítéli el a katonai műveletet, míg a függetlenek között ez az arány 60 százalékos. A republikánusoknál viszont a szavazóbázis 80 százaléka az offenzíva mellé állt.
Elise Ewers, a Külkapcsolatok Tanácsának munkatársa szerint szembetűnő a kontraszt a helyszínen látott művelet sikeressége és aközött, hogy nincs világos elképzelése Washingtonnak arról, hogy mit is akar elérni. Egymás után sorolta a dilemmákat.
“Azt akarjuk, hogy Irán elveszítse képességét, hogy határain túl képes legyen csapást mérni? Rezsimváltást? Visszanyesni haditengerészeti képességeit?”
Az elemző úgy látja, mindez lehetséges, csak nem a most rendelkezésre álló időkeretben, amikor bizony nézni kell ennek az akciónak a valós gazdasági költségeit is, hiszen messze, a Perzsa–Arab-öböl térségében történik mindez. Ezt az intenzitású katonai aktivitást pedig szintén csak korlátozott ideig lehet fenntartani, annak nemzetközi hatásai miatt. Elég ha csak a Hormuzi-szoros lezárása nyomán kilőtt kőolajárakra gondolunk, vagy a tengeri szállítás biztosítási összegeinek megugrására. Vagy egyszerűen csak a dráguló üzemanyagot és a meginduló inflációt nézzük.
Izrael megtámadta Iránt, kirobbantják a világháborút? (Cikkünk folyamatosan frissül)
Irán és a Hezbollah is komoly veszteségeket okoz a judeokrata erőknek
A cionista báb Trump belépett a háborúba: Iránt bombázták (+videó)
(Index nyomán Szent Korona Rádió)