Már a tavalyi évben a Nemzetközi Büntetőbíróság adott ki a népirtó izraeli miniszterelnök ellen elfogatóparancsot, bár nem igazán sikerült azt betartani… Törökország az első olyan közel-keleti ország, aki szintén megtette ezt a komoly lépést.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Törökország népirtás gyanúja miatt elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint több izraeli vezető politikus ellen pénteken. A Guardian azt írja, Israel Katz védelmi miniszter, Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter, és Eyal Zamir a hadsereg főparancsnoka is felkerült az isztambuli ügyészség listájára. Az elfogatóparancsot Izrael PR-fogásnak minősítette.
A Recep Tayyip Erdoğan elnök vezette Törökország már 2024 májusában leállította teljes kereskedelmét Izraellel a gázai humanitárius tragédiára hivatkozva. Izrael külügyminisztere erre válaszul azt mondta, hogy Erdoğan diktátorként viselkedik. Az elfogatóparancs kiadásának indoklásában említést nyer egy török-palesztin kórház bombázása is. Gideon Saar izraeli külügyminiszter az X-en úgy reagált az elfogatóparancsra: „Izrael határozottan és megvetéssel elutasítja Erdoğan zsarnok legújabb PR-fogását.”
Benjamin Netanjahu ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) is elfogatóparancsot adott ki tavaly novemberben háborús bűncselekményekre hivatkozva. A bíróság példaként említette a civil lakosság éheztetését, mint hadviselési módszert. De gyilkossággal, üldöztetéssel és egyéb embertelen cselekményekkel is gyanúsítják az izraeli miniszterelnököt. Amit nem különben országunk figyelmen kívül hagyott, a mai napig nagy barátságban van Orbán Viktor a népirtó Netanjahuval.
Erdoğan elnök idén nyáron azt mondta, Benjamin Netanjahu fenyegetése jelenti a legnagyobb veszélyt a régió stabilitására, miután Izrael és Irán között harcok kezdődtek. A júniusi konfliktus végül tizenkét nap után lezárult. A Gázai övezetben október 10 óta van tűzszünet, az Izrael és a Hamász közötti megállapodás az Egyesült Államok közvetítésével jött létre. Bár elég labilis, Izrael többször is megszegte már.
1949-ben Törökország volt az első muszlim többségű ország, amely elismerte Izrael állam létezését. A kapcsolat azonban az elmúlt évtizedekben megromlott. 2010-ben Törökország megszakította a diplomáciai kapcsolatait Izraellel, miután 10 palesztinbarát török aktivista meghalt az izraeli kommandósokkal folytatott összecsapásokban. A kapcsolatot 2016-ban helyreállították, de két évvel később mindkét ország kiutasította a másik vezető diplomatáit.
Erdoğan előre figyelmeztette Izraelt
Októberben megköttetett a tűzszünet a Hamász és Izrael között. A gázai háború lezárását célzó egyezményt Törökország is támogatta. A cél a tűzszünet megerősítése és a humanitárius újjáépítés megkezdése.
Recep Tayyip Erdogan török elnök ugyanakkor határozottan figyelmeztette Izraelt: ha megszegi a megállapodást és újraindítja a civilek elleni hadműveleteket, „súlyos következményekkel” kell számolnia.
Törökország szerint Izrael „magas árat fizethet” egy újabb agresszióért – a kijelentés azonban egyelőre politikai nyomásgyakorlásnak tekinthető, nem katonai fenyegetésnek.
Mivel Izrael többszörösen megsértette a tűzszünetet, úgy tűnik valóban komolyan gondolta Törökország a következményeket.
„Olyan, mintha az Ítéletnap borzalmait élnénk át.” – 500 palesztint mészárolt le Izrael a hétvégén
Közel 1500 egészségügyi dolgozót gyilkolt le Izrael 2023. október 7-e óta
(Telex nyomán Szent Korona Rádió)
