Alexander Dugin is reagált röviden arra, hogy Budapesten rendezik meg a Putyin-Trump találkozót.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Donald Trump amerikai elnök határozottan cselekedett, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azt javasolta, hogy az orosz–amerikai csúcstalálkozót Budapesten tartsák meg. A tárgyalások helyszínéül Budapest kiválasztása nyilvánvaló, véli Alekszander Dugin orosz filozófus, politológus és szociológus.
Október 16-án telefonbeszélgetés zajlott le Putyin és Trump között – ez volt az egyik leghosszabb beszélgetés 2025 eleje óta. A két vezető többek között az Ukrajnát övező helyzetet is megvitatta. A beszélgetés után Trump bejelentette, hogy személyes találkozót szeretne tartani Putyinnal Budapesten.
„Ez nyilvánvaló – hol máshol, ha nem Budapesten? Anchorage (gondol itt az alaszkai találkozóra – a szerk.) már megtörtént; talán India is lehetett volna egy lehetőség, de ez most már lehetetlen, mivel India a mi oldalunkra állt az olajkérdésben, annak ellenére, hogy továbbra is barátságos Trump irányába… Az iszlám világ továbbra is lehetőség marad. Úgy gondolom, Trump határozottan cselekedett. Budapest komoly választás – ez pontosan eltalálja a lényeget” – mondta Dugin a Radio Sputnik Escalation with Alexander Dugin című műsorában.
A filozófus szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök „egyformán barátja” az orosz és az amerikai vezetőnek – pontosan ezért, jegyezte meg Dugin, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök dühös volt amiatt, hogy Budapestet választották a csúcstalálkozó helyszínéül.
„Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos találkozó – valóban áttörést jelenthet” – tette hozzá Dugin.
A Multipolar Press által készített interjúban több fontos megállapítást tett még:
Amikor Trump Oroszország felé tesz egy lépést, azt kedvezőnek tartjuk. Amikor Zelenszkijt és az Európai Unió oroszellenes militarista politikáját támogatja, azt ellenségesnek nevezzük. Trump azonban ingadozik – egy lépést ide, egy lépést oda. Amint pozitívnak nyilvánítjuk, ellentmond nekünk azzal, hogy Tomahawk rakétákat ígér, kijelenti, hogy Ukrajna legyőzhet minket a csatatéren, követeli, hogy Kína és India hagyjon fel olajunk használatával, és megerősíti az EU agresszív terveit. Amint ellenségesnek nyilvánítjuk, beidézi Zelenszkijt, nyilvánosan megalázza, szidalmazza, az asztalhoz nyomja az arcát, kigúnyolja európai protektorátusát, és vigyorogva bejelenti, hogy örömmel találkozik „barátjával, Vlagyimirrel” Alaszkában vagy Budapesten. Az Európai Unió pánikba esik – Orbán és Fico szuverén álláspontjuk miatt fehér hollókként tűnnek fel. Trump ezután hozzáteszi: „Mit szólsz hozzá, Zelenszkij – egy alagút Alaszka és Orosz Szibéria között?” Zelenszkij szótlanul áll – ez nyilvános megaláztatás. Mi ezt szórakoztatónak találjuk, és elkezdjük azt gondolni, hogy Trump a miénk. De tizenöt perccel később azt mondja: „Talán csak vicceltem. Talán mégis odaadom a Tomahawkokat – átgondolom. Találkozó? – nem világos. Alagút? – nem tudom. Indiának még mindig fel kell adnia az olajat.” És ismét ellenséggé válik.
*
Putyin megpróbál tárgyalni vele; amikor Trump véletlenül a mi hullámhosszunkon van, akkor meghallgatja a történelmi érveket. De csak részben – ez nehezére esik. Az a történelmi érvelés, hogy Ukrajna hozzánk tartozik, tudást, tájékozottságot és az eredetének megértését igényli. Amerika történelme rövid – három vagy négy mérföldkőből áll. A miénk hosszú; Kínaé ötezer évre nyúlik vissza. Trumpot ez nem érdekli; nincs ideje elmélyülni benne. Impulzusok alapján cselekszik – néha a hiteltelen Nobel-díjat hajszolja, amely a leghitványabb emberekre rásütött szégyenjelvény lett. A béketeremtő dicsőségére szomjazik, de nem tudja elérni. Izrael tizenöt percig tűrte a „békefenntartását”, majd újra lebombázta Gázát. Saját szemében továbbra is hős marad, és ez hajtja őt. De lényegében egyik oldalon sem áll. Egy lépés felénk – Budapest, Zelenszkij leszidása, a Tomahawk rakéták elutasítása – majd egy rúgás a Fehér Házból. Meghallgat egy olasz énekest, majd ráförmed Zelenszkijre: „Kifelé!” Ezt borzalmas látni, de a megalázás az ő stílusa.
*
Trump kiszámíthatatlansága két irányba hat: mind az eszkaláció, mind a megbékélés terén tovább mehet. Lobbanékonysága, könnyelműsége – amely időnként demenciára emlékeztet – nyilvánvaló. Biden csendes, Trump viharos. De van benne logika. Amikor neokonzervatívok, mint Kellogg vagy az Oroszország által terroristának minősített Lindsey Graham nyomást gyakorolnak rá, ő a MAGA-ra támaszkodik. Amikor a MAGA túl sokat követel, a neokonzervatívokhoz fordul. Ez a két pólus közötti mozgás nem puszta spontaneitás, hanem egy algoritmus.
A budapesti kérdésre adott „anyád” válasz több mint durvaság; válasz a kérdés oroszgyűlölő hangvételére – a „Putyin kémje vagy?” célzásra. Caroline Leavitt és Trump csapata lényegében azt mondja: „Tűnjetek el, disznók!” És joggal – így kell beszélni egy álnok ellenzékkel, amely háborút robbantott ki. A kormányt ostromló liberális újságírók rávetik magukat az ilyen mondatokra.
*
Ezt a helyzetet a valóság politikai és geopolitikai rétegeinek lencséjén keresztül kell megvizsgálnunk. Nyilvánvaló, hogy nem egy, hanem két Európa létezik. Valamikor a „kollektív Nyugat” – Biden kormánya és az EU – egyetlen, a liberális demokráciák és a globalizmus terét alkotta, előmozdítva a perverziók, az Oroszországban betiltott homoszexuális felvonulások, a BLM, a saját múlt és kultúra gyűlöletének, a cancel culture és az ellenőrizetlen migráció programját. Ez volt a Nyugat – az Egyesült Államok és Európa – egységes programja. (…)
A második Európa szuverén, populista, „MAGA-stílusú” – Make Europe Great Again (Tedd Európát újra nagyszerűvé), analóg a MAGA-val. Ez az euró-trumpizmus, amely védi a függetlenséget és a szuverenitást, ellenzi a globalizmust, a tömeges migrációt, az LMBTQP-t és a homoszexuális házasságot – mindezeket Oroszországban és Magyarországon betiltották. Orbán Budapestje az euró-trumpizmus fellegvára, a konzervativizmus és a hagyományos értékek erődje, ahol Soros, a homoszexuális felvonulások és az illegális migráció tilos. Ez a MAGA európai megfelelője. (Dugin itt romantikusabban látja Magyarországot, mint amilyen valójában. Az tény, hogy idehaza jobb a helyzet, mint a Nyugat Európájában, de mint láthattuk, hiába tilos a Pride, mégis volt belőle kettő, valamint hiába van betiltva az Antifa, mégse állítják őket elő, ráadáskánt nincs tömeges migráció, csak tömeges vendégmunkás import. A zsidó reneszánszról meg ne is beszéljünk – a szerk.)
A „Miért Budapest?” kérdésre Trump így válaszol: „Az a mi területünk.” Orbán a legszorosabb szövetségese Európában. Fico baloldali populista, míg Orbán jobboldali és konzervatív, akárcsak Trump. Egy másik konzervatív populista a mi elnökünk, Vlagyimir Putyin, aki a népben és a hagyományos értékekben bízik, miközben ellenzi a migrációt és a perverziókat. Három vezető – Putyin, Trump és Orbán – találkozik Budapesten, egy Oroszországhoz közelebb eső, de még mindig a Nyugathoz tartozó helyen. Anchorage is közel volt egykor, a korábbi birodalmunk része, akárcsak Magyarország a szovjet korszakban. Trump geopolitikai táncot jár a határainkon – hol Alaszkában, hol Budapesten. Miután Putyin meglátogatta barátját, Orbánt, logikus, hogy Trump is eljön hozzánk. Orbán a liberális vezetők között kiközösített, de Trump és Putyin barátja. Hol máshol, ha nem egy közös barátnál találkozhatna két háborúzó hatalom vezetője, a hídépítés reményében? Orbán Magyarországának Ukrajna fő ellenfele: vétójával blokkolja Kijevnek az EU-n belüli katonai, pénzügyi és diplomáciai segítségnyújtást. Orbán a mi barátunk, Trump barátja, mindkét félhez közel áll. Zelenszkij pánikba esik – hármas megaláztatás. Az EU liberális-globalista vezetésére támaszkodik – Schwabra, Larry Finkre, a davosi fórumra. Zelenszkij a bábjuk, ellenzi a szuverenitást, a nemzeteket és a hagyományokat, egy Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország nélküli világot képzel el – egy világkormányt és egy zombivá züllesztett emberiséget. A hazafiság leple alatt eszmeileg is elárulja Ukrajnát. Orbán ezzel szemben igazi magyar hazafi, aki sem az EU-nak, sem nekünk, sem Trumpnak nem adja át a szuverenitást. (De, sajnos, mint tapasztaljuk, igen, a cionista populista “jobboldalnak” – a szerk.) Magyarország az ideális, szimbolikus helyszín egy Putyin–Trump találkozóhoz.
Ha a találkozó sikeres lesz – bár Trump esetében, mint már említettük, semmi sem számítható ki, hiszen a kaotikus algoritmusa bármilyen fordulatot hozhat –, a következő lépés Trump moszkvai, szentpétervári, kazáni vagy szocsi látogatása lenne, de még nem krími. Trump kerülget minket: mi felé haladunk, ő felénk, vagy semleges területen találkozunk. Európa, Orbán és Fico kivételével, nem semleges – ez a konfliktusövezet, amely fegyverzi Zelenszkij rezsimjét. Budapest Trump logikus választása. Azokat az újságírókat, akik azt kérdezték, „miért Budapest?”, durván elutasították – a választás nyilvánvaló. Hol máshol, ha nem ott? Anchorage-t már használták; India lehetetlen az olaj miatt; Kína és az iszlám világ nem megfelelő. Budapest tökéletesen megfelel. Trump ott magabiztosnak érzi magát, a MEGA ideológiai szövetségesei között. Számunkra ez az optimális: Fico baloldali, Trump jobboldali, és nem fogad el baloldaliakat. (Szigorúan vett jobboldali szemszögből Trump nem jobboldali, maximum ellenbaloldali – a szerk.)
Ez a találkozó áttörést hozhat – azonban Trump törékeny, ingatag valóságában, ahol inkább a kvantummechanika, mint a klasszikus fizika szereplőjeként viselkedik. A világ káoszba süllyed, ami gyors észjárást igényel. Trump következetlensége nem őrültség, hanem egy másik rendű logika. A pszichoanalízis feltárja a káoszban rejlő forgatókönyveket. A hatékony cselekvéshez kvantumdiplomáciára van szükségünk – ahogy Putyin Valdajban elmondta –, amely figyelembe veszi Edgar Morin retroaktív hurkjait. Egy probléma megoldása egy másikat teremt – gazdaságit, ideológiait vagy vallásit. Putyin mesteri módon irányítja ezt a káoszt, egy komplex algoritmust követve a hatalom, a szuverenitás és a multipoláris világ felé. Lépései nem lineárisnak tűnnek, de azok számára, akik érzékelik őket, értelmet nyernek. Trump egy vadabb káosz, de egy algoritmus által korlátozott káosz. A találkozóhoz való olyan megközelítés szükséges, amely integrálja a pszichológiai, ideológiai és geopolitikai szinteket, eredményessé téve azt. Trump konvergenciája a MAGA-val és velünk az Alaszka-Szibéria ötletét vetíti előre. Ennek hangoztatása máris a világtérkép újrarajzolását jelenti az információs korban.
Egy bizonyos értelemben ez trollkodás – de korunkban szinte minden trollkodás. Gyors, felületes információs túltengésű világban élünk, ahol a tényellenőrzés eltűnt. A liberális globalisták kisajátították a kifejezést: az ő érdekeik „tények”, minden más „hamis” vagy „összeesküvés-elmélet”. Maga a tényellenőrzés is hamissá vált. Az emberek zavarodottak; az információáramlás feltárása már nem számít. Az Alaszka-Szibéria projekt, amelyet Trump indított el és Putyin is támogatott, saját életre kel. Hogy valódi-e vagy sem, az másodlagos. Feloldja a globalista rendszert, számára egy ilyen projekt elképzelhetetlen. Egy amerikai elnök javaslata, a Nyugat és Oroszország közötti háború közepette, a közvetlen kommunikációra – ez szabotálja az információs kampányukat, ahogyan a Nord Stream szabotázs tette anyagi formában, itt azonban a képzeletben. Az információs korban a képzelet felülmúlja a valóságot.
Dugin: A modern Nyugat és annak kliensállamai jelentik az emberiségre leselkedő fő veszélyt
(Geopolitika.ru és Multipolar Press nyomán Szent Korona Rádió)