Elfogatóparancs lépett életbe a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és a Hamász katonai vezetője ellen a gázai-izraeli háborúban elkövetett feltételezett háborús bűnök miatt. Cikkünket frissítettük azon nyugati országok listájával, akik végrehajtanák a parancsot és akik nem.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Frissítés: melyik nyugati ország tartaná be a parancsot?
A döntés vegyes reakciókat váltott ki Nyugaton. Több ország hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja a bíróság függetlenségét, míg mások Izrael támogatásának adtak hangot.
Hollandia, Svájc, Írország, Olaszország, Svédország, Belgium és Norvégia mind azt állították, hogy eleget tesznek a Római Statútum és a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeiknek. Guido Crosetto olasz védelmi miniszter azonban hangsúlyozta, hogy az ICC „tévedett”, amikor Netanjahut és Gallant egy szintre helyezte a Hamasszal. Ausztria szintén közölte, hogy engedelmeskedik a döntésnek, de külügyminisztere, Alexander Schallenberg hozzátette, hogy a parancs „teljesen érthetetlen”.
Caspar Veldkamp holland külügyminiszter biztosította az ország parlamentjét, hogy a hatóságok a körözés alapján eljárnak, és kerülni fogják a nem létfontosságú kapcsolatokat a megnevezett személyekkel.
Geert Wilders, a kormánykoalícióhoz tartozó holland Szabadságpárt vezetője elítélte a döntést, mondván, hogy az izraeli hatóságokat letartóztatási parancsokkal szembesítik, ahelyett, hogy nemzetközi megértést és támogatást kapnának.
Franciaországban Christophe Lemoine, a külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy az elfogatóparancsok alapján történő esetleges fellépés „összetett jogi kérdés”, ugyanakkor elismerte, hogy fontos az ICC alapszabályának megfelelően eljárni. Lemoine ugyanakkor nem volt hajlandó megmondani, hogy Franciaország letartóztatná-e Netanjahut vagy Gallant, ha az országba érkeznének.
Közben Orbán Viktor magyar miniszterelnök elítélte az ICC döntését, és az állami rádióban azt mondta, hogy meghívja Magyarországra az izraeli vezetőt.
Korábban írtuk
A Hamász vezetőjét civilek elleni gyilkosságokért és túszejtésekért, túszok éheztetéséért és a velük szemben elkövetett nemi erőszakért tartóztatná le a hágai bíróság ügyésze. A szervezet a Hamász oldaláról az izraeli lakosság elleni támadás kitervelője, Mohammed Deif ellen is elfogatóparancsot adott ki, bár az izraeli hadsereg szerint ő egy júliusi gázai légicsapásban meghalt.
A palesztin szervezet fejei ellen felhozott vádak a tömeges gyilkosság, túszejtés; nemi erőszak és más erőszakos szexuális cselekmények; kínzás; fogva tartás során elkövetett embertelen cselekmények; kegyetlen bánásmód.
Az izraeli kormányfőt és novemberben kirúgott védelmi miniszterét civilek megtámadása, éheztetése és megölése miatt vonnák felelősségre, ők a főügyész kérvénye alapján az alábbiakkal lennének gyanúsíthatók: a civil lakosság éheztetése mint hadviselési módszer; szenvedés vagy súlyos testi vagy egészségi sérülés szándékos okozása; kegyetlen bánásmód; szándékos gyilkosság mint háborús bűncselekmény; a civil lakosság elleni támadások szándékos irányítása; üldöztetés és egyéb embertelen cselekmények.
Kiknek kötelező a parancs betartása?
Az elfogatóparancs lényegében azt jelenti, hogy azok az államok, amik aláírták a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozataláról és működéséről szóló nemzetközi szerződést, a Római Statútumot, a saját területükön kötelesek őrizetbe venni és átadni a törvényszéknek az elfogatóparanccsal érintett személyeket. Az érvényesítés viszont már az államoktól függ: a Nemzetközi Bíróság mellett nincs „nemzetközi rendőrség”, aki kényszerrel érvényt tudna szerezni az elfogatóparancsnak. A részes államok és hatóságaik azonban minden esetben értesülnek a nemzetközi elfogatóparancsokról.
Az ICC főügyésze, Karim Khan május végén kérte a nemzetközi elfogatóparancsot. Akkor azt írtuk, hogy az erről szóló döntés az elrettentés és az elhatárolódás szimbolikus szándékán, jelentőségén túl valószínűleg nem sokat ér majd.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és gyerekjogi biztosa, Marija Lvova-Belova ellen tavaly márciusban adott ki nemzetközi elfogatóparancsot a hágai bíróság. A vád háborús bűnök elkövetése és az ukrán gyerekek elhurcolása. (BBC)
Nem ez az első elfogatóparancs Netanjahu ellen
Idén májusban már szóba került az elfogatóparancs az izraeli miniszterelnök ellen, amikor még csak benyújtási fázisban voltak a kérelmek.
Németország jelezte, hogy amennyiben a Nemzetközi Büntetőbíróság helyt ad a kérelemnek, tényleg elfogják Benjamin Netanjahut. Norvégia is kiállt ezen feltételezés, mellett, támogatta az elfogatóparancs kiadását.
A nyár folyamán a hágai bíróság elkezdte gyűjteni az Izrael ellen és mellett felszólaló országok listáját. Hazánk persze nem húzta ki a nyelvét Izrael s*ggéből…
Szijjártó reagált a hírre
Szijjártó Péter, hazánk külügyminisztere továbbra is Izrael láncos kutyája.
A hágai bíróság gyűjti az Izrael ellen és mellett felszólaló országok listáját
Tényleg elfoghatják Netanjahut, ha kiadja a hágai bíróság az elfogatóparancsot?
Norvégia kiállt a független Palesztina mellett, erre Izrael megfosztotta titulusuktól a diplomatákat
(444 és Orosz Hírek nyomán Szent Korona Rádió)