Egyértelműen erőszakos, szándékos emberölési tett, fehér ember elleni gyilkosság volt. 19 éve puszta kézzel verték agyon Szögi Lajost az emberi mivoltukból kivetkőzött cigányok. Egyikük még a fejét is le akarta vágni egy baltával. Azóta, az elmúlt közel 20 évben csak tetőzött a cigánybűnözés, mégsem tesz érdemi lépéseket a regnáló hatalom.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
2006. október 15-én Szögi Lajos (44) tiszavasvári földrajz-biológia szakos tanár két kisebbik lányával, Emesével (14) és Zsófival (5) a közeli Vámosújfaluba tartott, a 3801-es úton autózva.
Délután fél négykor, amikor épp Olaszliszkán haladt át. A közlekedési szabályokat betartva, az út Kossuth Lajos utcai szakaszán átszaladt az úttesten az autója előtt egy helyi kislány, Kitti (11), aki ezt követően az út melletti vízelvezető árokba esett.
A média többször tévesen tájékoztatta a közvéleményt úgy, hogy a tanár a kocsijával elsodorta volna a kislányt. A későbbi vizsgálatok ugyanis azt állapították meg, hogy: „a jármű nem ütötte el, a visszapillantó tükörbe sem akadt bele és az autón sodródási nyomok sem maradtak vissza”.
A lincselés
Szögi Lajos megállt, hogy megnézze, nem lett-e baja a gyereknek. De az autóból kiszállni már nem tudott, mert addigra a lány bátyja a kocsihoz rohant. Annak motorháztetejére felugorva, ököllel a szélvédőre ütött, ami betört. Szögi Lajos ekkor megpróbált az autóval elindulni, de nem tudott, mivel ekkorra odaért a kislány apja, még fiatalkorú bátyja és további három rokona. Ők együttes erővel kirángatták a kocsiból a férfit; majd ütlegelni, rugdosni kezdték.
Ezalatt Kitti anyja kicsivel távolabbról – bujtogatva az ütlegelőket – azt kiabálta, hogy
„Öljétek meg a magyart, mert meghalt a gyerek!”
Holott esése után a lány beszaladt a házuk udvarára, és éppen „balesetének” hírét vett anyjának címezve mondta: „Ne sírjál, anya! Élek!”. A későbbi harmad- és negyedrendű vádlottak családjában évekkel korábban történt egy halálos kimenetelű baleset, hasonló körülmények között. Emiatti felindulásukkal próbálták az azonos rokoni körbe tartozó (gyanúsított, majd terhelt, végül elítélt) elkövetők utólag megmagyarázni, hogy miért mértek közel 100 ütést és rúgást, emberi mivoltukból kivetkőzve a köztiszteletben álló és közmegbecsülésnek örvendő, többgyermekes családapára és tanárra.
Baltával akarták levágni a fejét
A legtöbb rúgást a kislány bátyja követte el, egy másik rokon pedig nekifutásból rúgta fejbe Szögi Lajost. Kitti apja az udvarba is beszaladt, ahonnan egy baltát hozott elő, amivel le akarta vágni a földön fekvő, miattuk már súlyosan sérült ember fejét.
Szögi Lajos könyörgött, hogy a lányait ne bántsák. A lincselők viszont ezután csak azért is azt ordították a két kislánynak, hogy ha nem fogják be a szájukat, akkor meg fogják erőszakolni őket. Ők ekkor elmenekültek a község közepe felé, és egy szembe jövő asszony autóját megállítva, majd a telefonját elkérve értesítették édesanyjukat és nővérüket.
Mire Sátoraljaújhelyről a mentők megérkeztek, Szögi Lajos már belehalt súlyos fejsérüléseibe. Az elsődleges orvosszakértői vélemény szerint 45 ütés, rúgás érte a tanárt. Az ütések, rúgások, netán valamilyen tompa tárgytól származó sérülések túlnyomórészt a fejét és a nyakát találták el. Közvetlenül ezek okozták a férfi halálát.
A rendőrség először három gyanúsítottat vett őrizetbe, köztük a helyi cigány önkormányzat akkortájt megválasztott képviselőjét. Később a gyanúsítottak körét megváltoztatták, bővítették. Az elhunytat október 21-én helyezték örök nyugalomra Tiszavasváriban.
Temetésén gyászolók több ezres tömege vett részt. A család mély gyászán és a személyes, valamint családja barátainak és ismerőseinek megrendülésen túl Szögi Lajos halála és annak szörnyű körülményei az egész országot megrázták.
Ítélet
A bűnügyet első fokon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon Czibrik Attila bíró tanácsa tárgyalta. A bíróság elvetette az erős felindulást mint enyhítő körülményt, és megállapította, hogy a tettesek szándéka az áldozat megölése volt, így a bűncselekmény nem minősíthető halált okozó testi sértésnek. 2009. május 29-én a bíróság valamennyi vádlottat bűnösnek találta különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés illetve felbujtás miatt, és egy tettesre életfogytiglani, öt másikra 15 évi, kettőre pedig (ők fiatalkorúak voltak) 10 évi fegyházbüntetést szabott ki. Az elítéltek fellebbeztek, így az ügy másodfokon a Debreceni Ítélőtáblán folytatódott.
A jogerős ítéletet 2009. november 13-án hirdette ki az ítélőtábla, miszerint a nyolc vádlottból hárman életfogytig tartó szabadságvesztést kaptak, hárman 15-15-17 év fegyházbüntetést, ketten pedig 10-10 évet a fiatalkorúak börtönében.
Ezután 2010. október 20-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság első fokon egyetemlegesen 46 millió forint kártérítés és annak kamatai megfizetésére kötelezte a büntetésüket töltő elkövetőket, ami decemberben jogerőre emelkedett. Az elítéltek nevén azonban ekkor már nem volt értékesíthető vagyontárgy. A magyar Országgyűlés 2010 decemberében fideszes többségi döntéssel nem vette tárgysorozatba azt a képviselői törvénymódosító javaslatot, hogy különös méltánylást érdemlő esetekben az állam átvállalhassa az elkövetőt terhelő kárenyhítést.
2011. november 14-én a lincselési per 4 tanúja vádlottként állt a bíróság elé hamis tanúzás és hatóság félrevezetése miatt.
2019 júniusában a 15 év szabadságvesztésre ítélt harmadrendű vádlott esetében jogerősen úgy döntött a büntetés-végrehajtás bírósága, hogy Szarka András nem bocsátható feltételes szabadságra.
2019. július 15-én feltételesen szabadlábra helyezték ifjabb Horváth Dezsőt, jó magaviselete miatt távozhatott a Szegedi Fegyház és Börtönből.
Ezúttal Ózd: meddig kell tűrni a lincselési kísérleteket Magyarországon?
(Wikipédia nyomán Szent Korona Rádió)